7:25

Az 1880-as évek Gyöngyöséből kevés maradt meg, mert 1917-ben a város nagy része leégett, de a regényben említett Grassalkovich-ház, Szent Bertalan templom és Gedeon iskolája a mai napig állnak.

A gyöngyösi Főtér akkori képét Báryné Dr. Gál Edit elbeszélése és levele alapján írtam le. 

"1887-ben a város főtere még csak patakkővel "kirakott" volt, csupán a keleti házsor előtt húzódott egy keskeny "járda".1883-ban ugyanis első próbálkozásként  "3383 lépésnyi" aszfalt járda kerül a város fő utcájára az Angyal csárdától a  Solymos utca közepéig. Hogy lásd is magad előtt a teret, csatolok két akkortájt készült felvételt róla. A tér közepén egy vékony kis árok húzódott, amely az eső- és bizony olykor a szennyvíz elvezetésére is szolgált. Az  épületek, ahogy látszik  maximum egy emeletesek voltak, amelyek közé földszintes kis házak ékelődnek. A magasabb, alacsonyabb ereszmagasságok,  az eltérő magasságú és dőlésű tetők miatt eléggé rendezetlennek tűnik az utcakép. A téli kép jobb alsó sarkában a Komlóhoz címzett sörház látható, előtte a lovak kikötésére szolgáló korláttal. A Grassalkovich-ház itt még egy emeletes, amely fölé magasan nyúlik Almásy Vince "rezidenciája"(Fő tér 8.), amelyet ekkortájt vesz meg Hanák Kolos."

Itt van az előbb említett két kép:

A tér házai kétszintesek voltak, alul a boltok, felül a lakások, melyeket arisztokraták építettek.  Később általában azok a jómódú zsidó kereskedők vették meg ezeket az ingatlanokat a hajdani főnemes tulajdonosaiktól, akik korábban bérelték ezeket. Ma így néznek ki a regényben is említett épületek: 

Mersits Nándor gyógyszertára ma már nem létezik. 

A patikus valóban keresett gyakornokot maga mellé, 1888-ban háromszor is hirdetett a Pesti Hírlapban.

A Mersits patika tárgyait a gyöngyösi Mátra Múzeumban láttam és fotóztam, ahol 2019-ben kiállítást rendeztek Richter Gedeon életéről, Révész Miklós ritka értékes gyűjteményének anyagából.

Mersits Nándor valóban hirdetett kopaszodás elleni szereket, hajnövesztőket a Budapesti Hírlapban.