1944. augusztus 29. délelőtt 

Budapest – Budavári Palota

"A kormányzó maga elé bámult, próbálta elhelyezni magát az egyre zavarosabb világban."

Horthy idegállapotáról a következő fejezetben mutatom meg a forrásomat.

"Ugye huszonkilencedike van? … — Igenis, méltóságos uram. Kedd."

"...az angolok hangsúlyosan felhívták a magyar fél figyelmét arra, hogy a békekötésből az orosz felet nem lehet kihagyni."

"Augusztus 26-án és 28-án küldött távirataiban azonban jelezte, hogy amerikai álláspont szerint: „az oroszoknak a tárgyalásokból való kizárására irányuló kísérletek kudarcra vannak ítélve." "

Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 261. old

"Kormányának kivárási taktikáját azok a hiú remények befoIyásolták, amelyeket az angolszász csapatok Magyarországra érkezéséhez fűztek. Közvetlenül a román kiugrás után ilyen kívánságok előterjesztésével bízták meg báró Bakách-Bessenyey György disszidens diplomatát - volt belgrádi követet -, aki 1944. augusztus 26-án Iépett érintkezésbe a nyugati szövetségesek képviselőivel Genfben. Már augusztus 29-én, a Lakatos- kormány hivatalba lépésének napján közölte megbízóival, hogy az amerikai követ az alábbi feltételre hívta fel a figyelmét: Magyarország nem tárgyalhat egyoldalúan csupán a nyugati szövetségesekkel, hanem a Szovjetunióhoz is kell fordulnia."

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 28. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"A fent említett távirat alapján Bakách-Bessenyey először az amerikai követtel vette föl a kapcsolatot, aki azt közölte vele, hogy a szövetségesek feltétel nélküli kapitulációt követelnek; ezenkívül Magyarország nem folytathat tárgyalást kizárólag a nyugai szövetségesekkel, hanem a Szovjetunióhoz is kell fordulnia, mert különben a tárgyalásainak nem lesz eredménye. Ez a távirat augusztus 29-én érkezett Budapestre."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 101. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"...az angolszász erők hiányolják a németekkel szembeni ellenállást az országban és a román példa gyors követését."

“szovjet csapatok elleni partizánmozgalom teljes hiánya”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 28. old, Open Books, Budapest, 2022 

"A szövetséges hatalmak is azt várták Magyarországtól, hogy követi Románia példáját..."

Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978 718. old

"Bern nem áll diplomáciai kapcsolatban Moszkvával."

"Diplomáciai úton, Svájcon keresztül — hol Bakách-Bessenyey a kiválás érdekében ügyködött — nem volt lehetséges. Bern nem állt diplomáciai kapcsolatban Moszkvával..."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október)

"Elfogadták a kabinetlistánkat. Végre megalakulhat a Lakatos-kormány."

"Másnap estig hiába vártunk az ígért német válaszra. Erre megüzentem a német követnek: a kormányzó úgy tekinti a helyzetet, hogy visszanyerte teljes szabadságát. Mire azonnal megindultak a tárgyalások, 29-en este - Jurcsek és Reményi-Schneller kivételével - saját jelöltjeink kerültek a kormányba."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 118. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Vannak témák, a legfontosabbak, melyek nem juthatnak el a német követhez. Márpedig Jurcsek és Reményi miniszterek..."

"Az új kormány augusztus 29-én 23 órakor tette le az esküjét a várpalotában. ... Német kívánságra legalábbis Reményi-Schnellernek és Jurcseknek benne kellett maradniok a kormányban, s ők aztán Veesenmayert pontosan tájékoztatták a minisztertanács és a koronatanács ülésein történtekről."

Horthy Miklós: Emlékirataim 264. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

"Ne felejtsük, Jurcsek a követ legbizalmasabb barátja és fő besúgója volt."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 117. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"A németeknek sikerült megtartaniuk Reményi-Schnellert és Jurcseket, két legmegbízhatóbb és legeredményesebb gazdasági szakértőjüket és — mellesleg — a két legjobb informátorukat..."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 406. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Az utolsó névre a szárnysegéd szeme alatt egy ideg ugrálni kezdett, de nem szólt semmit. Majd úgy alakul, hogy a vezérkari főnököt csak később sikerül elérnie. Addig beszélgetnek nélküle az urak."

"Igen nagy hibának tartom, hogy Sztójayékkal együtt Vörös Jánost nem küldték el. Németbarátságát és kiszolgáló készségét Horthynak látnia kellett. Az adott pillanatban még a kormánycserénél is fontosabbnak tűnik a honvédség felső vezetését megfelelő ember kezébe adni."

Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978 721. old

"...az új kormány fő célkitűzéseivel foglalkozhatnánk. … Leginkább a háborúból való kilépés tervéről beszélek."

"...kétféle programja volt a megalakulás előtt alló kormánynak: 1. nyíltan a harc folytatása: 2. titokban - s a valóságban - a háborúból való kiugrás."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 115. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Lakatos azt is közölte velem, hogy a kormányzónak eltökélt szándéka befejezni a háborút, s ezért tapogatózni kíván a szövetségeseknél. Ennek a szemléletnek az elfogadása volt külügyminiszteri kinevezésem feltétele."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 76. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"...megpróbálhatjuk, hogy bár a szovjeteket is bevonjuk a tárgyalásokba, de arról egyeztetünk, hogy kizárólag az angolszászok szállhatnak meg minket."

“1944. augusztus 29-én jelentette, hogy „tárgyalásoknak angolszászokra való korlátozása lehetetlen. Minden kísérlet oroszok kizárására tárgyalások azonnali csődjét jelentené.” Ennek ellenére a tárgyalásokba bevont Kuthy László ezredes, a 2. vkf. osztály ekkori vezetője augusztus 31-én azt válaszolta, hogy az angolszász kizárólagosság nem a tárgyalásokra, hanem a megszálló csapatokra vonatkozik – tehát még mindig nem értette, hogy nincs mód feltételek támasztására. ”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 39. old, Open Books, Budapest, 2022

"A déli hágókra nem érkezett meg a várt német erősítés. Mi sem csoportosítottunk át oda erőket, mert akkor a keleti front vált volna tarthatatlanná. … A szovjet csapatok átjutottak a hágókon. Nyitva áll a bolsevikok előtt az út az Alföldig. … Eltelt egy hét. Ez alatt odaérhettek volna a csapataink. Keleten erősebb a védvonalunk, elhozhattunk volna erőket."

"...olyan döntés született, ami valószínűleg végzetes döntés volt, ahogy ezt később a jobboldal jellemezte. Lehetséges, hogy a magyar erők nem lettek volna képesek időben elérni a hágókat, de ha mégis eljutnak oda, valószínűleg képesek lettek volna tartani azokat, sokkal nagyobb erőkkel szemben is. A tényleges helyzet az volt, hogy a rés nyitva maradt, és amikor (amint ismertetni fogjuk) a döntést visszavonták, már túl késő volt: az orosz és román csapatok túljutottak a résen, majd fel tudták forgatni a német és magyar állásokat Észak-Erdélyben és el tudták érni az Alföldet, mielőtt a védők (akik már elvesztettek minden előnyt, ami a terepből adódott) szembeszálltak velük."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 404. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"...első hivatalos látogatásom másnap, 30-án délelőtt a vezérkar főnökének szólt. Meglepetéssel értesültem, hogy a németek focsani-i arcvonala teljesen felborult, mi több, az oroszok egyes helyeken már Erdély területére is benyomultak. Fokozatosan bontakozott ki előttem a megdöbbentő helyzet: a 6. és 8. német hadsereg, mely keleten harcolt, teljesen megsemmisült, s erdélyi határainkat, melyek alakulása a szerencsétlen bécsi döntés szerint amúgy is lehetetlen földrajzi és katonai helyzetet teremtett, kizárólag néhány helybeli, gyenge felszerelésű határőrerők és rögtönzött székely katonai egységek kénytelenek védeni a nyomasztó túlerő ellen."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 122. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"...nem hagyjuk magunkat, és a hazát megvédjük a bolsevista hordával szemben. Uraim, mostantól kezdve valóban a hazánkat fogjuk védeni."

"Közvetlenül az eskütétel után a kormány minisztertanácsot tartott, s ez Oroszország ellen a küzdelem folytatása mellett foglalt állást. Elhatározásában az a szempont vezette, hogy Magyarország hadszíntérré ne váljék."

Horthy Miklós: Emlékirataim 264. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

"A kormány az eskütétel után ülést tartott, amelynek legfontosabb határozata a következő volt: “Magyarország a német haderőkkel együtt folytatja a harcot, mivel a Kárpátokat és Erdélyt mindenáron tartani akarja." "

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 77. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"...eltökélte, mindenképpen távol tartja a bolsevista káoszt Magyarországtól."

A Wilhelmstrasse és Magyarország, Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944, A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, 1968 901. old

"Ezért a Lakatos-kormány a kormányzóval való egyetértésben úgy határozott, hogy védeni fogja a Kárpátokat és Erdélyt."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 81. old. Európa Kiadó Budapest, 1992