Az Operaház történetéről, belső titkairól Pancsik Károlytól hallottam rengeteg érdekeset egy operaházi vezetés során. Igyekeztem ebbe a jelenetbe minél többet belefűzni azokból az információkból. Így pl. a királyi és testőrpáholyokat, a minden bemutatóra hölgyeknek kötelező új ruhákat és ékszereket, a szivarfolyosót.
Dr. Nagymihály Attila (Budai Szemészeti Központ) magyarázta el nekem, hogy sokan vannak, akik fiatal korukban rövidlátók (távolra elvileg rosszul látnak), de nem tudnak róla, mivel a szemük kompenzálni tud. Idősebb korukra azonban a kompenzációs képesség elromlik, így akkorra nem csak az öregkori távollátás (szükség az olvasószemüvegre) jelenik meg, hanem az eredendő rövidlátás is. Én csak kitaláltam, hogy emiatt nem láttak az idősebb Horthyék, erre bizonyítékom nincs.
"A Sztójay-kormánynak az volt az egyik első ténykedése, hogy elrendelte a zsidóknak csillaggal való megjelölését."
Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők 197. old. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2017"A Sztójay-kormány már március 29-én, a megalakulása utáni második minisztertanácson hét rendelettervezet elfogadásával megkezdte a német követelések alapján a zsidók elleni jogfosztó intézkedések kibocsátását, elsők között a megkülönböztető jelzésről szólót."
https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/minden-hir-hu/a-reformatus-egyhaz-kuzdelme-a-magyarorszagi-zsidok-deportalasa-ellenZsidókat 1944. május 25-i hatállyal tiltottak ki minden nyilvános szórakozóhelyről, tehát áprilisban még bemehettek az Operaházba.
"Fontos megjegyezni, hogy korábban a szokásjog alapján a rendelettervezeteket előzetes véleményezésre fel kellett terjeszteni a kormányzóhoz. A Sztójay-kormány esetében azonban, mint ezt a miniszterelnök bejelentette, Horthy „az összes zsidó rendeletekre vonatkozólag szabad kezet adott az ő [Sztójay] vezetése alatt álló kormánynak és ezek tekintetében nem akar befolyást gyakorolni”. Az pedig élt a lehetőséggel, s a zsidóellenes rendeletek jóváhagyásáról saját felelősségi körében döntött."
https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/minden-hir-hu/a-reformatus-egyhaz-kuzdelme-a-magyarorszagi-zsidok-deportalasa-ellen"Horthy az egyedüli, aki némileg „,finnyás" volt: kijelentette, hogy nem ír alá egyetlen zsidóellenes törvényt sem, ezért minden intézkedés szükségképpen miniszteri rendelet lesz (amely nem igényelte az ő ellenjegyzését). De Horthy ebben az időszakban nem ment tovább, mint Pontius Pilátus: mosta a kezét, de nem tett olyan javaslatot, hogy a német követelések közül bármelyiket is utasítsák vissza."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 347. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Március 20-án a Gestapo fegyveres SS-katonákkal megjelent a Rökk Szilárd utcai zsidó tanító- és rabbiképzőben. Az épületet a németek lefoglalták, a tanulókkal a tanintézet bútorait, felszerelési tárgya- it az épületből kihordatták. Az elmozdítható értékeket (biztonsági pénzszekrényt, az írógépeket stb.) elszállították, ahogy elrabolták az internátus bútorait, ágyait, ágyneműkészletét is. Majd sor került a teljes felszerelésre, beleértve a templompadokat, a fizikai kísérleti eszközöket is."
Szita Szabolcs: A Gestapo tevékenysége Magyarországon 1939-1945 90. old, Corvina Kiadó Budapest, 2014"A légitámadások szerencsétlen politikai következménye volt az antiszemitizmus növekedése. Az az egyszerű tény, hogy noha Budapest lakosságának mintegy 25 %-a zsidó volt, alig volt a zsidók között munkás, és a légitámadások célpontja a gyárak, a vasutak és a város peremén, valamint a külvárosokban lévő munkásnegyedek voltak, azt eredményezte, hogy az áldozatok között alig volt zsidó. Ennek alapján a jobboldal azt állította, hogy a ,,zsidó terroristák" célzatosan megkímélik gengsztertársaikat. Ezt nagyon sokan elhitték, és amint látni fogjuk — ennek hatása a zsidóellenes érzések és a zsidóellenes politika felerősödése volt."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 332. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"...április 8-án Munkácson magasabb parancs folytán" létrejött Zsidó Tanács irodája közzétette, hogy a jövőben „az illetékes hely összes utasításait a zsidó tanácson keresztül fogja kiadni", és felelőssége teljes tudatában biztosított mindenkit, hogy nyugtalanságra nincsen semmi ok". Pontosan közvetítette a németek álnok ígéreteit, mert ha minden hittestvérünk utasításainkat követni fogja, senkinek sem lesz bántódása, (...) és senki sem felejtse el, hogy csak a rendeleteink legpontosabb betartásával kíméli meg magát és az egész hitközséget a kellemetlenségektől".
Szita Szabolcs: A Gestapo tevékenysége Magyarországon 1939-1945 94. old, Corvina Kiadó Budapest, 2014"A Sonderkommando parancsára Budapesten Zsidó Tanács alakult. A tanácsnak kiadott német intézkedések megbénították az információs kapcsolatokat, az önvédelemhez szükséges érintkezést a főváros, valamint a városok és községek zsidó lakossága között."
Szita Szabolcs: A Gestapo tevékenysége Magyarországon 1939-1945 93. old, Corvina Kiadó Budapest, 2014