Miklós és Kéri jelenetének forrásai:

"Ebben a légkörben érkezett 17 óra 30 perckor a vezérkar parancsa a harc tovább folytatására."

"Az első hadsereg a németeknek volt alárendelve és a német hadseregparancsnok, Heinritzi vezérezredes, tehát az én közvetlen felettesem, október tizenötödikén este magához rendelt Szobráncra. Kijelentettem, hogy nem megyek. Az esti órákban Kéri Kálmán vezérkari főnököm jelentette, hogy a németek  mintegy  százötven páncélgépkocsit, harcigépkocsit  és tehergépkocsit küldtek Ungvárról Munkács irányába és hogy e gépkocsik Ungvárt már el is hagyták. Egyben azt is jelentette Kéry, hogy Wagner német tábornok — Heinritzi vezérkari főnöke — a telt intézkedésekért őt vonta felelősségre. Az érzésünk az volt, hogy a németek már ellenünk fordulnak, mert informálva voltak a budapesti eseményekről és tudták azt is, hogy Szálasi az éj folyamán átveszi a hatalmat."

"Ugyanekkor a vezérkar irodájának németbarát és nyilas tisztjei akadálytalanul használhatták a telefont, egymásután olyan rendelkezéseket adtak ki, amikkel csak egyetlen céljuk volt: a zavarkeltés. Ezek azt a parancsot adták, hogy a németekkel az összeköttetést megszakítani vagy rájuk tüzet nyitni: nem szabad. Jolsvay vezérkari ezredes vonakodott a németeke} lefegyverezni és amikor hírül vette parancsaimat, azt felelte, hogy: várjuk meg a holnapot, akkor tisztán látjuk már a szituációt."

“...a 10. gyaloghadosztály kivonása miatt október 14-én délután először az V. hadtest parancsnokával, majd Mikóssal és az általa később „kiismerhetetlen jellemű, cseh származású” jelzőkkel emlegetett Kérivel hosszas megbeszélést folytatott, hogy meggyőzze őket arról, nem szabad visszavonulni. Erre részben ígéretet is kapott. Miklós azonban hajthatatlanul ismételgette neki, hogy a debreceni csata elveszett (amit Heinrici nem akart tudomásul venni), és hadseregét a bekerítés veszélye fenyegeti. Ennek ellenére egy idő után már hajlott volna arra, hogy teljesítse Heinrici kérését, Kéri energikus beavatkozására mégis elállt ettől. Heinrici végül utolsó két üveg konyakját ajándékozta Miklósnak abban a reményben, hogy a magyar tábornok ebből bátorságot tud meríteni.”

"Október 15-én és 16-án helyette minden intézkedést Kéri Kálmán foganatosított, ő maga pedig mint Aggteleky írja, megfutamodott a felelősség elől, ahelyett, hogy csak közegeit küldte volna át az átállás megtárgyalása végett."

"Miklóst az október 15-i események a tehetetlenségig sokkírozták. A meglepődésen és a felháborodáson kívül teljes tétlenség, passzivitás jellemezték magatartását."

"Vezérkari főnöke, Kéri néhány óra múlva kiadta a parancsot, hogy a német katonai alakulatok és egységek esetleges hadmozdulatait az I. hadsereg körzetében akadályozzák meg. Felszólította a német összekötő-törzs vezetőjét, hogy körletét ne hagyja el és megszakította az összekötő törzsek és magasabb német parancsnokságok közti távbeszélő és távíró vonalakat. Ebben a légkörben érkezett 17 óra 30 perckor a vezérkar parancsa a harc tovább folytatására."

"Éjfél előtt Kéri közölte Miklós Bélával azon szándékát, hogy a reggeli órákban felveszi az érintkezést a 4. Ukrán Frontal, a szovjet csapatokkal való együttműködés érdekében. Miklós nem emelt kifogást a terv ellen. Sőt: rövid idő múlva közölte Kérivel, hogy a 4. Ukrán Frontal való érintkezésfelvételt maga is szükségesnek tartja, és kész az indulásra."

"...előbb rádióval felszerelve egy hírszerző tiszt megy át..."

A németek készülődése a támadásra:

"Ezalatt Skorzeny és Von dem Bach kidolgozták terveiket a Vár megtámadására. A budai oldalon a hidakat és a Vár felé vezető utakat a 22. SS-hadosztály szállja meg. A fő csapást Skorzeny gyalogságának kell végrehajtania, tankok és páncélozott autók támogatásával, óvatosan behatolva a domb északi oldalán és a Bécsi kapun keresztül. A Palotát déli irányból a kadétoknak kell megtámadniuk. Egy másik különítménynek nyugati irányból kell támadnia, és egy továbbinak a lejtők központja alatt húzódó Alagúton át, a Vár alatt húzódó labirintusokon keresztül. Így kell behatolniuk a Honvédelmi Minisztériumba és a Belügyminisztériumba."

"A Tigrisek most átkeltek a Dunán a hidakon keresztül. A 9/11 emberei nem feitettek ki ellenállást, hanem elszaladtak, amikor a Tigrisek közeledtek. 1 A 22. SS-hadosztály körülvette a Várhoz vezető utakat. Mögöttük gyülekeztek a német rohamcsapatok a másnap reggel 6 órára kitűzött ostromra."