1944. szeptember 8.
Budapest – folytatódik a minisztertanács ülése
"Végül is, ha most kiegyezünk az oroszokkal, semmit sem érünk el. Ahogy itt elmondták előttem, azzal elkéstünk. Viszont, ha időt nyerünk a harc folytatásával, az még előnyös lehet…"
"„A román összeomláskor, Jassy eleste után lehetett volna már egy paralel lépést tennünk. Ezzel elkéstünk." (Annak idején, amikor a román kiugrás után közvetlenül visszatért a Hitlernél tett látogatásáról, éppen ellenkezőleg, a háború folytatása érdekében tett intézkedéseket.)"
Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól"...újra felrepültek a hírek arról, hogy az angolok partra szállnának Dalmáciában."
"A döntés hátterében az az augusztus végi, szeptember eleji hír állt, amely arról szólt, hogy a szövetségesek egy-két héten belül végül mégiscsak partra szállnak Dalmáciában."
Romsics Ignác: Bethlen István 427. old., Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2013"Egy új német politikai vezetés maga kérhet fegyverszünetet az angolszászoktól."
"...nem tartom kizártnak, hogy az európai harcot vezető Német Birodalom az egyre fokozódó ellenséges túlsúly következtében a további harc feladására kényszerülve, fegyverszünetet kér."
Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők 213. old. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2017"...az angolszászok talán letesznek Németország megsemmisítését célzó terveikről és keresni fogják a megegyezést, ha nem is Hitlerrel, de talán egy mérsékeltebb, nem náci kormánnyal."
Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők 230. old. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2017"Nem az érdem, hanem az érdek a döntő számukra! Hiszen a románok mindent az amerikaiak kérése szerint tettek, még a németeket is megtámadták, erre mi lett a jutalmuk? Magukra hagyták őket, átengedték az oroszoknak! A bolgárok is így jártak!"
"Tehát azt kell néznünk, hogy a mi esetünkben mi az amerikaiak érdeke. … Mert nem egy azonnali fegyverszünet a szovjetekkel, hanem az, ha mi feltartjuk és erőnkhöz mérten felőröljük az orosz haderőt."
"Garanciák kellenek! … Csatay félnapos jelentéseket vizionált, erre rákontrázott valaki negyednapos jelentésekkel, de azt letorkolták."
"...itt és most mindenki csak olyan lehetőségekkel számol, amelyben Erdélyt csatatérré változtatjuk?"
"...az erdélyi magyarokat feláldozhatjuk a dunántúliakért?"
"Miniszterelnök úr, jelentem, a kormányzó úr őfőméltósága várja a telefonhoz!"
"Nem sokkal ezután Horthy kormányzó kéretett a telefonhoz."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 134. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Tudjuk, hogy Székelyföld mennyire fontos Magyarországnak. A maguk döntése, hogy az ott állomásozó német csapatok megvédjék vagy feladják Székelyföldet!"
"...megvannak a kapcsolataink a magyar vezérkar tisztikarában. Egészen biztos vagyok benne, hogy ők minden körülmények között kitartanak Németország mellett."
"Veesenmayer azért jött, hogy közölje: ő és követségének tagjai érintkezésben állnak magyar vezérkari tisztekkel és más magasrangú tisztekkel, akik azt mondták, hogy minden körülmények között kitartanak Németország oldalán."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 424. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"...akármilyen felfordulás történik Magyarországon, azt azonnal és teljes erővel leverjük. Bécsben erre várnak a rendőri erők."
"Ha „belső felfordulás" történne Magyarországon, ezzel a németek mindenképpen szembeszállnának, és minden ilyen kísérletet levernének Bécsből idehozott csapatokkal és rendőri erőkkel."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 424. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Kérem, nyilatkozzanak, hogy mi legyen a határozatunk. Én a legvégén mondom el a véleményemet, hogy ezzel ne befolyásoljak senkit."
Edelsheim Gyulai Ilona ezt a szept 11-i tanácsülésről írta, de ugyanúgy jellemző Lakatosra:
"Ő maga, a miniszterelnök a saját elhatározását akkor fogja minisztertanácson elmondani, ha már a kormány valamennyi tagja nyilatkozott. Nem akarja ugyanis egyik miniszter urat sem befolyásolni véleményének elmondásában."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 328. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"...fegyverszünetet kérni csak fegyverrel a kézben lehet."
“Eltérőleg a tegnapi koronatanácson kialakult hangulattól, amelyen az a nézet alakult ki, hogy vagy 24 óra alatt kapjuk meg a német segítséget, vagy ha ezt meg nem kapjuk, meg kell indítanunk a fegyverszünetre vonatkozó tárgyalásainkat, ma a minisztertanácsnak az az egyhangú elhatározása, hogy amennyiben a német ígéretek betartatnak és pár napon belül a német segítség tényleg meg is érkezik, és a németek ezen ígéreteik betartását garantálják is, úgy Magyarország egyelőre hajlandó a harcot folytatni és nem hamarkodja el állásfoglalását arra nézve, hogy fegyverszünetet kérjen a szövetségesektől.”
Egyéb összefoglalók a szeptember 8-i minisztertanács üléséről:
"A koronatanács szeptember 7-i határozatát valójában nem hajtották végre. Szeptember 8-án ugyanis a meghatalmazott német tábornok fölkereste Lakatos miniszterelnököt; Veesenmayer német követ és Bárdossy volt magyar miniszterelnök pedig kihallgatáson jelentek meg a kormányzónál, s rávették döntése megmásítására. A kormányzó azért másította megdöntését,mert hitelt adott a Veesenmayer követ által közvetített és a meghatalmazott német tábornoktól hallottakkal teljesen egybevágó ígéretnek, amely szerint a követelt hadosztályok egy héten belül rendelkezésre fognak állni, sőt néhány már úton is van; ezenkívül - mint mondották neki - a Balkán-térségben állomásozó erőkből öt hadosztály tíz-tizennégy nap múlva felvonul Orsova-Belgrád térségében, és készen áll majd az ottani bevetésre."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 97. old, Európa Kiadó Budapest 1992"Szeptember 7-én koronatanács van, ahol kimondják, hogy a magyar hadműveletek csak abban az esetben indíthatók meg, ha a németek 24 órán belül öt hadosztályt bevetnek. Itt Vörös János azt az álláspontot képviseli, ha nincs német segítség, a harcot be kell szüntetni, de a 24 órához ragaszkodni technikai okokból nem lehet. Mi sem természetesebb, hogy szeptember 8-án a németek már megígérik az öt német hadosztály bevetését."
Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978 722. old"A német követ szeptember 8-án kihallgatásra ment a kormányzóhoz. Ugyanaznap kihallgatást kért és kapott Bárdossy László volt miniszterelnök is, aki már röviddel a koronatanács után megtudta, hogy fegyverszünetet akarunk kérni. Veesenmayer követ és Bárdossy rábeszélésére a kormányzó megváltoztatta eredeti elhatározását, és beleegyezett abba, hogy a fegyverszünet kérését elhalassza. A német követ kilátásba helyezte, hogy egy héten belül öt német páncélos hadosztály jön Magyarországra, sőt közülük egyesek már útban is vannak. Megígérte azt is, hogy a Balkánon levő német erőkből 10-14 napon belül négy-öt hadosztályt fognak Belgrád-Orsova területén rendelkezésre bocsátani. Biztosította Horthyt, hogy a németek nem hagyják el, nem adják fel Magyarországot."
Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők 224. old. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2017