1944. augusztus 20–23.
Budapest, Tatár-hágó
"Már kora reggel érezni lehetett, hogy ismét hőség lesz."
"Ily a reggeli ájtatosság után sétált vissza a rezidenciára a Várkáponából Magda asszonnyal. Aznap ért véget kilencnapos vállalásuk: Szent István napig minden reggel fohászkodtak a hazáért, a háború végéért, a magyar katonákért."
"Vele és Magdamamával kezdtünk egy Szent István-kilencedet, amit minden délután hatkor a várkápolnában imádkoztunk. (A,,kilenced" kilenc napon át tartó ájtatosság, amit valaki egymagában vagy többekkel imádkozik egy bizonyos céllal vagy kívánsággal.)"
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 319. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Aznap volt két éve, hogy Pista meghalt."
"Vajon miért kellett éppen Szent István-napon lezuhannia Pistának?"
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 319. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"A kormányzó a fia után elnevezett repülőakadémia tisztavatásán mondott beszédet."
"Miklóspapa elment a hűvösvölgyi katonai akadémiára, ahol a három tisztképző (Ludovika, Bolyai János műszaki, Horthy István repülő-) akadémia együttes tisztavatásán beszédet mondott. Hallgattuk beszédét, amelyet a rádió közvetített."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 319. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018
"Így kerültek húsz perc múlva a Várkert egyik szökőkútjának tövébe. Magda asszony kivételével mindenki fürdőruhában volt, fröcskölték egymásra a kút vizét…"
"Napok óta nagy meleg volt. Lementünk a Várkertbe; István nagy örömére Nicky és én a szökőkút alatt fürdőruhában zuhanyoztunk, napoztunk..."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 317. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"...egy német motoros futár jelent meg a Várkert kapujában. Veesenmayertől hozott levelet a kormányzónak."
"Veesenmayer augusztus 19-én érkezett vissza Budapestre. Néhány nappal később egy külön futár lepecsételt levelet hozott neki, amit Horthynak kellett átadnia."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 398. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Felszólít, hogy teljesítsük önként vállalt szövetségesi kötelezettségeinket? … a magyar csapatok Oroszországból való visszahozatalát a magyar határokra elutasítom. … Nem tűrhetem el a magyar kormány bármilyen jellegű megváltoztatását…"
"A levélben Hitler felszólította Horthyt, hogy továbbra is teljesítse önként vállalt szövetségesi kötelezettségeit. Hitler elutasította a magyar hadosztályok Oroszországból való visszahozatala iránti kérelmet, és figyelmeztette Horthyt, hogy nem tűrné el a kormánynak semmi olyan módosítását, amely németbarát jellegének megváltoztatását tűzné ki célul."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 398. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Ha kell, fegyveresen állunk ellen mindazoknak, akik a zsidókat megpróbálják kivinni az országból!"
"Augusztus 22-én Horthy megbízta Reményi-Schnellert: közölje a németekkel, hogy ha megkísérlik a zsidókat deportálni, ő ellent fog állni; ha szükséges, fegyveresen is."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 398. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Eszébe jutott, amikor ugyanígy fenyegetőzött fegyveres ellenállással, ha a német csapatok megszállnák Magyarországot."
“A német megszállás kérdését pár szóval elintézte: ,,Ha meg akarnak szállni, ellenállok, magam fogok a csapatok élére állni."”
Kádár Gyula: Emlékezés az ország német megszállására. (1944. március 19.) – 1974. 1. sz. 75–91. p. Hadtörténelmi Közlemények, 21. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1974)"A megszállás előtt még legénykedett, hogy ellen tud állni Hitler fenyegetéseinek, hogy ő dönti majd el: mikor hagyja faképnél a hitleri szövetséget."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 283. old"...a Tatár-hágón, a nagy háborúban épített őrbódé mellett állt..."
"...ahol a fenyves kettévált. Ott a messzeségben eredt a Fekete-Tisza..."
"...onnan észak-nyugatra csak sejtette a Vereckei-hágót."
"A szent földrajzi nevek, melyek régen a magyarság számára a jövőbe vezető kapukat jelentették..."
"A Rahótól északra fekvő Tatár (Jabloneci)-hágó (931 méter) a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán Belső-Ukrajna felé. A honfoglaláskor a környék a magyarok fontos átvonulási helye volt. Az elkövetkező több mint ezer esztendőben nagy szerepet játszott a térség államainak kül- és belpolitikájában, különböző háborúkban."
https://web.archive.org/web/20071127073123/http://www.karpataljaturizmus.net/latnivalo362.html"...az utolsó lehetőséget jelölték a pusztulás megakadályozására. Ha itt áttörnek a szovjetek, nincs megállás a Duna vonaláig."
"Ha ezt az arcvonalat az oroszok áttörik, a következő nagy természetes védelmi vonalat csak a Duna nyújtja."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 394. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Tudnia kell, hogy bízhatnak-e abban, hogy a Hunyadi védvonal képes feltartóztatni az orosz csapatokat addig, amíg az angolszászok el nem érik az ország nyugati részeit. Egy ideje sikerült itt megállítani az ellenséget a németek segítsége nélkül."
"Egy hetes visszavonulás után érte el a,,Hunyadi vonal" néven ismert megerősített állásokat, amelyeket a Kárpátok lejtői mentén létesítettek. Itt az oroszokat sikerült megállítani. Noha néhány napig az oroszok megpróbáltak áttörni a hágókon, különösen az úgynevezett Tatár-hágón, amely a legkönnyebben meghódítható útnak kínálkozott Magyarország felé, de a védők (a VI. hadtest harcosai) nem adtak fel további területet, és az augusztus 12-i hadijelentés hírül adta, hogy ennek a hadtestnek hősies ellenállása következtében a helyzet stabilizálódott."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 394. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"A Vörös Hadsereg támadásával szemben a második világháborúban három kiépített vonal volt: a Kárpátok előhegyei között a helységtámaszpontok láncolatából kiépített Hunyadi-állás, az ezeréves országhatáron inkább csak kijelölt, de ki nem épített Szent László-állás, és a Magyarország belseje felé futó völgyekben kiépített Árpád-vonal."
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-vonal"1941-ben Galíciában, a román határ (a Cseremosz folyó) és a Lengyel Főkormányzóság határa (a San folyó) között munkaszolgálatos alakulatokkal létesítették a Hunyadi-állást, az erődítések legkülső vonalát, az Északkeleti-Kárpátokba vezető völgyek bejáratánál. A német Észak-Ukrajna Hadseregcsoport parancsnoksága szorgalmazta a Hunyadi-állás előretolt állásának kiépítését. A Hunyadi-állásnál állították meg kemény harcokban a Vörös Hadsereget, amely 1944. augusztus 5. és szeptember 8. között védelembe ment át. 1944. július második felében a 4. Ukrán Front elől az 1. magyar hadsereg és a XI. német hadtest a Hunyadi-állásba vonult vissza, majd augusztusban a Hunyadi-állásra támaszkodva az Árpád-vonalba."
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi-%C3%A1ll%C3%A1s"A vezérezredes tudott arról, hogy pótalakulatok szervezése folyt a hátországban, és az a hír is eljutott hozzá, hogy azok a csapatok fegyvert már csak a csendőröktől kaptak."
"A hátországban hozzáláttak honvédségi vonalon a laktanyákban még összeszedhető úgynevezett pótalakulatok megszervezéséhez. Ezeknek az egységeknek fegyverzete mindennél szegényesebb lévén, harcértékük egészen jelentéktelen volt."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 113. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Még az ilyen alakulatok számára is (mihelyt felállíthatók voltak) a puskákat a csendőrségtől kellett elvenni..."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 397. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Augusztusban sorozási tilalom volt. Hiszen valakinek aratni is kell!"
"Az aratásra való tekintettel egyáltalán nem voltak behívások augusztus folyamán Közép-Magyarországon, kivéve a német kisebbséget, amelynek egy júliusban aláírt új egyezmény értelmében - alá kellett vetnie magát egy új sorozásnak."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 397. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"...a magyar haderő nem idegen földön, hanem a saját határain harcolt, sem közte, sem mögötte nem voltak német csapatok."
"A jelentős erőt képező Első Hadsereg végre olyan helyzetbe került, amelybe a magyarok már oly régóta igyekezték manőverezni. Az ország határán állt, és sem közéje keveredve, sem közte és az ország belső része között nem voltak német erők."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 396. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"...a Kárpátok hágói a végtelenségig védhetők..."
"A katonai szakvélemény bízott benne, hogy a hágók időtlen időkig tarthatók."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 394. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Még hálásak is lesznek, amiért feltartották a szovjet veszedelmet."
"...a nyugati szövetségesek “bocsánatos bűnnek” fogják tekinteni Magyarország szovjetellenes háborúját, hiszen a nyugati érdekeket is szolgálja..."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 15. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Már csak a vacsorára tudott gondolni, és utána a családi bridzsre. … Ily közben bekapcsolta a rádiót, ahol az angol adás volt beállítva."
"Az esti, vacsora utáni bridzspartik rendszeresen folytatódtak a londoni rádióadások meghallgatásával..."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 312. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Mihály román király ma esti proklamációjában bejelentette, hogy fegyverszünetet kért a szövetséges erőktől. Saját haderejének utasítást adott az ellenállás beszüntetésére, leváltotta a kormányt, és a felálló új kormánynak meghatalmazást adott a békekötésre."
“a román király augusztus 23-i esti proklamációjában tényként jelentette be, hogy leváltotta a kormányt, utasítást adott az ellenállás beszüntetésére, felhatalmazta az új kormányt a békekötésre, és kijelentette, hogy fegyverszünetet köt a szövetségesekkel”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 62. old, Open Books, Budapest, 2022