Brüsszel és New York
Kossuth Zsuzsa brüsszeli és amerikai tartózkodásáról kevesebb forrás maradt fenn. A családtagok levelezésében továbbra is központi téma hazájuk sorsa, saját mindennapjaikról keveset írnak - nem akarnak panaszkodni. Zsuzsa édesanyja már nagyon idős és beteg, leveleiben felismerhetőek a felejtés és zavarodottság jelei. Legtöbbet Zsuzsa amerikai barátnőjének könyvéből tudhatunk meg, bár az ő emlékezéseit is fenntartással kell kezelnünk. Egyéb dokumentumokban főleg arról olvashatunk, hogy miként próbálták az osztrák hatóságok megakadályozni, hogy Kossuthék jelenléte felfordulást okozzon.
Ami érdekes részletet megtudtam a forrásokból, azokat igyekeztem mind beleírni a regénybe. Így nem én találtam ki, hogy Zsulavszky Zsigmond részegen indult neki a Brüsszelbe vezető útnak, hogy Zsuzsa lányainak tönkrementek a fogai a nélkülözések alatt, hogy Lujzi csak alkoholizálással bírta elviselni idős édesanyjuk ápolását az utolsó hetekben. Zsuzsa betegsége is valós volt.
"Ma reggel azonban a család váratlanul megjelent a pályudvaron, hogy a 7 3/4 órai vonattal elutazzanak, beszálltak a vonatba is. Zsulavszky Zsigmond ittas volt."
(Rabati Magda idézi Prottman rendőrtiszt jelentését, 1852. április 30) "Beteg tüdőm okozta lázaim és a vérhányás nem engedik, hogy az Amerikába vivő útra vállalkozzam."
(Rabati Magda idézi Kossuth Zsuzsa levelét Csernátony Lajosnak, 1852. május, Brüsszel) " A most már a hímzés és csipkekészítés mellett Zuzinak bizonyos hasznát látván örömest tennék én magam számára is - de láthatja Teréz, hogy ily iszonyú nehéz beteg mellett minden más érdek háttérbe szorul, szegény Zuzi már tegnap kénytelen volt ágyba maradni, oly erős tüdő láza volt, s én még most is mámoros vagyok a virrasrasztástól, néha éjjel bort és pálinkát iszom, ostoba gyönge gyomrom nem tűrheti az iszonyú szagot különben."
(Rabati Magda idézi Ruttkyané Kossuth Lujza levelét bátyjának, 1853. december 13.)A csipkekészítő vállalkozásról leginkább az angol nyelvű életrajzban olvashatunk. A szerző, mivel láthatóan nagyon kedvelte Zsuzsát, valószínűleg szépített az emlékeken, de annyi tényt írt le, hogy remélhetőleg azok nem kitalációk voltak, legfeljebb túlzások. Zsuzsa brüsszeli éveit ennek megfelelően írtam meg.
Végül amerikai idejéről álljon itt egy forrásrészlet:
"Fájdalmas dolog látni, hogy Kossuth nővérei, Ruttkayné és Zsulavszkyné itt Amerikában, hol Kossuthot oly kitörő örömmel, pompával fogadták - a déli részek kivételével - átaljában mindenütt az egyesült Státusokban, itt, hol oly nagy szimpátiát mutattak meg ügyünk és azon harczoló száműzött honfitársunk iránt, semmire sem mehetnek.
Meszlényinét és Ruttkaynét látogattam meg, kiknek képén veszteségük, hontalanságuk érzete igen látható volt. Meszlényiné ezen kívül tüdősorvadásban volt nagymértékben. Keresetmódjára nézve Zsulavszkyné kosztosok tartásával pótolja szerencséjét, Meszlényiné és Ruttkayné pedig csipke és fejérnemű kereskedést nyitottak."
(László Károly: Naplótöredékek - Rabati Magda idézi)