11:24

A fejezet elején Gedeon és Pape nem véletlenül botladoznak a rosszul kivilágított kőbányai utcákon.

A gyár bővüléséről itt van még két alaprajz. A második állapothoz természetesen még messze az út innen. Először a két Szlávy utcai ingatlant veszi meg, a Gyömrői útra csak később nyer kijutást.

Wolf Emil az 1911. év végére majdnem tönkremegy. (Háry Ágost volt a legnagyobb befektetőjük.)

"A lelkes munka nem volt elegendő a fennmaradáshoz, a piac hiánya és a kevés tőke felemésztette a tartalékokat. A sikertelenség Háry Ágost kedvét szegte, és 1911. végén kiszállt az üzletből."

Az esterifikáló üzemről itt olvastam:

A Richter-szabadalmak száma nagyon szépen alakult ebben az időszakban.

Azt nem tudni pontosan, hogy Richter tényleg küzdött-e új vegyészek felvételével. Tény, hogy találtam hírt olyan vegyész alkalmazásáról, akinek a nevét többet sosem olvastam.

Utánanéztem annak is, hogy vajon milyen kisvonatra vágyhatott Richter Lacika.

Nina jogosan kárörvendett azon, hogy Holtzerék csak Bécs alá jutottak el a nyaralásuk alkalmával. Tudunk róla, hiszen megírta az újság.

Gedeon tényleg azért utazott Bécsbe, hogy Herr Sigmund Fraenkel professzorral találkozzon. Arra már nincs bizonyíték, hogy Nina vele tartott a megbeszélésre, de mivel tényleg Nina mondta ki az utolsó szót a fontos alkalmazottak felvételénél, nem tűnik túl elrugaszkodott ötletnek, amit a jelenetben megírtam.

"Kézenfekvőnek tűnt a növényi eredetű gyógyszerek termelésének bevezetése, miután azok gyártása lényegében extrakción alapult, s így közel állt az organoterápiás készítmények előállítása során alkalmazott technológiához. E megfontolás alapján Richter Gedeon számos növényi kivonat gyártási eljárását, valamint az ahhoz szükséges berendezések leírását szerezte be külföldi szakértők bevonásával. Például 1911-ben együttműködési szerződést kötött Sigmund Fraenkel bécsi professzorral négy készítmény (digitalis-, senna-, strophantus- és herekivonat) előállítási eljárásának kidolgozására, továbbfejlesztésére, azok hatásának vizsgálatára alkalmas eljárás kidolgozására, és a vonatkozó szabadalmak átadására. A szerződés értelmében Fraenkel professzor egy-egy készítmény kidolgozásáért 1OOO korona tiszteletdíjat és a forgalom után 5% jutalékot kapott." 

A professzort az alábbi képek alapján írtam le a regényben: