"A Dálnoki Veress Lajos vezette, gyengén felszerelt 2. hadsereg szeptember 5-én ugyan ellentámadást hajtott végre Kolozsvár és Nagyvárad térségében, s kezdeti sikereket ért el. Azonban a szovjet-román ellenakció visszavetette őket."
Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 269. old"IX.7. - A 2. Ukrán Front főerői átlépik a Déli-Kárpátokat."
Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS 1944"Az oroszok teljes mértékben kihasználták a helyzet adta előnyt. A keleti hágókkal nem törődtek, miután az augusztus 31-én vezetett egyetlen és erőtlen támadást a magyar reguláris csapatok és a székely határőrség szeptember 1-re visszaverték. Azonban a szovjet és román erők ellenállás nélkül átkeltek a Tömösi- és Vöröstorony hágókon, a brassói és fogarasi medencét ellenállás nélkül megszállták, és üldözték az Olt völgyében visszavonuló németeket., Szeptember 7-én azt jelentették, hogy három orosz páncélos hadosztály szinte akadály- mentesen halad előre a Kárpátokon keresztül, és öt további a hágókon át. Maguk a németek azt jelentették, hogy ez ellen a koncentrált páncélos támadás ellen nem képesek tartani a délkeleti frontot."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 422. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Szeptember 6-án a vezérkar főnöke értesült a német repülőfelderítés eredményéről. Eszerint - az erdélyi kapukat már maguk mögött hagyva - Nagyszeben, Lugos és Temesvár irányában egy-egy orosz páncélos seregtest nyomul előre nyugat felé."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 131-132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"A fegyverszünet ügyét jelentősen befolyásolta az orosz erők felvonulása Romániában a Kárpátok hágói előtt. Erről 1944. szeptember 7-én érkezett jelentés Budapestre. A kormányzó még ugyanaznap összehívta a koronatanácsot, és bejelentette,hogy fegyverszünetet fog kérni a szövetséges hatalmaktól. Mint mondotta, annak a legfrissebb hírnek az alapján jutott erre az elhatározásra, hogy Romániában, a Kárpátoktól keletre öt orosz páncéloshadtest vonult fel. Ekkora erők támadásával szemben Magyarország úgyszólván védtelen."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 95. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"Jelentettem a kormányzónak, akire ez mély benyomást gyakorolt."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Jelentésem alapján másnap délután 6 órára koronatanácsot hívott egybe. Ennek egyetlen tárgya volt: a fegyverszünet bevezetésének mérlegelése."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992“Első lépésként 1944. szeptember 7-re koronatanácsot hívott össze, és itt már a miniszterek előtt bejelentette, hogy fegyverszünetet szeretne kötni a Szovjetunióval is...”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 30. old, Open Books, Budapest, 2022"Továbbá arra gondolt a kormányzó, hogy ilyenformán megmenti a magyar ifjúságot a pusztulástól."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"A kormányzó abból az elgondolásból indult ki, hogy a békés megegyezés alapján bevonuló orosz hadsereg részéről enyhébb bánásmódot remélhetünk, mintha az országot harc árán foglalják el."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"A kormányzó érezhette, hogy most már tovább halogatni a cselekvést nem lehet. A szeptember 7-én tartott koronatanácson bejelentette, hogy fegyverszünetet fog kérni."
Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők 222. old. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2017"A kormányzó elgondolásait vita követte, melynek főszereplői természetesen a kilépést hevesen ellenző Jurcsek és Reményi-Schneller miniszterek voltak."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"De maguk a náciellenes kormánytagok is aggályoskodtak..."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Ugyanakkor jelentések jöttek az orosz megszállók romániai rémtetteiről."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 324. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018“1944. szeptember 5-én életbe lépett a szovjet–finn fegyverszünet, két nap múlva pedig az új finn miniszterelnök, Antti Hackzell Moszkvába érkezett...”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 79. old, Open Books, Budapest, 2022"Ekkor jelentette a finnországi magyar követség, hogy Mannerheimmel milyen kiválóan bánnak az oroszok, és nem szállták meg Finnországot."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 324. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Az aggályoskodók élénk emlékezetében élt ugyanis 1918, midőn a fegyverüket eldobó katonák a züllés lavináját indították el."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Mi történik - kérdeztek egyesek -, ha késne az orosz válasz, vagy ha teljességgel elfogadhatatlannak bizonyulna?"
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Ekkor támadt Csatay honvédelmi miniszternek az a közvetítő gondolata, hogy haladéktalanul - tehát még ugyanazon a napon - állítsuk ultimátumszerűen alternatíva elé a németeket: vagy bocsássanak huszonnégy órán belül rendelkezésünkre öt páncéloshadosztályt az Alföldet a békéscsabai térségben veszélyeztető ellenséges erők feltartóztatására, vagy fegyverszünetet kérünk a Szovjettől."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Ekkor Csatay egy „ragyogó" ötlettel állt elő. Adjon át Magyarország Németországnak egy 24 órás ultimátumot, amelyben követelje, hogy a németek azonnal küldjenek öt páncélos hadosztályt Magyarországra a fenyegető szovjet előrenyomulás megállítására Makó-Békéscsaba térségében. Ha ez nem történik meg, Magyarorszag, lévén képtelen megvédeni magát ezen segítség nélkül, kénytelen fegyverszünetet kérni."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 423. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006.“A koronatanácson Csatay Lajos honvédelmi miniszter javaslatára az a döntés született, hogy fel kell szólítani a németeket arra, hogy 24 órán belül küldjenek öt páncéloshadosztályt Magyarországra, ellenkező esetben a kormány fegyverszünetet kér."
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 30. old, Open Books, Budapest, 2022"A Koronatanács egyhangú véleménye a volt, hogy ennek a kérésnek a teljesítés meghaladja Németország teljesítőképességét, és az ezt követő elutasítás Magyarország számára tisztességes kiutat fog biztosítani."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 423. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Ez a javaslat egészségesnek tűnt, a koronatanács tagjai elfogadták."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"A német vezetéshez intézendő ultimátumnak Horthy elgondolása szerint azt kellett tartalmaznia, hogy ha Németország 24 órán belül nem bocsátja rendelkezésre az elhárításhoz szükséges erőket, akkor Magyarország kénytelen lesz fegyverszünetet kérni. A helyzet alapos mérlegelése után a koronatanács egyhangúlag elfogadta a kormányzó javaslatát. Egyidejűleg felhatalmazták a miniszterelnököt és a vezérkar főnökét, hogy e döntést még ugyanaznap közöljék Veesenmayer német követtel ... A követelés mértékét öt páncélos hadosztályban szabták meg."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 95. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"Magától értetődően nekem kellett az ultimátumszerű alternatívát a németekkel közölni. Ugyanazon a napon este fél 9 órára magamhoz kérettem a német követet és Greiffenberg tábornokot, akiket Hennyey külügyminiszter és Vörös János, a vezérkar főnöke társaságában fogadtam."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132-133. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Az “ultimátum” komolytalansága és megalapozatlansága nyilvánvaló volt. Horthynak és minisztereinek is számítaniok kellett arra, hogy a németek — amíg más “megoldást” nem találnak — megígérik a segítséget. Viszont öt páncélos hadosztályban reménykedni — ráadásul 24 órán belül — olyan képtelenség, amit a koronatanács civil tagjai is jól tudtak."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 30-31. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"A Koronatanács egyhangú véleménye a volt, hogy ennek a kérésnek a teljesítése meghaladja Németország teljesítőképességét, és az ezt követő elutasítás Magyarország számára tisztességes kiutat fog biztosítani."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 423. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Magdamama, Nicky és én hosszasan minden este megbeszéljük Miklóspapával az eseményeket."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 324. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018A vacsoraasztalnál Horthy elmélkedése az én kitalálcióm. Az volt vele a célom, hogy megmutassam, mennyire különbözőképen lehet értékelni elhangzott kijelentéseket. Annyi biztos, hogy Horthy akkor meg volt győződve róla, hogy konszenzus van közte és az összes miniszter között a fegyverszünet szükségességében.
Horthy az emlékirataiban így emlékezett meg arról a napról:
"Szeptember 7-én ellenünk felvonuló öt szovjet páncéloshadosztály közeledését jelentették. Erre magamhoz kérettem a kormány tagjait meg Vörös János vezérkari főnököt, és közöltem velük azt a nézetemet, hogy hacsak haladéktalanul kielégítő mértékű segítséget nem kapunk, további ellenállásra képtelenek vagyunk. Románia hadat üzent nekünk; finn küldöttség utazott fegyverszüneti tárgyalásra Moszkvába. Utasításomra Lakatos miniszterelnök a minisztertanács után még 7-én magához kérette Veesenmayert meg von Greiffenberg tábornok katonai attasét, és tudomásukra hozta a minisztertanács előtt nyilvánított álláspontomat. A helyzet megköveteli hét gépesített hadosztály haladéktalan bevetését: ellenkező esetben Magyarország a háborút nem folytathatja tovább."
Horthy Miklós: Emlékirataim 250, 265. old., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019