"London fölé léggömbzárat telepítettek, a vadászpilóták pedig gépük szárnyának végével billentették meg, vagy eléjük repülve légörvényükkel térítették el a rakétákat."
https://mult-kor.hu/messze-alulmulta-a-nemetek-varakozasait-az-elsomegtorlofegyver-20190613"A támadások csak októbertől ritkultak, majd szűntek meg, amikor a szövetséges hadsereg elfoglalta a Calais környéki kilövőállásokat."
https://mult-kor.hu/messze-alulmulta-a-nemetek-varakozasait-az-elsomegtorlofegyver-20190613“a bujkáló Bethlen hiába járt 1944 második felében legalább négyszer is egymás után Horthynál, nem tudott érdemben hatni rá”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 23. old, Open Books, Budapest, 2022“Veress feltétlen megbízhatóságáról tanúskodik az is, hogy 1944 nyarán Horthy javaslatára egy ideig az ő lakásán rejtőzött el a Gestapo által üldözött volt miniszterelnök, a magyar politika „grand old man”-je, Bethlen István”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 22. old, Open Books, Budapest, 2022"Horthy nagy felháborodására VIII. hadtest mellé, a Pripjaty-mocsarakhoz küldték a lovas hadosztályt."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 339. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"A németek és a magyar erők Galíciában kénytelenek voltak a Kárpátokig, vagyis a magyar határ előtti utolsó természetes védelmi vonalig visszahúzódni. Nyilvánvaló volt: ha az oroszoknak sikerül ezen áttörniük, akkor a legközelebbi természetes védelmi vonalként már csak a Duna jöhet számításba, ám ennek katonai értéke még csak meg sem közelítette a Kárpátok gerincvonaláét."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 73. old, Európa Kiadó Budapest 1992"...a lovas hadosztály a régivágású Horthy szeme fénye volt. Mindent megtett, hogy ezt a lehető legtökéletesebben felszerelje, egy megbízható tábor- nok (Vattay) parancsnoksága alá helyezze, és megtartsa saját különleges tartalékának, amelyet szükség esetén bevethet akár az oroszok, akár a németek ellen. Hosszas levelezés után Horthy beleegyezett, hogy a lovas hadosztály elhagyja az országot; de csak azzal a feltétellel, ha a határ közelében marad..."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 338. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Csakis erre tekintettel egyeztem bele, bár még mindig vonakodva, hogy ezt a hadtestünket 1944 májusában országunk határára rendeljem, miután Hitler, mind Keitel elfogadta azt a kikötésemet, hogy ez a kötelékünk hadseregünk bal szárnyán maradjon. Azonban ezt sem tartották meg. Alig érte el a hadtest a határt, máris északra rendelték és a Pripjaty mocsarain átvezető útján páncélosainak és gépesített lövegeinek nagy részét elvesztette. De nem csak ez történt. Hadtestünket már előrenyomulása alatt megtámadták szovjet páncéloshadosztályok, s ekkor súlyos vereséget szenvedett."
Horthy Miklós: Emlékirataim 259-260. old., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019"A kormányzó, mint az ország első számú katonai és közjogi vezetője június végén lehetőnek látta,hogy a kormány leváltásával és egy új, lehetőleg katonakormány megbízásából új menetet adjon a magyar politikának, stabilizálja az ország helyzetét, lépéseket tegyen a háborúból való kihátrálásra. A honvédség meglévő erőit ehhez megfelelő háttért képeznek. Erre biztatták Bethlen István és a németekkel szembefordulást szintén elérkezettnek látó ellenzéki tényezők. Úgy vélte, a háborút elvesztett németek helyzetének alakulása, folytonos vereségeik és ennek nyomán megszálló csapataik zömének kényszerű kivonása az országból erre megteremtették a lehetőséget."
Dombrády Lóránd: Vörös János a m. kir. Honvéd Vezérkar élén Magyarország német megszállásának időszakában (1944. április 19 - 1944. október 16.) Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)"Tettekre sarkallta őt a “szürke eminenciás”, gróf Bethlen István június végi memoranduma is, amelyet a volt miniszterelnök vidéki illegalitásából juttatott el hozzá. Bethlen igyekezett meggyőzni a kormányzót, hogy “legfőbb ideje volna helyéről elzavarni a jelenlegi kormányt” …"
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 18. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"...egy megfigyelő, aki gyakran találkozott vele, ezt írta: ,,Nem csinál semmit, csak ül. Gyakran könnyezik és panaszkodik, hogy becsapták a németek."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 333-334. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"a Sztójay-korszak két, egymástól világosan elhatárolható szakaszra osztható. Az első szakasz a fentebb ismertetett egyezmény megkötésétől június végéig tartott, a második pedig ettől kezdve augusztus 23-ig. Az elsőre a német kívánságok csaknem teljes kielégítése volt jellemző, a másodikra pedig egy majdnem aktív ellenállás. A döntő tényező, amely mindkét időszakra rányomta bélyegét, nem más, mint a Kormányzó hozzáállása..."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 333. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Angliában a különböző „Szabad Magyar Mozgalmak" koalícióba tömörültek gróf Károlyi Mihály vezetése alatt, aki egy nyilatkozatában Horthy Miklóst első számú közellenségnek és háborús bűnösnek nevezte. ... Ezek mind haszontalanok voltak a szövetségesek katonai érdeke szempontjából, mert a szövetségesek egyedüli valódi érdeke az volt, hogy Magyarországot elszakítsák a németektől, és nem az, hogy lerombolják Horthy tekintélyét..."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 335. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"A Demokratikus Polgári Szövetséghez 1944 elejéig a legitimisták, a konzervatív-liberális nagytőkés csoport, a volt disszidensek egy része, valamint a liberális demokraták két, Rassay és Vázsonyi vezette pártja csatlakozott. Rajtuk kívül szó volt még a Kisgazdapárt bevonásáról, amely azonban - óvakodván felrúgni a szociáldemokratákkal kötött 1943. júliusi szövetségét - egyelőre habozott."
Romsics Ignác: Bethlen István 418. old., Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2013“A magyar jobboldalnak ugyanis létezett egy a németekkel szemben komoly fenntartásokkal élő vonala is.” “Szervezkedésükből született meg az informálisan működő Magyar Függetlenségi Mozgalom (a személyi kör jelentős részben egyúttal a Magyar Közösség tagja is volt). A Magyar Függetlenségi Mozgalom 1944-ben már több száz emberre volt hatással, tagjait alapvetően hét személy fogta össze. A fő szervező Szent-Iványi Domokos volt, aki Faragho Gábor altábornagyot, Joó Tibor történészt, Padányi Jenő és Kudar Lajos ezredeseket, Soós Géza külügyminiszteri titkárt (egyben a kiugrási iroda egyik kulcsszereplőjét) és Boér Elek közigazgatási bírósági tanácselnököt nyerte meg mozgalmának. Rajtuk keresztül a katonák közül Veress Lajos vezérezredes, Horváth Ferenc, Rakovszky György és Kiss János altábornagyok és András Sándor ezredes, Hadnagy Domokos hadiműszaki törzskari alezredes, Szent-Miklósy István vezérkari őrnagy, valamint több ismeretlen nevű katonatiszt is ehhez a körhöz tartozott”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 26-27. old, Open Books, Budapest, 2022"A konzervatív tábor kezdte belátni, hogy a rendszer teljes átmentéséről angolszász megszállás esetén sem lehet szó; bizonyos fokú demokratizálás mindenképpen elkerülhetetlen."
Romsics Ignác: Bethlen István 417. old., Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2013"mind a villamos-, mind HÉV, amellyel a munkások Pestre jártak, súlyos károkat szenvedett."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 331. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"...a légitámadásoknak jelentős hatása volt. Április folyamán a kormány mintegy 85 000-100 000 személyt evakuált Budapestről, köztük sok nem-zsidó gyermeket, terhes anyát, idős személyt és járadékélvezőt, akiknek volt hozzátartozójuk, akikhez mehettek. De ez önmagában is sok időt vett igénybe és megnehezítette a szállítást és az államigazgatási munkát."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 330. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"A szélsőjobboldal politikai tőkét akart ezekből kovácsolni, és azt harsogta, hogy a “terrortámadások" azt bizonyítják, hogy az angolszászok éppen olyan barbárok, mint a bolsevisták, és Magyarországnak látnia kell, hogy nem számíthat nagyobb irgalomra a Nyugat, mint a Kelet részéről."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 331. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Sztójay irányított sajtója túlságos győzelmi reményeket táplált a közvéleményben."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 101. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"...az a viszonylagos sérthetetlenség, amellyel a szövetségesek a legtöbb esetben légitámadásaikat végrehajtották (néhány esetben súlyos veszteségeket szenvedtek, de csak néhány esetben), rácáfolván az ismételt és öntelt bizonykodásra, hogy a németek a levegőből meg fogják védeni Budapestet, nagymértékben megingatta a német legyőzhetetlenség legendáját..."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 331-332. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006