1944. szeptember 11. 

Gács, Wolfsschanze, Budapest

"…Teleki Géza egyre közeledett Erdély külön megoldásához. "


Nem pont úgy indult ez a küldetés, ahogy leírtam, de egyrészt nem akartam bonyolítani a történetet, másrészt mivel két Telekinek is volt szerepe a történtekben, kénytelen voltam összegyúrni a két alakot. Nincs az az olvasó, aki meg bírta volna különböztetni a két erdélyi nemest egymástól: Teleki Bélát és Teleki Gézát. A valóságban Zichy ment fel Pestre, ő ajánlkozott a küldetésre. Borbándi Gyula Teleki Bélát említi, mint tárgyalópartnerét, Szent-Iványi és Macartney viszont Teleki Gézát.

"Még aznap este Zichy beszélt Teleki Bélával is, aki azt a kérdést szegezte mellének, át tudna-e juttatni egy magyar megbízottat az oroszokhoz. „Éppen e járatban vagyok" — mondta Zichy. Teleki Béla és Bánffy Dániel terve az volt, hogy Besztercebányára esetleg magyar megbízottat lehetne küldeni, azzal az ürüggyel, hogy az ottani magyarok érdekeit képviseli. A megbízott azután összeköttetésbe léphetne a szlovákokon keresztül a szövetségesekkel."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970 / 2. szám

"Ugyanaznap Teleki Géza, Bánffy Dániel és Zichy Ladomér megbeszélést tartottak, melynek során úgy érezték, megtalálták a kiugrás módját."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 187. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Bánffy és Teleki Géza már szeptember 11-én felkeresték gróf Zichy Vladomárt, akinek Szlovákiában földbirtoka volt, amit időszakonként meg szokott látogatni. Azt kérték, hogy üzleti ügyek ürügyén utazzék el a birtokára és lépjen kapcsolatba Makarov ezredessel, aki mint szovjet katonai ügynök a besztercebányai partizánokkal együttműködik."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 437. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006.

"Tehát az első megbízást Zichy Ladomérnek nem a kormányzó adta."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 172. old Mester Miklós interjú

"Amikor Gácsra beért az autója..."

"Először Gácsra ment, a Forgách család birtokára. Gács (szlovákul Halic) közvetlenül az 1938-ban megállapított határon feküdt, de az innenső, a magyar oldalon."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970 / 2. szám

"A Forgách-kastélyhoz vezető útra kanyarodva meglátott egy lovast maguk előtt."

"A török időkben megrongálódott várat 1612-ben Forgách Antal újra felépítette. A kastély a vár alatt van és hatalmas park tartozik hozzá. A birtokon át húzódik az 1938-as határ."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970 / 2. szám

"...hosszú, viharkabátja két szárnyként repült mellette, … rendezetlenül lógó harcsabajsza alól hatalmas mosolyt villantott. … ázsiainak tűnt, széles járomcsontja és sárgás arcbőre miatt a környéken azt suttogták, hogy igazából tatár."

"Ladomér úgy nézett ki, mint egy igazi tatár törzsfőnök, kiugró járomcsontjával, sárgás arcbőrével, hosszú, lelógó bajszával (mi tagadás, a külsejével nem sokat foglalkozott). Télen-nyáron, hidegben-melegben, kivétel nélkül mindig egy kopott viharkabátban járt. Szerette az éjszakai életet és persze a nőket."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 173. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Neked nem volt gondod a határon? — Általában nem okoz gondot annak, akinek itt van birtoka. Mi kötetlenül járkálhatunk."

"Mivelhogy a birtoknak egy része Magyarországra esett, így én kishatárszéli birtokosként. . . nekem ehhez igazolványom volt és hát én nagyjából szabadon járhattam Szlovákia és Magyarország között..."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 223. old  Zichy Ladomér interjú

"...az enyém a szlovák oldalon van."

"...átvette a Zichyek divényi birtokának vezetését. Divény kisközség Nógrád megye gácsi járásában. 1930-ban több mint másfélezer lakosa volt, vegyesen szlovákok és magyarok. A trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához került és ott maradt az 1938-as bécsi döntés után is, de az új határ nem messze Divénytől húzódott. A községet ma Divinnek hívják. Divény várát 1679-ben az osztrák császári hadak a levegőbe röpítették és csak a romjai maradtak meg. A fiatal Zichy Ladomérnak 2000 hold — főleg erdőség — jutott Divényben, de ezen kívül még 10.000 holdat kezelt."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970 / 2. szám

"Zólyomban láttam én lengyel tisztet, orosz partizánt, szlovák felkelőt, Besztercebányára meg állítólag beköltözött a csehszlovák emigráns kormány."

"Másnap mégis sikerült bejutnom Zólyomba; mint a felforgatott méhkas, olyan volt ez a városka. Láttam ott lengyel tiszti egyenruhát viselő embert, meg másféle egyenruhát is. Körülnéztem egy kicsit, beszélgettem ottani ismerősökkel és megtudtam, hogy Besztercebányán egy új kormány alakult, hogy ott van a londoni csehszlovák emigráns kormánynak az egyik tagja is, és ott vannak Besztercebányán különféle külföldi megbízottak is."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 221. old  Zichy Ladomér interjú

"Zichy Ladomérnak a Zólyomhoz közel fekvő Divényen volt birtoka. Az 1944. szeptember elején kitört besztercebányai felkelés eredményeképpen Zólyomban a Szlovák Nemzeti Tanács vette át a hatalmat. A Tanács 1943 decemberében, szlovák Hitler-ellenes demokrata és kommunista politikusok együttműködésében, illegálisan alakult meg. 1944. február 2-án megállapodtak a szovjet partizánvezetőkkel, hogy Szlovákiában minden partizántevékenységet Moszkva irányít, és közvetlenül a kijevi partizánközpontból kapja az utasításokat. Miután jelentős számú orosz ejtőernyőst dobtak le Szlovákiában, a partizánalakulatok augusztus 25-én erős támadásba kezdtek, melynek eredményeképpen az ország középső és keleti fele az ellenőrzésük alá került. Zólyom fontos központként működött, ahol szovjet katonai misszió állomásozott. Ez adta a lehetőséget a szovjetekkel való kapcsolatfelvételre, amihez Zichy személye, aki divényi lakosként feltűnés nélkül közlekedhetett a környéken, megfelelő volt."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 188. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Zichy Ladomér mindebből csak azt látta, hogy Zólyomban sok az orosz partizán, aztán lengyel katonaruhás embereket is észrevett és arról is hallott, hogy nemcsak szovjet és lengyel katonai misszió működik a városban, de megérkezett a londoni csehszlovák emigráns kormány képviselője is."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970 / 2. szám

"El tudnál jutni esetleg egy partizánvezérhez, vagy a szlovák felkelők egy tisztjéhez..."

"A csehszlovák kormány képviselőjének, valamint a szovjet katonai missziónak a jelenléte adta neki az ötletet, hátha ezen az úton kapcsolatba lehetne kerülni az oroszokkal a magyar fegyverszünet érdekében."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970 / 2. szám

"Kezdjük itt a környéken. Zólyom, Besztercebánya, meglátjuk, hol találok eléggé magas rangú tisztet, akivel érdemes tárgyalni."

"Nekem rögtön eszembe jutott Zólyomban, hogy a magyar ügyek. .. a magyar érdekek képviseletére egy konzuláris személyt lehetne odaküldeni..."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 221. old  Zichy Ladomér interjú

"Ugyanaznap Teleki Géza, Bánffy Dániel és Zichy Ladomér megbeszélést tartottak, melynek során úgy érezték, megtalálták a kiugrás módját. A dolog igen egyszerűnek tűnt. ... A birtok a magyar-szlovák határnál terült el, s Antal a birtok mindkét felét - a magyar és a szlovák oldalit is - rendszeresen látogatta, szabályos határátlépő papírral. Viszonylag könnyű volt tehát átkelni a határon, s így kapcsolatba lépni az orosz csoporttal, amelyet a Zichy által kapott információ szerint valamivel korábban ejtőernyővel dobtak le Szlovákiába. ... Bánffy és Teleki tehát megkérte Zichyt, hogy keresse fel az orosz csoportot, amelyet könnyen el tud érni szlovákiai birtokáról, és derítse fel a fegyverletétel lehetőségeit. Zichy ennek megfelelően 12-én el is utazott a birtokra."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 187-188. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Alig száradt meg a tinta a minisztertanács határozatán, amely elutasította a fegyverszünet ötletét, Hitler asztalán már ott feküdt róla a jelentés."

"Vörös - a saját beszámolója szerint - rendkívül kényelmetlen helyzetben volt. Hitler, aki pontosan tudta, hogy mi történt a titkos tanácsosok ülésén, és azt is, hogy mi történt a szeptember 11-i minisztertanácson…"

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 431. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"...még aznap landolt a Führer által küldött gép Budapesten."

"Közben szeptember 11-én reggel, vagyis még a fentebb ismertetett események előtt váratlan üzenet érkezett Hitlertől, hogy tárgyalni akar Vörössel. … Az üzenethozónak rendelkezésre állt egy repülőgép, amely készen ált, hogy a visszaúton magával vigye Vöröst is."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 430. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006
Vitéz Vörös János m. kir. Vezérezredes Vezérkari Főnök naplója, Englewood: Universe Publ. Comp, 1979.1944. szeptember 11.

"Vörös János képtelen volt eltitkolni ijedt meglepetését, amikor jelentkezett nála a német követ Hitler azonnali meghívásával. Dadogni kezdett, félt bármilyen szót is kiejteni, hátha azzal megpecsételi a sorsát..."

"Némi vita folyt ugyan arról, hogy bölcs dolog-e elfogadni a meghívást..."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 430. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Atzél Ede polgári ruhában támasztotta egy fa törzsét az éjszakai Erzsébet téren."

"A végső beszélgetésre az Erzsébet téren került sor, teljes elsötétítés idején. ... kommunistákkal folytatott különböző tárgyalások során valószínűleg mindkét félnek sok kimondatlan fenntartása, hátsó gondolata volt a másikkal szemben. Ennek ellenére a főbb kérdésekben megegyezésre tudtunk jutni."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 172. old Magyar Szemle Könyvek 2016