"A BBC hamarabb bemondta, mint maguk rájöttek volna!"

"1944. augusztus 23-án, a késő esti órákban, pontosan 22 óra 20 perckor, a Magyar Távirati Iroda bizalmas házi tájékoztatója a következő, New Yorkból származó Reuter-gyorshírt rögzítette: ,,A bukaresti rádió közölte, hogy Románia elfogadta a békeajánlatot. A bukaresti rádió hírét a háborús tájékoztató iroda rádiófigyelő osztálya fogta fel." "

"...azt tudtuk, hogy a román király vezetésével az angolbarát román körök puhatolóztak a szovjeteknél. — Puhatolózás! Hol van az már! Ezek fegyverszünetet írtak alá! … Tényleg nem tudtak arról, hogy itt tartottak a tárgyalások."

“Ellentétben Horthyval, a román király semmilyen közvetlen kapcsolatot nem létesített a Szovjetunióval, és Moszkvában a királyt nem tekintették politikai tényezőnek, így nem is kívántak különösebben tárgyalni vele. A román kiugrás ebből a szempontból teljesen vakon történt. Nem létezett előzetes fegyverszüneti megállapodás, és a szovjet fél nem is ígért az égvilágon semmit.”

“...a román király augusztus 23-i esti proklamációjában tényként jelentette be, hogy leváltotta a kormányt, utasítást adott az ellenállás beszüntetésére, felhatalmazta az új kormányt a békekötésre, és kijelentette, hogy fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. Már-már komikus, hogy egy kulcskérdésben mindkét államfő proklamációja valótlan állítást tartalmazott, amennyiben Horthy még csak fegyverszüneti kérelemről beszélt, miközben azt már megkötötte, Mihály király pedig megkötött fegyverszünetet említett, miközben még nem kötötték meg.”

"Az 1. magyar hadsereg még határainkon kívül, de már nagyon közel van. Ők tartják fel az orosz csapatokat a Keleti-Kárpátok hágóin."

"De ez még mindig a határon kívül volt, és az Első Hadsereget ott is kellett tartani mindaddig, amíg az Oroszországgal szembeni ellenállás politikája érvényben van."

"...a románok nem szeretik a németeket! A tisztjeik alig várták, hogy a németek ellen fordulhassanak!"

"...a román lakosság és a hadsereg soha nem volt annyira németbarát, mint nálunk. Románia az első világháborúban a németek ellen harcolt. Leveretése után a bőrén érezte, mi a német megszállás. Személyi, anyagi sérelmek tömege élt az emberek lelkében, hiszen a németek mindent elloptak, amit szállítóeszközeik elbírtak. A két világháború között nyugatbarát tehát bizonyos mértékig németellenes politikát folytattak, egészen Hitler fénynapjainak bekövetkeztéig. A bécsi döntés Magyarországnak adta Észak-Erdélyt, amit a román nacionalisták nem tudtak elfelejteni, és a németek számlájára írtak. A háborúellenes és tisztábban látó román politikusoknak és az átállás szükségét idejében megérző vezető katonáknak tehát sokkal szélesebb népi bázisuk volt nem utolsó sorban a hadsereg alacsonyabb rangú tisztjeinél is -, mint nálunk."

"Minden szem a kormányzóra szegeződött, csak Nicky jártatta körbe-körbe riadt tekintetét a résztvevőkön. Ugye nem az apjától várják a döntést?"

"Jellemző, hogy Magyarországon mindenki pillanatnyilag még minden kommunista is - feltételezte, hogy Horthy akarata az egyetlen tényező, ami számít, és bármely politika alkalmazását csakis úgy lehet biztosítani, hogy rá kell bírni Horthyt: ő alkalmazza azt a politikát.)"

"...a beteg miniszterelnököt helyettesítő Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ..."

"Most azzal foglalkozzunk inkább, hogy a fél határvédelmünk összeomlott!"

"Románia elpártolása azért volt nagy jelentőségű Magyarország számára, mert egy csapásra halomra döntötte határvédelmének felét, mind politikailag, mind katonailag. … Stratégiailag: az ellenséget sakkban tartó határvonalon egy nagy rés keletkezett, és ha ezt a rést nem tömik be, az orosz erők a tőlük északra lévő védőket megkerülve behatolhatnak a Déli-Kárpátok hágóin keresztül, és könnyen lerohanhatják az országot."

"Akkor kérünk csapatokat a szövetségesünktől! Van itt elég haderejük Magyarországon!  Vigyék el innen!"

"...a németeket megkérték, hogy küldjenek csapatokat Dél-Erdélybe, valamint hogy védjék a Belgrád-Orsova vonalat és a Duklai hágót."