1944. szeptember 28. 

Fót, Budapest, Gács, Zólyom

"Bakay Szilárd hadtestparancsnok körbepillantott a 9/II. zászlóalj tisztikarán."

“Szeptember végén Bakay hadtestparancsnok az egységnél tiszti gyűlést tartott. Az ott elhangzottak arról tanúskodnak, hogy a tábornok szokatlanul nyíltan beszélt. A kormányzó védelme mellett nyíltan kijelentette azt is, hogy az egységet a németekkel szemben alkalmazhatják, mert a német fél visszaél a helyzetével, és minősíthetetlenül viselkedik. Ezért elképzelhető az is, hogy szükség lesz a munkásság egy részének felfegyverzésére is, velük közösen kell harcolni. Szeptemberben pedig ifj. Horthy Miklós, aki a zászlóaljhoz volt tartalékos tisztként beosztva, egyszer meg is szemlélte az alakulatot.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 214. old, Open Books, Budapest, 2022

"Ők lesznek az egyik legfontosabb egység egy átállásnál."

"Sajnos, a rendelkezésre álló csapatok rendkívül korlátozottak voltak. Az egyetlen figyelembe vehető reguláris egység a közelben a 9/11. volt, amely ekkor Fóton állomásozott, néhány mérföldnyire északra Pesttől. Ez a zászlóalj harci készültségben állt és teljesen fel volt fegyverezve: a puskákon kívül 27 géppuska, 12 automata puska, 2t tankelhárító ágyú és 4 könnyű aknavető állott rendelkezésére."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 455. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Előző nap kapta kézhez a kormányzótól kinevezését. Ezzel ő lett a budapesti I. és II. hadtest parancsnoka."

"Horthy még aznap kinevezte Bakay tábornokot a budapesti I. és II. hadtest parancsnokává."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 210. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Sose feledjék honvédesküjüket! A kormányzóhoz való lojalitásra esküdtek, nem egy idegen hatalomra!"

"Információk „a szeptember 29-i karhatalmi helyzetről és a belpolitikai képről'

IX. 29-én 14 h-kor Bakay megjelent Fóton a 9/II. zlj.-nal és a tisztikart összehívta, az alábbi tájékoztatást adta:

Parancs: IX. 30-án - újabb parancs bevárása nélkül - 16 h-tól együtt tartás. Lehet, hogy neki (Bakay] már nem lesz alkalma írásbeli parancsot kiadnia, ezért személyesen jött el az urakat tájékoztatni. A helyzet az, hogy az úgynevezett jobboldal, egy idegen hatalom biztatására, erősen mozgolódik. Hozzátette, hogy a baloldal is, de ez kisebb jelentőségű. Reméli, hogy a tisztikar tisztában van kötelességével és honvédesküjéhez rendületlenül ragaszkodik. A legénység csak közvetlenül a gépkocsikra szállítás előtt tájékoztatandó, akkor azonban nyíltan fel kell tárni előtte a helyzetet. Beszédét azzal fejezte be, hogy ha az urak közül valakinek más véleménye van, akkor (és itt a zlj. parancsnok felé fordult) azt alezredes úr azonnal lője keresztül. Ezután valamennyi tiszttel kezet fogott."

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 432. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

"Magára hagyták a csapatainkat a Vörös Hadsereggel szemben, akik már elfoglalták Battonyát, és északabbra Debrecent fenyegetik."

"Szeptember végén és október elején a legsúlyosabb harcok részben a Tisza mentén, részben már a debreceni térségben dúltak. Pár napon át úgy hírlett, a német páncélosok bekerítő mozdulata meghozza a remélt győzelmet. Sajnos, tendenciózusan optimisztikus volt a hírverés; október első napjaiban az orosz túlerő már a Duna-Tisza közén nyomult a főváros felé."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 150. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"A hajnali órán az Andrássy laktanya hátsó kapujánál szokatlan tumultusba futottak a trágyás szekerek. Egy teljes rohamszakasz az I. huszárosztályból kisebb csoportokban lépett be a laktanya udvarára."


“Az I. önálló huszárosztály törzse, a rohamszakasz és a 2. század 1944. szeptember végén teljes titokban vonult Ócsáról Budapestre, a későbbiek során a teljes pótkeret is ide települt. Az egység először az Andrássy laktanyába szállásolt be, ahová a hátsó trágyás kapun kellett észrevétlenül bevonulnia. Október elejétől az egység járőrözési feladatokat kapott azzal a megjegyzéssel, hogy ha bárhol csoportosulásokat látni, akkor azokat szét kell zavarni.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 246. old, Open Books, Budapest, 2022 

"1. Ócsán elhelyezett huszár századot sürgősen feltöltöttek úgy, hogy kb. megkétszereződött. A szd. parancsot kapott, hogy IX. 30-ára virradó hajnalban a Királyi Várba beérkezzék. Elhelyezés a lovardába. (A szd. adatai ismeretlenek, pk. rossz, megállapítások bevezetve. Nyilvántartási száma 17.)"

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 432. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

"A folyami erők főparancsnokságán Hardy Kálmán altábornagy tiszti gyűlést hívott össze."

"Hardy XI. 27-én tiszti gyűlést tartott a foe. pságnál (folyami erők parancsnoksága), amikor is felhívta a tisztikar figyelmét a titoktartásra, különösen a németekkel szemben. Saját szavai szerint sohasem lehet tudni, hogyan fordul a dolog, és mit fognak a németek ellenünk fel- használni, ezért nem szabad előttük katonai dolgokat beszélni. Felolvastatta a vkf. parancsát a tiszti fegyverhasználattal kapcsolatban, azzal a kommentárral, hogy mindenki hordjon lőfegyvert, és ha valaki le akarná fegyverezni, nyugodtan lőjön bele. Ő is így fog cselekedni. (Személyi sgt-je [segédtisztje] szobájában gpi. [géppisztoly] van…"

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 431. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

“Hardy 1944. szeptember 26-án a legnagyobb konspiráltság mellett utasítást adott három, Titel környékén állomásozó folyamzárzászlóalj Budapestre vonásának előkészítésére. Az egységek végül október 10. után tudtak elindulni, azonban különböző okokból (de nem parancsnokaik vonakodása miatt) október 15-én még meg sem közelítették a fővárost.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 211. old, Open Books, Budapest, 2022 

"Hardy intézkedései tehát:

Nagyobb karhatalmi erő összevonását tervezi Budapest környékén. Intézkedést adott ki IX. 26-án, mely csak a két folyambiztosító zlj. pk.-ság [zászlóali-parancsnokság] felbontására van azzal, hogy tartalmát senkivel sem közölhetik (tehat sem elöljáró ker. psággal, sem egyéb alakulatokkal). A parancs lényege: a zlj. legyen menetkész állapotban oly módon, hogy rövid parancsra akár gk. szállítással, akár gyalogmenetben, útba tudjon indulni Adony - Ercsi térségébe."

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 431. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

"A Hardy tábornok parancsnoksága alá tartozó bajai aknaszedő zászlóalj nemrég Hardy, Bakay és Vörös parancsára észrevétlenül felhajózott a Dunán. A zászlóalj egyik fele Óbudán helyezkedett el, másik fele pedig Szob és Vác között gyülekezett."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 455. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Estére mind Veesenmayer, mind Szálasi asztalán különböző jelentések feküdtek ugyanazokról az eseményekről."

"1944. szeptember utolsó napjaiban Szálasi naponként kapott pontos, kimerítő jelentést a karhatalmi helyzetről. (A forrást a Napló még fedőnévvel sem jelöli, valószínűleg Hardy , a folyamőrség parancsnoka , illetve Bakay, a budapesti hadtestparancsnok közvetlen  környezetének valamelyik magas rangú tisztje szolgáltatta az adatokat.)"

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 431. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

“Dettre Gyula, aki az egység egyik századának parancsnoka volt, megdöbbent és kétségbeesett. Sokatmondó, hogy Fót szeptember közepétől titkos szélsőjobboldali tárgyalások színhelye is volt, amit a 9/II. zászlóalj katonái biztosítottak – ez arra utal, hogy a zászlóalj parancsnoka, Mészáros István alezredes már ekkor is titkos nyilas szimpatizáns lehetett (a nyilas hatalomátvétel után Szálasi testőrségének vezetője lett). Ferber Viktor, a gróf Károlyi-uradalom intézője biztosította a helyszínt...”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 215. old, Open Books, Budapest, 2022 

Vélemények Budapest védelméről:

"Ezek a csapatok messze nem voltak elég erősek ahhoz, hogy teljes katonai védelmet biztosítsanak a Várnak vagy a Várhegynek. Ez is azt mutatja, milyen komoly hibát követett el Horthy, amikor nem ment Erdélybe, ahol teljes védelmet élvezhetett volna. De nemcsak hogy nem sikerült kellő számú és jól felszerelt erőt koncentrálnia Budapestre és a város köré, de a csapatok fővárosba hívásával a németek és a nyilasok gyanúját is felébresztette."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 210. old Magyar Szemle Könyvek 2016

“Horthy viszonylag sokat tett annak érdekében, hogy a tervezett kiugráshoz komolyabb magyar katonai erőt vonjon össze Budapesten – miközben ezeknek a németekkel szembeni esetleges bevetésére semmilyen intézkedést nem adott ki, feltehetően azért, mert csak védekezésben gondolkodott”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 215. old, Open Books, Budapest, 2022 

"A jég azonban megtört: a német katonaság minden nappal egyre többet vesztett korábbi erejéből és félelmetességéből, a magyarországi német hadsereg nap mint nap zsugorodott, a zsidók deportálása leállt, s noha az országban a németek még mindig bármit el tudtak érni, Budapest mégis olyan benyomást keltett, mint egy erőd a megszállt területen."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 163. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Ez apám elefántlövő puskája."

"A küldöttség szeptember 28-án a legszigorúbb titoktartás mellett útnak indult (a küldöttség tagjai sportolóknak voltak öltözve). Teleki és Faragho különböző úton mentek. ... Azt színlelték, hogy vadászni mennek. Teleki Géza - aki életében egy lövést nem adott le - magával vitte apja egyik régi elefántlövő puskáját…"

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 444. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"A garázsban mindent elrendeztek, hogy az utcán ne keltsenek feltűnést. Először a cseresznyepiros 220-as Steyer túraautó indult el, benne Faragho, Szent-Iványi és Kudar, rá egy órára gördült ki Ily kis Wandererje Telekivel és Zichyvel, egy megbízható csendőr volt a sofőrjük."

"A delegáció a hivatali idő végeztével, vagyis 2-kor indult, mert akkor volt a legkevésbé feltűnő, hogy készülnek valahova. Kettőkor szoktam tudniillik hazavinni őket a lakásukra. És úgy emlékszem, hogy a Nyerges százados ült be az én kocsimba.

- Ez melyik kocsi volt?

- Az özvegy Horthy Istvánné Wanderer kocsija. És elmentem. .. igen, tudom már: a Paulay Ede utca és a Nagymező utca sarkára, ott volt valami garázs, oda. A garázs előtt volt a nagy kocsi.

- Az kié volt?

- Az a Faragho tábornoké volt. A csendőrségi főfelügyelőségé, ami a Dalszínház utca 2-ben volt.

Szóval a Nagymező utca sarkán állt a Faragho kocsija. Az egy nagy, 220-as Steer kocsi volt, cseresznyepiros, hatüléses. X-012 volt a rendszáma. Na most oda a kocsihoz lejöttek a fegyverszüneti tárgyaló bizottság tagjai és beültek. Nyerges százados vezette innen a kis kocsit, a Wanderert, én pedig a nagyot, a Steyert. Körülbelül 4 óra lehetett, amikor leértem Gácsra

-Sok csomag volt?

- Mind a két csomagtér tele volt, de már két vagy három nagy bőrönd előre lett víve Gácsra, azt én vittem, de nem tudtam, hogy az ő csomagjuk, csak megkaptam a parancsot, hogy Forgách gróffal és a csomagokkal menjek el."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 232-233. Old Siket Sándor interjú

"A fegyverszüneti küldöttség szeptember 28-án elindult Budapestről. Hogy félrevezessük a német és nyilas ügynököket, s egyútal barátainkat is, vadásztársaságként, sportemberekként indultunk útnak. Sportruházatot viseltünk és vadászpuskákat vittünk magunkkal. S hogy még kevésbé tűnjön föl elutazásunk, külön-külön indultunk el."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 211. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Az irataikat reggel levitte Gácsra egy csendőrségi autó, melyet nem igazoltathat német járőr."

"Az iratokat külön autóval a társaság előtt Nyerges Pál csendőrszázados, Kudar titkára vitte."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám 

"A főúton felállított egyik ellenőrző pontnál kiszállították Zichyt és Telekit."

"Hivatalosan „szarvasbőgésre" mentek. Útközben többször igazoltatták őket, de minden simán ment. Többféle papírral voltak felszerelve. Feltűnés nélkül értek Gácsra. Teleki Géza és Zichy érkezett meg elsőnek, kocsijukat egy Siket nevű csendőrszakaszvezető vezette."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám 

"Gácsig kétszer cseréltek rendszámot."

"Az utazásra másnap, szeptember 28-án került sor. A delegátusok vadásznak öltözve két kocsiban tették meg az utat és délelőtt, illetve délután indultak. Kudar Lajos gépkocsijában Faragho Gábor és Szent- Iványi Domokos ült. Teleki Géza egy másik kocsiban utazott Zichy Ladomérral. A kocsik rendszámát útközben háromszor kicserélték."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám 

"A rendszámtáblákat. .. odafele háromszor, visszafelé kétszer cseréltem. Nekem hat darab rendszámtáblám volt állandóan a kocsimban."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 233. Old Siket Sándor interjú

"A Losonc felőli kastélykapu nyitva állt."

"És Gácson? 

Ott kérem szépen már vártak minket. Kinyitották a Losonc felőli kaput, a kastélykaput, behajtottunk."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 233. Old Siket Sándor interjú

"A többiek az étkező szalonban épp vacsorához készülődtek. Forgách Antal és nagynénje izgatottan ugrálták körül vendégeiket. … Hát még mennyire meglepődött, amikor este tíz óra tájban felálltak, hogy éjszakai kirándulásra induljanak az erdőben."

"Faragho és Szent-Iványi estére érkezett meg. Senki nem gyanított semmit, csak Rostyné tartotta furcsának, hogy a társaság vacsora után útra kelt. A gácsi vártoronyban lévő német őrség nem figyelt fel arra, hogy mi történik a kastélyban. Természetesen a magyar határőrségnek sem volt szabad tudnia semmiről. Az álcázás jól sikerült és a társaság nyugodtan ülhetett asztalhoz, hogy a Forgáchék vacsoráját megegye."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám 

"A gácsi várárok mély volt és meredek, az alján patak csörgedezett. Az az előnye viszont megvolt, hogy a szlovák határőrség nem látott rá, és a másik oldala már Szlovákiába ért."

"Vacsora után körülbelül 22 órakor, a sötétséget kihasználva, Zichy Ladomér, Forgách Antal és Nyerges Pál csendőrszázados — akit Kudar Lajos osztott be a feladatra — átvezette a küldöttség tagjait a határon. Az átmenetei egy olyan ponton történt, amely épp kiesett a szlovák határőrség látószögéből. A szovjet parancsnokság ugyanis teljesen titokban akarta tartani a dolgot és a szlovákoknak sem volt szabad tudniuk semmit."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám 

"Este, vacsora után mentünk el ehhez a bizonyos árokhoz (értsd: a gácsi kastélyudvart Szlovákiától elválasztó árokhoz)..."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 234. old Zichy Ladomér interjú

"A küldöttség tagjai Gácsról gyalog keltek át a patakon, amely a helyi határt képezte Magyarország és Szlovákia között."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 466. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"A vizet elérve felerősödött a szitkozódás, egyedül Zichy volt az, aki határozott, nagy csobbanásokkal járó léptekkel vágott át a patakon…"

"Egy idő múlva véget ért az ösvény, és mi elkezdtünk lefelé ereszkedni. Valami csobogásfélét hallottam: egy kicsi, de gyors patak zárta el utunkat. Gázlót kellett keresnünk. amit még a tisztek is nehezen találtak meg a sötétben. Ladomért azonban nem zavarták az efféle apróságok. Bakancsostul nyugodtan belegázolt a patakba, még a nadrágját sem tűrte fel. úgy kereste a gázlót."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 212. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Közel ötven ember állt sorban az árok aljától a tetejéig. Beléjük kapaszkodva, kézről kézre haladva másztak fel a túloldalra."

"A határ túlsó felén már a partizánok egy kis csoportja várta az érkezőket. Kézről-kézre adták őket. Egy meredek emelkedőn, mindenféle akadályokat leküzdve érkeztek az autókhoz, amelyek fedett helyen álltak. A partizáncsoportot Vladimir Zlattner partizánfőhadnagy 44 és egy szovjet tiszt vezette. A két tiszt kísérte azután, külön-külön kocsival a magyar küldötteket a 45 kilométer távolságra fekvő Zólyomba."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám 

"...az árok másik oldalán állt egy csoport, mintegy ötven partizán, a lejtőn felfelé egyik kézből a másikba adták a delegáció tagjait, akik a sötétben nem tudtak volna egyedül fölkapaszkodni. Fönt voltak az autók."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 234. old Zichy Ladomér interjú

"Zólyomban Makarov alezredes fogadta őket, Zichyt alaposan hátbaveregette..."

"A küldöttség szeptember 28-án, a hajnali órákban, két csoportban indult útnak. Teleki egy Siket nevű csendőrszakaszvezetővel délben érkezett Gácsra, a határra, a Forgách kastélyba. Estére megjött Szent- Iványi és Faraghó is, utóbbi egy bőrönddel. Hivatalosan „vadászni" mentek, s ezt mondták az őket megállító német járőröknek is. Szeptember 28-án 22 órakor, az éjszakai sötétséget kihasználva Zichy vezette át a delegációt a határon. Egy órai gyaloglás után már várta őket a partizánok egy osztaga egy Zlatner nevű, magyarul is beszélő, vezetővel. Még kocsit is kerítettek a delegációnak, avval mentek Zólyomba, amely a szlovák felkelők kezén volt. Itt találkoztak Makarovval és Voljanszkijjal, akik Zichyt, mint régi ismerőst üdvözölték."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Egy eldugott kis villában a két partizánvezér szobáit kapták meg addig, amíg el nem tudnak indulni Moszkvába."

"Zólyomban Faraghóékat Makarov alezredes üdvözölte. A magyar delegáció tagjait Zichy mutatta be a szovjet tiszteknek. A bizottságot egy eldugott villában helyezték el. Két szobában rendezkedtek be. Az egyikben — ez Makarov szobája volt — Faragho és Szent Iványi aludt, a másikban Teleki és Zichy. Mindannyian a szovjet főhadiszállás vendégei voltak."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám 

"Egy hajtásban egész Zólyomig mentünk, ott Makarov alezredes fogadott, a Makarov és Voljanszkij szobáját kapta meg a Faragho és a Szent-Iványi, két másik tisztnek a szobáját Teleki Géza, meg én..."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 234. old Zichy Ladomér interjú

"De az nincs beleírva a levélbe, hogy az aláírásra is fel lennénk hatalmazva. … vagy ha nagyon akarják, majd jön utánunk egy újabb delegáció aláírni."

"Egy további megbeszélésen (amelyet a Kormányzó nélkül a részletek megbeszélése végett tartottak), a küldöttségnek azt mondták, hogy közvetlenül utánuk útnak indul egy másik küldött, másik útvonalon, akit megfelelő módon teljhatalommal felruháznak a fegyverszünet aláírására. Ennek intézését Vattayra bízták."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 444. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006.

"Szeptember 28-án három különböző úton és autókon a három delegátus, vadásznak öltözve, Budapestről "szarvasbőgésre" utazott. Többrendbeli hamis papírral és autórendszámtáblával felszerelve mindhárman elérték aznap este - a Gestapo ellenőrző vonalak ellenére - Gács várát, ahol rövid vacsora után gróf Forgách Antal, gróf Zichy Ladomér és Nyerges Pál csendőrszázados gyalog átvezették őket Szlovákiába. Itt várt rájuk Zlatnek százados, akivel két autón eljutottak hajnalban Zólyomba, ahol Makarov alezredes fogadta őket."

Dr. Teleki Géza: A moszkvai fegyverszüneti tárgyalások, Hírünk a Világban, 5. Évfolyam 1-4. szám, 1955.01.01.