1944. október 14. Budapest, Moszkva

"…Ambrózyt kérette azonnal magához. … én beszúrnám, hogy “előzetes fegyverszünetet kötöttem”."

“Horthy még a délelőtt folyamán Ambrózyval átnézette a proklamáció szövegét, és néhány ponton átalakította. Ebből a legfontosabb talán az volt, hogy a fegyverszünet elé beszúrta az „előzetes” szót. Azt a tervét, hogy ő maga olvassa be a proklamációt, elejtette, és a beolvasás megszervezését Hlatky Endrére, az MTI és a Rádió kormánybiztosára bízta, akit másnap 11:30-ra a Várba rendelt.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 124. old, Open Books, Budapest, 2022 

"A másnap délelőtt kihirdetendő proklamációt apósom maga írta Ambrózy segítségével, hogy ezáltal az ország és a külföld tudomást  szerezhessen sok mindenről, amiről fogalmuk sem volt."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 357. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"...a testőr Utassy Loránd ezredest jelentette."

"Október 14-én indultam vissza és már délelőtt Budán voltam. A kormányzónál tettem jelentést."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 309. old Utassy Loránd interjú

"Faragho előrelépett, az orosz felé nyújtotta a távirat tartalmából fogalmazott jegyzéket."

"Éjfél előtt nem sokkal megérkezett az igen hosszú 13. rádiótávirat első része. … Így aztán igen borús hangulatban fogtunk hozzá a rádiótávirat dekódolásához. Szövege így hangzott:

11.-re válaszolva, a két hadtestet kitevő magyar csapatok nyolc-tíz napon belül érnének a főváros környékére; ezeket fokozatosan vonnánk vissza az 1. és 2. hadseregtől. A német erők Budapesten és a város körül: 1 SS-lovashadosztály; egy páncéloshadosztály nagy része; Gestapo-erők. A Dunántúlon 2 SS-hadosztály és kiképző alakulat, utóbbi egységek egy ezrednyiek."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 250. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"A mai nappal már meg kellett volna történnie a kiugrásnak."

"Maga Horthy a Proklamáció valószínű dátumát október 18-ra tette. De igen szerencsétlen tény, hogy bizonyos félreértések folytán vagy egyéb okból az oroszokat erről nem informálták. Ők ezalatt egészen más időtáblázattal dolgoztak, és a magyar hadsereg átállását valószínűleg legkésőbb október 14-re várták."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 481. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Amikor kérünk egy tisztet, küldenek egy másik idiótát."

"Sztálin személyesen is figyelemmel kísérte a történteket. Erről tanúskodik, hogy a fegyverszünet aláírását követő találkozók egyikén, (talán a Churchill által fontosnak minősített október 14-i tárgyalás alkalmával) ismertette vendégével az addig kialakult helyzetet. Elmondta azt is, hogy a magyarok nem teljesítették a fegyverszüneti megállapodásban vállalt feltételeket. Egy olyan katonatisztet küldtek a Deszken állomásozó Malinovszkij marsallhoz, aki semmilyen lényeges információval nem tudott szolgálni a magyar és a német csapatok elhelyezkedéséről, azok erejéről."

Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 305. old

"Legkésőbb tizenhatodikán reggel nyolckor el kell kezdeniük a műveletet."

"Ezért az oroszok ragaszkodtak október 16-ához, és válaszunk megadására 14-i rádióüzenetükben október 16. napjának 8 óráját tűzték ki végső határidőül."

Horthy Miklós: Emlékirataim 250, 270. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

“Faragho vezérezredes 14-én este (ekkor már majdnem egy teljes nap eltelt Utassy távozása óta) azt táviratozta Horthynak, hogy a szovjet főparancsnokság ultimátumot adott: vagy 48 órán belül teljesítik a vállalt kötelességeket, vagy a fegyverszüneti megállapodás érvényét veszti.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 54. old, Open Books, Budapest, 2022