1843. november — december
Miután Petőfi Komlóssy nagyobb társulatával nem írt alá szerződést, egy kisebb színtársulatnál talált magának helyet.
"... a költő Demjén Mihály hattagú kistársulatához szerződött, azaz ... ugyanott tartott, ahol 1841-ben. ... A társulatnak tagja volt maga, felesége (Janka Mária), Károly nevű fiuk mint gyermekszínész, és Rákosi Márton ... "
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 111. old.
Az itt töltött időről levélben számolt be Bajzának:
"Diószegre menénk - egy Bihar megyei mezővárosba - s itt játszánk néhány hétig. Kaptam egypár meglehetős szerepet, példáúl Tornyayt a Tisztújításban, Warningot a 30 éves kártyásban stb. és 50 frt proporcióba tétettem. Innen Székelyhídra menénk, s itt mintegy 3 hétig játszánk."
Petőfi Sándor levele Bajza Józsefhez, Debrecen, 1843. november 28.
Kerényi így értelmezi ezt a pár sort az olvasónak:
"A "meglehetős" enyhe kifejezés: Pozsonyban még örült volna a vígjáték jóval kisebb szerepének is. A "fontolva haladó" Tornyai főszerep, ... Ducange melodrámájának Warningja Megyeri híres szerepe volt ..."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 111. old.
A fejezetben idézett vers:
KÖRDAL
Bús az ember, ha nincs kedve;
Borba van a kedvmag vetve.
Hát azért iszunk mi mindig,
Meg sem állunk tíz-husz pintig.
Van minékünk pincénk, házunk,
Mindazáltal itt tanyázunk,
Itt tanyázunk naphosszában,
Itt tanyázunk a kocsmában.
Itt tanyázunk, mert van nékünk,
Mert van nékünk feleségünk.
Nyelves, szájas mind az asszony;
Rá az ember hogy hallgasson?
Van minékünk egy kis pénzünk,
De a pénzre mi nem nézünk;
Úgyis holtig él az ember,
Költeni ha mer, ha nem mer.
Hát azért csak iddogálunk,
Míg fel nem kötik az állunk,
Iddogálunk naphosszában,
Iddogálunk a kocsmában.
Pest, 1843. július-augusztus
Tovább idézek a Bajzához írt levélből:
" ... nem volt mást tennem, mint Debrecenbe jőnöm vissza, s nem csupán azon okból, mert társaságunk szétoszlott, de leginkább mert beteg vagyok, s betegségem napról-napra terhesűl. Már Székelyhidon sem játszhatám, s nincs is reményem, hogy egyhamar játszhassam, mert annyira el vagyok gyengűlve, hogy erőm visszanyerése bizonyosan belekerűl két-három hónapba. Egész csontváz vagyok."
Petőfi Sándor levele Bajza Józsefhez, Debrecen, 1843. november 28.