1944. szeptember 27. 

Budapest – Budavári Palota

Horthy levele Sztálinnak, angolul és magyarul:

"Field Marshall, In the name and for the sake of my people in their extreme danger, I address myself to you. — Doing so in the name of the Hungarian people, who has no responsibility for this war. For thousand years and particularly during this last decade, the fate of our people has been influenced by the neighbouring German Colossus. — It was again under this influence that we were carried to this unfortunate war with the Soviet Union. I have to lay a particular stress on the fact, that my poor country has been practically filled with the German „Fifth Column". This penetration has started on a large scale at the same moment when German forces marched into Romania and Bulgaria. As a result, every movement and every step in Hungary, have been closely watched by German agents and the most important news and reports have never reached me. I have now come to the knowledge, that after the air-attack upon Kassa and Munkács, Foreign Minister Molotow during a conversation with the Hungarian Minister — emphasized the peaceful aims of the Soviet Union towards Hungary. If this was really so, it is fatal, for it did not reach me at the time. For the sake of justice, I would like to inform you, that we have never ever wanted to take but a single inch from anybody, that was not ours by right. On the contrary, the Romanians took Bessarabia from their own Russian ally after the first wold war and whished to take an important part, of South Russia during the second world war, with German help. Furthermore, when in 1940 we intended to make an end to the monstrous treatment of the Hungarian people in Transylvania, it was again the Rumanians, who asked help from Germany, in asking Hitler to help them to retain at least a part of this land by the Vienna Award. When sending with full authorisation my delegates to the negotiations of armistice I beg you to spare this unfortunate country which has its own historic merits and the people of which has so many affinities with the Russian people. — Kindly exercise your great influence upon your allies, that you may make conditions compatible, with our peoples interests and honour, who would really deserve peaceful life and a safe future. I avail myself of this opportunity to express to you Field Marshal Stalin my highest consideration 

Yours truly 

Horthy 

P. S. As our troops are still on the borders and we are invaded by strong German units, I am asking to treat my letter with discretion, until we able to master the situation."


„Tábornagy ! Végső veszélyben forgó népem nevében és érdekében fordulok Önhöz. A magyar nép nevében, amelyet ennek a háborúnak a kitöréséért semmiféle felelősség nem terhel. Ezer éven át, de különösen az utolsó évtizedben, népünk sorsát a szomszédos német kolosszus befolyásolta. Ennek a befolyásnak a hatása alatt sodródtunk bele ebbe, a Szovjetunióval folytatott szerencsétlen háborúba is. 

Nyomatékosan kell hangsúlyoznom azt a körülményt, hogy szegény hazámat valósággal elárasztotta a németek ,,ötödik hadoszlopa". Ez a nagyszabású behatolás ugyanakkor kezdődött, amikor német csapatok vonultak be homániába és Bulgáriába is, melynek eredményeképpen a német ügynökök minden magyarországi megmozdulást, minden lépést közvetlen közelről figyeltek, s a legfontosabb hírek és jelentések soha nem jutottak el hozzám . Most szereztem tudomást arról, hogy a Kassát és Munkácsot ért légitámadás után Molotov külügyminiszter — egy, a magyar követtel folytatott megbeszélés során — kifejezésre juttatta a Szovjetuniónak Magyarország iránt táplált békés törekvéseit. Ha ez megfelel a valóságnak, tragikus, mert nem ért el hozzám idejében. 

Az igazság kedvéért tájékoztatni szeretném önt arról, hogy mi soha senkitől nem akartunk még egy talpalatnyi területet sem elvenni, ha ez jog szerint nem illetett meg bennünket. Éppen ellenkezőleg, a románok foglalták el orosz szövetségesüktől Besszarábiát az első világháború után, a második világháború alatt pedig német segítséggel Oroszország déli részének jelentős részét igyekeztek megszerezni. Ezenkívül, amikor 1940-ben véget kívántunk vetni az erdélyi magyarság kegyetlen bánásmódjának, ismét a románok voltak azok, akik Németország segítségéért folyamodtak, kérve Hitlert, hogy tegye lehetővé számukra a bécsi döntéssel e terület legalább egy részének megtartását. 

Amikor delegátusaimat teljhatalommal felruházva elküldöm a fegyverszüneti tárgyalásokra, kérem önt, hogy kímélje meg ezt a szerencsétlen országot, amelynek megvannak a maga történeti érdemei, s amelynek a népe az orosz néppel oly sok közös vonást mutat fel. Szíveskedjék hatalmas bi folyását él tényt sítini szeritségiseinél, hegy néjünk érdikeivel és becsületével összeegyeztethető feltételeket szabjanak, mert ez a nép valóban békés életet ée biztonságos jövőt érdemel. Megragadom az alkalmat, hogy ön iránt, Sztálin tábornagy, legmagasabb nagyrabecsülésemet fejezzem ki 

Őszinte híve 

Horthy s. k. 

P. S. Minthogy csapataink még mindig a határokon tartózkodnak, s erős német egységek tartanak bennünket megszállva, arra kérem, hogy levelemet bizalmasan kezelje mindaddig, amíg a helyzeten felül tudunk kerekedni." 

Szűcs László: Horthy levele Sztálinhoz 1944 őszén, Századok – 1970

"...azt a Sztálinnak címzett levelet fogalmazta, melyet most készült felolvasni nekik."

"Ekkor Miklóspapa megfogalmazta a levelet, amelyet Sztálinnak fog a delegációval elküldeni. Angolul írta, és nekünk felolvasta: ... Nehéz leírni e felejthetetlen, valóban drámai pillanatot, mert bár nem mondta és nem mutatta, érezni lehetett, hogy milyen nehezére esett ezt a levelet megírnia. Miközben felolvasta nekünk - hozzászólásunkat kérve -, engem  kimondhatatlan szomorúság fogott el. Ebben a pillanatban valahogy benne volt minden fájdalom és kétségbeesés, ami ránk szakadt. Pedig még akkor nem is tudtam, hogy a Makarov által - Sztálin állítólagos jóváhagyásával - megüzent előnyös feltételek... - mindez csak csalétek volt. A szovjet kormány később ezeket érvénytelennek nyilvánította. Nickyvel írógépen lemásoltuk a Sztálin-levelet, és mire mindennel elkészültünk, éjjel lett."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 338. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Fiam, nézd át az angolomat, légy szíves."

"Rögtön bekopogtam Nicky szobájába, és tájékoztattam a döntésemről. - Remek! - kiáltotta. - Most pedig menj gyorsan apámhoz. De előbb - s kivett egy papírt az íróasztalából -, mivel te jól tudsz angolul, nézd át, kérlek, ezt a szöveget alaposan, s ahol kell, javítsd ki. A kormányzó levele Sztálin marsallnak.

Elvettem a papírt, s láttam, hogy az egy Sztálinnak címzett gépelt levél. - Rendben - feleltem -, mindjárt neki is ülök. A szobámba mentem és olvasni kezdtem a szöveget. Megint sikerült közelebb jutunk tervünk megvalósításához, gondoltam, s azzal hozzáláttam a szöveg javításához. A levelet a kormányzó írta, Nicky, Ambrózy és az egyik testőrtiszt segítségével, aki viszonylag sokáig élt Kanadában, s így nagyon jól beszélt angolul. Emlékszem, az egyik javításomat a kormányzó nem fogadta el. A levél megszólításában a kormányzó „Sztálin Marsall'-nak [Marshal Stalin] titulálta a szovjet vezetőt. Ezt én „Sztálin Tábornagy"-ra [Field Marshal Stalin] változtattam, mivel a"tábornagy" egyetlen dolgot jelent angolul: bármely ország legmagasabb rangú katonatisztét, míg a marsall több rangra, pozícióra is utalhat, például a katonai ceremóniákért felelős tisztnek vagy a rendőrség, tűzoltóság vezetőjének is ez a megszólítása. Amikor a kormányzóval beszéltem, a levél szövegéről nem esett szó, de később láttam, hogy minden javításomat elfogadták - a megszólítást kivéve…"

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 204. old Magyar Szemle Könyvek 2016

A fenti kép bizonyítja, hogy vagy Szent-Iványi rosszul emlékszik, vagy Horthy mégis kijavította a megszólítást.

"Ha emlékezetem nem csal, a levélen nem volt dátum, mindenesetre Horthy szeptember 26-án írta alá. Arra kértek, javítsam ki a nyelvtani és stilisztikai hibákat, a tartalom megváltoztatására azonban nem kaptam felhatalmazást."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 205. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Nyomott hangulatban ültek össze egy végső megbeszélésre."

"A megbeszélés a következők részvételével zajlott: Ambrózy, Vattay, Nicky, Bánffy Dániel, Teleki Béla, Teleki Géra, Faragho és jómagam. A tanácskozás majdnem este fél 7-ig tartott, s addigra a küldetésünkkel kapcsolatos összes függő kérdést tisztáztuk. Ambrózy szóbeli utasitásokkal látott el, mi pedig jegyzeteltünk. Ambrózy ezután közölte, hogy az esti megbeszélésen a kormányzó szeméIyesen fog instruálni minket, s átadja majd a Sztálinnak írt levelet, valamint a szükséges diplomáciai úti okmányokat."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 209. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"15.30. megbeszélés Vattaynál;

20.45. megbeszélés a kormányzónál..."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 207. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Optimizmusra, tettvágyra lett volna szükség, nem a rájuk telepedő apátiára."

"Ambrózy és Teleki Géza kivételével a többi jelenlévő mind rossz benyomást tett rám. Teleki Béla rosszkedvű volt és ideges; Vattay (és Lázár, aki csak kis időre nézett be) sem tűnt jókedvűnek."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 209. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Nem a szokásos, diplomata útlevelek ezek. … Nem akartuk senki figyelmét felkelteni az apparátusban. Közvetlenül a kormányzói iroda állította ki."

"Nem akartunk a bevett módon diplomáciai útlevelet kérni a Külügyminisztériumtól, nehogy a titkos előkészületeink kiszivárogjanak."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 209. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Nicky nem bírt egy helyben maradni."

"Nicky folyvást izgett-mozgott, alig tudott megülni a helyén."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 209. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"...a kormányzó Faragho Gábor altábornagyot vezérezredessé léptette elő. … Önt pedig rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki a kormányzó úr őfőméltósága."

"Ambrózy ekkor bejelentette, hogy a kormányzó vezérezredessé léptette elő Faraghót (addig altábornagyi rangban volt), engem pedig rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezett ki."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 209. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"...egyszerű úri szórakozásra készülnek: szarvasbőgés ideje van."

"Hivatalosan „szarvasbőgésre" mentek."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám 

"Menjen Husztra a hadsereghez, ott nem érheti semmi, meg tudják védeni, és az ország vezetése folyamatos marad, akármi is történik Budapesten!"

"Ismét felmerült, hogy a kormányzónak Erdélybe kellene mennie. Mindnyájan egyetértettünk abban, hogy ez szinte elengedhetetlen feltétele a kiugrás sikerének, akik azonban napi kapcsolatban voltak Horthyval, elég borúlátóan itélték meg ennek esélyét."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 209. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Mehetne Balassagyarmatra is, hiszen oda is összpontosítunk erőket!"

"...felmerült az a gondolat is, hogy talán a kormányzó, vagy a kormány egyik-másik tagja Balassagyarmaton menedékre találhatna."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 230-231. old Zichy Ladomér interjú

"Este mindannyian  a kormányzói lakosztályba voltak hivatalosak."

"Az utolsó megbeszélés háromnegyed 9-kor kezdődött. Az ülést a kormányzó nyitotta meg, Ambrózy pedig átadta Faraghónak és Teleki Gézának a papirjainkat. A kormányzó, Ambrózy, Faragho és Teleki Géza mellett Vattay és Nicky is jelen volt. Teleki Béla, aki az utolsó pillanatban meggondolta magát, és úgy döntött, hogy mégsem jön velünk, nem vett részt a megbeszélésen.

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 210. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Szeptember 27-én este a küldöttség tagjai összegyűltek a kormányzónál. Ambrózy, a polgári és Vattay, a katonai iroda főnöke is jelen volt."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"A formaságok előkészítése után a kormányzó űr szeptember 27-én este fél 9 órakor fia, Miklós és a politikai és katonai irodák főnökei, Ambrózy, ill. Vattay jelenlétében fogadta Faraghó és Teleki megbízottakat és átadta nekik instrukcióit, valamint egy angol nyelven irt személyes levelet Sztálin marsallhoz címezve."

Dr. Teleki Géza: A moszkvai fegyverszüneti tárgyalások, Hírünk a Világban, 5. Évfolyam 1-4. szám, 1955.01.01.

"...átadta Faraghónak a Sztálinnak írt levelet."

"A küldöttség két okmányt vitt magával : a Makarov-levelet az oroszok feltételeivel és Horthy angol nyelvű, sajátkezű levelét Sztálinhoz, amelyben fegyverszünetért folyamodott."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Faragho szeptember 26-án délelőtt 1 órakor újra megjelent a Kormányzónál, átvette az Ambrózy által aláírt útlevelet, és egy személyes levelet, amit Horthy saját kezűleg írt Sztálinnak."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 444. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"A kormányzó hol Szent-Iványi, hol Faragho karját rángatta."

"...a kormányzó odalépett hozzám - én magas rangja miatt tartottam a távolságot - , megragadta a kezemet és így szólt hozzám, már-már esdeklőn: - Szent-Iványi, ugye elmegy Moszkvába?"

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 206. old Magyar Szemle Könyvek 2016

(Ez  a részlet még egy szeptember 26-i találkozót ír le a kormányzó és Szent-Iványi között, de jól jelzi,  hogy milyen idegállapotban volt azokban a napokban Horthy, és máskor is lehet olyan visszaemlékezéseket olvasni, hogy Horthy idegességében megragadja a másikat.)

"Feltétlen el kell érjék az oroszoknál, hogy a finn példa szerint kössenek velünk fegyverszünetet! … Hagyjanak szabad elvonulást a németeknek! … És nyerjenek időt! Kell még pár hét, mire a hadsereget felkészítjük egy átállásra! … És azzal kezdjék, hogy beszüntetik a hadműveleteket! … Az angolok és az amerikaiak! Ők is legyenek megszálló hatalom!"

"Az egy órás megbeszélésen Horthy lelkére kötötte Faraghónak, igyekezzék a kiválásra időt nyerni, hiszen a magyar hadsereg e célból történő átcsoportosítása még csak ezután kezdődik. A németek elleni harcot legszívesebben szerette volna elkerülni. A kormányzó előtt nem a román, hanem a finn fegyverszünet példája lebegett. Moszkva att engedélyezte Ryti elnöknek, hogy a németek egy bizonyos idő alatt bántatlanul hagyhassák el az országot. „Ezt kell Sztálinnál magyar vonatkozásban is kiharcolni" — mondotta Faraghónak."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Horthy - a saját beszámolója szerint - (feltehetően szóbeli) instrukciókat adott Faraghónak. Ezeknek az volt a lényege, hogy próbálja elérni, hogy a fegyverszünet a következő feltételek mellett legyen megkötve: Az ellenségeskedések azonnali megszüntetése. Az angol és amerikai részvétel a megszállásban. A német csapatok szabad elvonulása."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 444. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"A kiküldöttek azt a megbízást kapták, hogy fegyverszüneti tárgyalások felvételére és azok során a következő feltételek elérésére törekedjenek: a hadműveletek haladéktalan  megszüntetése, az angolok és amerikaiak részvétele Magyarország megszállásában és a német csapatok szabad elvonulása."

Horthy Miklós: Emlékirataim 207. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

"A bizottság tehát indulhatott. A formaságok elintézése után Horthy szeptember 27-én este fél 9 órakor fogadta a küldöttség tagjait. Jelen volt fia, ifj. Horthy Miklós és a két kabinetiroda főnöke: Ambrózy Gyula és Vattay altábornagy. A kormányzó megadta az utasításait. Kérte a bizottságot, képviselje azt az álláspontot, hogy Magyarország nem a román, hanem a finn fegyverszüneti megállapodásban reménykedik. Ezt kell kiharcolni Moszkvában. Kívánatos annak elérése, hogy a fegyverszünet megkötése után a német csapatok bizonyos idő alatt bántatlanul hagyhassák el az országot.40 Horthy átadta a küldöttségnek a megfelelő útipapírokat és Faraghonak a Sztálinhoz sajátkezűleg írt angol nyelvű levelet. ... A küldöttség magával vitte azt a levelet is, amelyet Makarov írt, ismertetvén benne a szovjet fegyverszüneti feltételeket."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám 

"A küldöttség elindulása elött a miniszterelnök és én többórás megbeszélést folytattunk Faraghóval. A kormányzó szeptember 27-én este szóbeli utasításokkal látta el a Faragho-küldöttséget, továbbá átadott nekik egy Sztálinnak szóló angol nyelvű levelet. … Az utasítások röviden összefoglalva a következőket tartalmazták: az ellenségeskedések azonnali beszüntetése; a német csapatok szabad elvonulása Magyarországról; az angolok és amerikaiak részvétele Magyarország megszállásában."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 107. old. Európa Kiadó Budapest, 1992