1847. december
Petőfi eredeti terve Arannyal és Vörösmartyval együtt az volt, hogy Shakespeare teljes életművét lefordítják magyarra. Elsőnek a Coriolanusnak állt neki.
" ... belefogott Shakespeare Coriolánusának átültetésébe, és január elejére el is készült csaknem a teljes I. felvonással, február 10-én a IV. vége felé járt."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 344. old.
A regényben a fordításról szóló részeket Paraizs Júlia doktori disszertációjából vettem:
"... Petőfi poétikai szempontú választása arra a Shakespeare-darabra esett, amelynek esetében az értelmezési hagyomány legmarkánsabban vetette fel a káromkodás irodalmi funkcióinak vizsgálatát. ...
Petőfi Coriolanus-fordítása az 1840-es években uralkodó fordításelméleti gondolkodástól és gyakorlattól eltérő elméleti szűrőn át fordította Shakespeare darabját ...
A hűség-központú elmélettel szemben, amely a jelöltnek juttat elsőbbséget, Petőfi a költői szabadság kontextusában határozza meg saját fordítását ...
... az 1848-as Coriolanus címlapja elsősorban drámaszövegként kínálja magát olvasásra (Coriolanus. Shakespeare után angolból Petőfi Sándor. Pest, 1848.”), amelyből a „fordította” szó el is maradt."
Czakó Zsigmond öngyilkosságáról a korabeli lapok is beszámoltak.
Czakó Zsigmond számára korán jött az irodalmi siker.
" ... a Kalmár és tengerész című színműve egyszerre a legjobb drámaírók sorába emelte ... Az első siker után írt drámái (Leona és Könynyelműek, először adták a Nemzeti Színházban 1847. február 25.) azonban az előbbieknél jóval gyöngébbek voltak, a közönség hidegebb, a kritika szigorúbb lett, ami a különben is beteg kedélyű fiatal költőt kétségbeejtette."
A halálára írt versből idézek a regényben.
MÉG ALIG VOLT REGGEL...
Még alig volt reggel, már megint este van.
Még alig volt tavasz, már megint itt a tél.
Még alig, Juliskám, hogy megösmerkedtünk,
S már feleségem vagy, már rég azzá lettél.
Még alig, hogy játszánk apáink térdén, s már
Maholnap ott alszunk nagyapáink mellett...
Csak annyi az élet, mint futó felhőnek
Árnya a folyón, mint tükrön a lehellet.
Pest, 1847. december
Petőfi szülei és Júlia megismerkedéséből az eseményi gaz, hogy hogyan történt a regényben, azt én találtam ki.
"December 13-án a fiatal házasok Vácra utaztak, hogy Júlia megismerkedhessen férje szüleivel ... "
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 348. old.
A Vácra vezető út ihlette az idézett versét:
VASÚTON
Tenger kéj veszen körűl,
Közepében lelkem fürdik...
A madár röpűlt csak eddig,
Most az ember is röpűl!
Nyílsebes gondolatunk,
Késő indulánk utánad,
De sarkantyúzd paripádat,
Mert elérünk, elhagyunk!
Hegy, fa, ház, ember, patak
És ki tudja, még mi minden?
Tűnedez föl szemeimben
S oszlik el, mint köd-alak.
A nap is velünk szalad,
Mint egy őrült, aki véli,
Hogy őt, összevissza tépni,
Űzi egy ördögcsapat;
Futott, futott, s hasztalan!
Elmaradt... fáradva dől le
A nyugati hegytetőre,
Arcán szégyen lángja van.
S még mi egyre röpülünk,
Egy sziporkát sem fáradva;
Ez a gép tán egyenest a
Másvilágba megy velünk! -
Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.
Ezek a föld erei,
Bennök árad a müveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.
Miért nem csináltatok
Eddig is már?... vas hiányzott?
Törjetek szét minden láncot,
Majd lesz elég vasatok.
Pest, 1847. december