20:13

A Richter gyárba kormánybiztost neveztek ki a zsidótörvények betartásának ellenőrzésére. Az alábbi forrás az időpontban biztosan téved, mivel 1937-ben még nem hozták meg az első zsidótörvényt.

A zsidótörvény következménye képpen Richter Gedeon lemondott az igazgatósági elnöki posztról, helyette dr. Tormay Gézát kérték fel. (A 20:02-es bejegyzésben bemutatott 1939-es cégadatokban is szerepel már Tormay neve.)

Dr. Tormay Géza államtitkár volt, és egyben Tormay Cécile írónő öccse.

Ezeket az éveket hívta Pillich Lajos díszgoj korszaknak.

Pillich emlékei jól visszaadják, hogy a korban élve nem volt egyértelmű, hogy hova vezetnek a politikai fejlemények.

Richter Gedeon megalapította az első nyugdíjintézetét.

A második zsidótörvény Richterékre vonatkozó része így hangzik:

"17. § A közszolgálat körén kívül akár természetes személy, akár jogi személy által fenntartott ipari (kereskedelmi), bányászati, kohászati, bank- és pénzváltóüzleti vállalatban, biztosítási magánvállalatban, közlekedési vállalatban és mezőgazdasági (kert- és szőlőgazdasági) üzemben, továbbá bármiféle más kereső foglalkozásban tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben zsidót csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy a 2. § első bekezdése alá nem eső zsidó alkalmazottak száma a vállalatnál (kereső foglalkozásban) értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenkét százalékát, az összes zsidó alkalmazottak száma pedig - ideszámítva tehát a 2. § első bekezdése alá eső alkalmazottakat is - az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenöt százalékát ne haladja meg.

Zsidót a törvényhatósági és a községi legtöbb adófizetők névjegyzékébe nem lehet felvenni."

Megfigyelhető, hogy amíg az első zsidótörvény címében egyáltalán nem, szövegében csak kétszer fordul elő a "zsidó" szó, addig ez a törvény már nyíltan kimondja a törvényhozói szándékot. A címben is egyértelmű, hogy a zsidók ellen szól, a szövegben meg alig van mondat, amelyben ne szerepelne a "zsidó" szó.