Az osztrák kormányzat a szabadságharc leverése után a felkelés vezetőit hadbíróság elé állíttatta. A haditörvényszéki eljárás kiterjedt többek között az Országos Honvédelmi Bizottmány által kinevezett kormánybiztosokra. Ebbe a kategóriába számították Kossuth Zsuzsát is, tábori főnővéri kinevezése miatt.

Az amerikai életrajzi leírásában is olvashatjuk ennek történetét, bár a szerző hölgy emlékeiben némileg összekeveredtek ennek az eljárásnak a részletei Zsuzsa későbbi bebörtönzésével. Ebben az esetben a szabadságharc alatti tevékenységéért állt bíróság elé, míg később a Makk-féle szervezkedésben való részvételéért börtönözték be. 

A haditörvényszék leírásakor igyekeztem a valóságnak megfelelően bemutatni a résztvevőket és az eljárást. Ténylegesen tizennégy tagból állt a törvényszék, ilyen-olyan rangú katonákból, ahol a katonák rangja mutatta az elítélt rangját is egyben. Ezek közül egyedül a hadbíróság elnöke rendelkezett jogi végzettséggel. Erről bővebben itt lehet olvasni: Az 1849-1850. évi megtorlások.

​Zsuzsa életrajzírója igyekszik részletesen bemutatni, hogy Zsuzsa milyen érvekkel, hogyan védte magát a törvényszék előtt.

Az osztrák tisztek vallomása Zsuzsa mellett szintén nem az én kitalációm, hanem innen származik:

A regényes elem csupán annyi a történetben, ahogy leírom, hogy az osztrák tisztek megjelentek a tárgyaláson – ez akár történhetett hasonlóan is, vagy jóval kevésbé drámaian is.