10:49

Pillich Lajos visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Richter Gedeonnak volt az a szokása, hogy minden reggel hétkor körbejárta a gyárát. Én ezt a szokást a regényben Papének adtam, tőle tanulta el Gedeon. 

A patkányokat én magamtól biztosan nem találtam volna ki. Sosem gondoltam volna, hogy patkányok közt gyártották a gyógyszereket. 

„ ... a rengeteg szervfeldolgozás következtében a tisztaság fenntartásához falkányi kutya tolongott a gyár területén, és ezek gondoskodtak arról, hogy az elhullott szervmaradékok ne rothadjanak el az úttesten. Ugyanakkor a gyár eldorádója volt a patkányoknak ... ”

Carl Pape tevékenységét a következő források alapján képzeltem el.

Az előző bejegyzésben bemutattam Carl Papéhez kapcsolódóan Pillich Lajos emlékeit a németes átszervezésről, a centenáriumi kiadványban is megemlékezett erről (a változások leírása már a huszas-harmincas évekre vonatkozik):

"A készgyógyszerek termelése csaknem teljes egészében manufakturális technológiával történt, és évtizedeken keresztül alig változott.. A tablettagyártásnál a kézi meghajtású tablettapréseket felváltották a transzmissziós meghajtású körhagyós (excenteres) tablettázógépek, de a tablettamassza előkészítése még hosszú ideig fateknőkben, kézi keveréssel történt. Csupán néhány kezdetleges berendezés könnyítette a munkát, például golyósmalom a tablettamassza homogenizálására vagy tablettabeszámoló lapátok a tabletták darabonként történő beszámolásának kiváltására."

"Az injekciós oldatokat üvegtölcsérbe helyezett szűrőpapíron szűrték, majd üvegcsékbe töltötték és, gumikupakkal zárták A húszas évek elején vezették be az üvegampullába forrasztott injekciók gyártását, amikor ampullatöltő csap (Hahn-pipetta) segítségével egyenként töltötték az oldatot az ampullákba, azokat egyenként zárták le forrasztólámpával, majd a lezárt ampullákat gőzzel sterilizálták."

A szabadalmak körüli korabeli vitákról, az egyeztetésekről a Vegyészeti Lapokban olvastam. Richter Gedeon is részt vett ezeken a megbeszéléseken.