1944. október 9. Budapest
Az Aggteleky-audiencia forrásai:
"A kormányzó kihallgatásra rendelt. Soron kívül. Tájékoztatott csak röviden, hogy a háborút elvesztettük. Fegyverszünetet kérünk. Hogy ez már folyamatban is van. Lehetséges, hogy a németek majd kísérletet tesznek a fegyverszünet meggátlására. És én a németek esetleges fegyveres fellépése ellen tegyem meg a szükséges intézkedéseket. Illetve előkészületeket."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 336. old Aggteleky interjú"Tehát minden eszközzel biztosítsam a kormányzó és a kormány cselekvési szabadságát bármilyen külső vagy belső erőszakos beavatkozással szemben. - Külső? Ez a német beavatkozást jelenti. És a belső a nyilasokat? A nyilasokat, illetve a kommunistákat."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 336-337. old Aggteleky interjú"Intézkedtem a Duna-hidak honvéd csapatokkal való megszállására. Szigorú paranos ment ki, hogy a hidakra vonatkozólag csakis az én személyes intézkedéseim érvényesek. Ez azt jelentette, hogy a hidakról a németek se intézkedhettek. Nem rendelhették el a felrobbantásukat! Mert akkor már erősen készültek erre…"
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 337-338. old Aggteleky interjú"Továbbá: erőt kellett koncentrálnom Budapestre. Kellett volna. De honnan? Csak az őrzászlóalj volt a mobil tartalékom. Viszont Pest környéken volt hat műszaki légoltalmi zászlóalj. Műszaki, de azért volt fegyverzetük is. Nem sok. De mégis volt! Karhatalomnak nyilvánítva felrendeltem őket Budapestre. . . Aztán intézkedni akartam, de erre már nem jutott idő, hogy váltsák le a hadtest vezérkari főnökét, Horváth Sándor vezérkari alezredest. Mert ő még csak nem is titkolta, hogy nyilas érzelmű. Szélsőségesen. De hát erre nem jutott időm."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 338. old Aggteleky interjú"Aggtelekynek akkor alighanem eszébe sem jutott, hogy nemcsak Horváth alezredest kellene eltávolíttatnia, hanem az adminisztratív helyettesét, a hadtest közigazgatási ügyeinek intézőjét: Hindy Iván vezérőrnagyot is. Hindyvel október 15-ig tulajdonképpen semmi baja-konfliktusa nem volt. Sok dolga sem volt vele. A mindig feszesen elegáns, kitűnő modorú, kopaszságával együtt is jóvágasú, s inkább gáláns diplomatának, mint katonának ható Hindyről elképzelni sem tudta volna, hogy éppen ő lesz majd a „végzete". Budapestnek is, az országnak is a végzete. A nyilas hatalomátvétel ,,sima" lebonyolitásának egyik kulcsfigurája."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 338. old Aggteleky interjú"Én javasolnék egy olyan mondatot, hogy például “az 1920. március 1-jei rendeletem végrehajtandó.” … Ha megkapják ezt az utasítást, akkor be kell szüntetni a harcot a szovjet csapatok ellen. … A szemben álló orosz csapatokkal fel kell venni a kapcsolatot."
“Miklós vezérezredes október 8. és 12. között Budapesten tartózkodott, és ezalatt személyesen Horthytól és Vöröstől kapott eligazítást, aminek tartalmát Vattay is elismételte neki. Ez úgy szólt, hogy arra a jelmondatra, hogy „Az 1920. március 1-i rendeletem végrehajtandó”, a harcot be kell szüntetni, és az érintkezést a szemben lévő oroszokkal fel kell venni.” “Mivel Miklós a későbbiekben tanácstalan volt teendőit illetően, és a fegyverszüneti megállapodás részleteit egyáltalán nem ismerte (lásd később), arra kell következtetnünk, hogy Horthy tájékoztatása csak általános jellegű volt.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 90-91. old, Open Books, Budapest, 2022"...ön és családja költözzön vidékre. Budapesten kevés a magyar erő. Sokkal nagyobb biztonságban lennének az 1. hadsereg főhadiszállásán, Huszton."
"Miklós Béla vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka jött kihallgatásra Miklóspapához. Elhatározták, hogy a kormányzó egész családjával elutazik Husztra az 1. hadsereghez. Magdamamának és nekem azt mondta Miklóspapa, hogy északra megyünk, és erre készüljünk fel. El is kezdtünk csomagolni, és tanácskoztunk, mit is kellene magunkkal vinni."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 342. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"...az apósa nem engedte egyedül ki a Várból, ápolónői munkáját sem láthatta el..."
"Ettől kezdve Miklóspapa nem engedte, hogy Nicky és én kimenjünk a Várból, nehogy a németek elfogjanak. Ezentúl tehát nem mehettem kórházi munkára."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 344. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Letette kezéből az egyik ládára az orvosi táskát, amibe a legfontosabb gyógyszereket gyűjtötte össze. Tervezte, hogy a legértékesebb ékszereinek varr majd egy övet, amelyben elrejtheti azokat."
"Becsomagoltam egy régimódi orvosi táskát István részére mindenféle vitaminnal stb. Csináltam egy övet, amelybe a ruhám alatt elrejthetem néhány ékszeremet."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 344. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Lesújtva, remegő kézzel vitte Tost Gyula a megfejtést a kormányzónak."
"Kiábrándulást, sőt mondhatnám, mély megrázkódtatást okozott e távirat vétele, főleg a Makarov-ígéretek visszavonása!"
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 344. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018