"Hanem hogy most hirtelen kihasználják az alkalmat! A lehetőséget! Mert ez kétségkívül nagy lehetőség lett volna, nekem alig volt ellene más eszközöm, mint a blöff. Minden esetre a követségen mindent összecsomagoltattam."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 203. old, (Veesenmayer interjú)"...láttam, hogy a romániai események után Veesenmayer az idegösszeomlás határán volt, ez a felesége is elmondta nekem, aki egyébként fűvel-fával csalta Veesenmayert, szóval tudtam, hogy kicsúszott a lába alól a talaj..."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 190. old, (Höttl interjú)"Ezen az első összejövetelen Csatay Lajos tájékoztatót adott katonai helyzetünkről. Majd közölte, hogy a németek sejthetnek valamit, mivel a főváros egész budai oldalát német csapatok szállták meg."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 116. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Jelentkezett Vörösnél Greiffenberger is és tájékoztatta őt a Budapest körül elhelyezett csapatokról."
DOMBRÁDY LÓRÁND VÖRÖS JÁNOS A M. KIR. HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN (1944. ÁPRILIS 19 - 1944. OKTÓBER 16.)"...látott hozzá Winkelmann a szükséges előkészületekhez, hogy minden eszközzel megakadályozza Horthy esetleges kilépési kísérletét. Utasította a Gestapót, hogy derítse fel a várőrség és a testőrség elhelyezését."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 81. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"...az adóvevő sokkal erősebb volt, mint az eredeti, így félő volt, hogy az angol titkosszolgálat - bár vette az adást - kétségbe vonta az üzenetküldő személyét, illetve az általa kibocsátott rádiójeleket nem feltétlenül ismerték fel. A Gestapo viszont annál inkább. Edmund Veesenmayer, a Harmadik Birodalom magyarországi megbízottja azonnal a várba sietett és követelte a rádióadások beszüntetését."
CLAERWEN HOWIE AGENT BY ACCIDENT Muizenberg, Lindlife, 1997"...Vörös János augusztus 25-i naplófeljegyzésében áll: a román átállás ügyében értekezletet tartott, ahol a Kárpát-védelem dél felé való kiterjesztése és a Dél-Erdélyben várható események latolgatása került szóba."
Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978 719. old"Budapesten eközben a Minisztertanács kétszer is összeült, először augusztus 25-én, majd 26-án, ahol az a döntés született, hogy azonnali segítséget kell kérni Németországtól..."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 167. old Magyar Szemle Könyvek 2016"...csak a rend és a hadsereg érintetlen ereje nyújthat biztosítékot a szomszédos kis népek (románok, szlovákok, horvátok, szerbek) féken tartására, mert szembe kell nézni azzal, hogy nekik való kiszolgáltatottságunk fajtánk teljes kiirtásával járna együtt."
Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők 213. old. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2017"Mi pedig maximális segítséget ígértünk. Katonai erőt."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 203. old, (Veesenmayer interjú)"Augusztus 30-án, Guderian Horthynak: Rátérve a hadműveleti helyzetre minden igyekezete arra irányult, hogy meggyőzze a kormányzót a tőlük rövidesen várható segítségről."
DOMBRÁDY LÓRÁND VÖRÖS JÁNOS A M. KIR. HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN (1944. ÁPRILIS 19 - 1944. OKTÓBER 16.)[a román] "...királyi palotába siető német követnek átnyújtották a király követelését a német csapatoknak Románia területéről való kivonásáról, azt a nyilatkozatát, hogy a németeket nem akadályozzák elvonulásukban."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 11. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"...a román vezérkar kötelezettséget vállalt, hogy biztosítja a német csapatok szabad elvonulását nyugat felé."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 11. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"...maga Horthy és tanácsadóinak nagy többsége visszariadt attól, hogy az orosz csapatokat beengedje az országba. Horthy ekkor odáig már eljutott, hogy megfontolja azt a lehetőséget, hogy végső esetben leteszi a fegyvert keleten, de csak akkor, ha ezzel egyidejűleg légi vagy szárazföldi úton angolszász csapatok hatolnak be Nyugat-Magyarországra; különben nem."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 395. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"...Bukaresthez címezve; Magyarország elhatározta, hogy megvédi határait és nem kezdeményez semmifajta támadó hadműveletet. Bizonyos javaslatokat tettek a két ország közötti súrlódások csökkentésére (amiket Románia elfogadott)..."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 404. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Lakatos Géza, aki addigra már miniszterelnök lett, megnyugtatta Telekit, hogy nem lesz Dél-Erdély ellen katonai akció. Ez nekünk igen lényeges kívánságunk volt."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 213. old, Vita Sándor interjú"Én attól nem tartottam, hogy titkos megegyezés lenne Horthy és a román király között, hogy együtt lépnének fel..."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 203. old, (Veesenmayer interjú)