A fejezet két jelenetének forrásai:
(Volt még egy megbeszélés Horthy, Vattay és Ambrózy között este kilenc körül, de ez is alapvetően ugyanarról szólt és ugyanúgy zajlott le.)
“A táviratváltást a reggeli események miatt Horthyval, illetve a kormánnyal csak 15-én este ismertették…”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 133. old, Open Books, Budapest, 2022“Este kilenc és 11 között lementünk a kormányzóhoz, aki már lepihent. Elmagyaráztuk a helyzetet, és egyben Lakatost neveztük meg alkalmas férfinak, ki a kibontakozást végrehajthatná. Erre megkapva a felhatalmazást, Ambrózyval átmentünk Lakatoshoz.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 173. old, Open Books, Budapest, 2022"Kb. 21 óra 30 perckor elkészültek a feljegyzéssel, amelyet Hennyey Lakatossal és Rakovszkyval együtt vitt a Várba. Horthy Ambrózy és Vattay társaságában fogadta őket, és hozzájárult Lakatosék memorandumához."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 149. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"„A kormányzó nagyon lesújtottnak látszott" - jegyezte meg végül Hennyey a nyilas Államvédelmi Központ előtt tett októbervégi vallomásában."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 149. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"A 15-én este kialakult reménytelen helyzetben, a Lakatosékkal folytatott tárgyalás után, Vattay arra a megállapításra jutott, hogy a háborúból való kilépést célzó akció végrehajtása a fővárosban, a hátországban már lehetetlen, a németekkel szembeni ellenállás kilátástalan."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 150. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"1. nincs már karhatalom, a németek oldalára állott át;
2. az 1. lov. ho. nem jelentkezett;
3. A vár védelmére már csak kevés számú testőr áll rendelkezésre, a német tigrisek ellen hatásos fegyver nélkül;
4. a vár védelmének egysége megbontva azáltal, hogy a német követ fellépése folytán a fő ellenállási vonalat visszavétették a Mátyás-templomig;
5. minden összeköttetés a külvilággal megszűnt;
6. a 24. né. pc. ho. (német páncélos hadosztály - V. K.) tigriseivel felvonult a vár ellen, és számos SS-csapat minden közlekedési utat elzárt."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 150. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Vattay előadta, hogy a legnagyobb aggodalomban van a kormányzó életbiztonságát illetően. A túlerő teljes fölénybe került, erőszakos beavatkozásuktól bármely percben tartani lehet. Igazat adtam Vattaynak, aki erre közölte elgondolását. Szerinte nincs más kiút a kormányzó és családja megmentésére, mint magukat a Német Birodalom védnöksége alá helyezni, természetesen megfelelő kiszállítás és méltó elhelyezés kilátásba helyezésével."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 176. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Vattay és Ambrózy kb. 1/2 12 körül távoztak el a Sándor-palotából és jelentkeztek Horthynál. A kormányzó visszaemlékezése szerint - ellentétben a Katonai Iroda főnökének állításával - jelentették Hitler ajánlatát, amely szerint „menedék nyújtását ajánlja fel arra az esetre, ha kormányzói tisztségemről lemondok, és a várat meg a hatalmat átadom. Az ajánlatot elutasítottam és megmondottam, hogy ezzel az üggyel többé senki se háborgasson."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 151. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Vattay ezzel szemben a fenti kihallgatásról így ír: „előadtam a helyzetet, megjegyezve, hogy itt az ellenállás kilátástalan, az oroszoknak küldött kevés segítségkérés nem hiszem, hogy eredményes lesz, én azt javasoltam, hogy az ellenállást be kell szüntetni. A Kormányzó tiltakozott, de újabb indokaimat elfogadva hozzájárult, hogy Lakatos tárgyaljon a németekkel, hajlandó a várban a harcot beszüntetni, de kikötése az, hogy legközvetlenebb munkatársainak ne történjék bántódásuk és vele maradhassanak."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 151. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Lakatos véleménye szerint a magyaroknak kérniük kell az ifjú Horthy és Bakay szabadlábra helyezését. Ezzel szemben felajánIhatják, hogy kiadnak egy parancsot (amit valójában, amint láttuk, már ki is adtak) azzal kapcsolatban, hogy a fegyverszüneti kérelem nem jelenti azt, hogy a Hadsereg tegye le a fegyvert. A csapatok mindaddig harcolni fognak, amíg a következő válasz meg nem érkezik Moszkvából."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 531. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Amíg a férfiak beszélgettek, úgy hallották, hogy egy repülőgép zúg el a fejük felett, majd egy nagy csattanás következett. A segédtisztek berohantak és azt jelentették, hogy a németek megkezdték a támadást a Palota ellen, és hívták a Kormányzót, hogy menjen le az óvóhelyre. A Kormányzó engedelmeskedett, ... Így a küldöttség sohasem indult el. Utassyt másnap reggel letartóztatták.
Az incidensből az a legkomikusabb, hogy a németeknek akkor egyáltalán nem állt szándékukban a támadás, Lázárnak az aknákkal foglalkozó egyik embere véletlenül felrobbantott egy aknát. Ez okozta azt a robbanást, amit hallottak."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 535. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Ruháinkat le sem vetettük, csak úgy dőltünk le rövid pihenőre. Késői órában Vattay altábornagy, a katonai iroda és Ambrózy, a kabinetiroda főnöke kért kihallgatást. Jelentették Hitler ajánlatát, amely szerint „menedék nyújtását ajánlja fel" arra az esetre, ha kormányzói tisztségemről lemondok és a várat meg a hatalmat átadom. Az ajánlatot elutasítottam, és megmondottam, hogy ezzel az üggyel többé senki se háborgasson."
Horthy Miklós: Emlékirataim 276. old., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019"Vattay és Ambrózy szárnysegédemmel, Tost alezredessel együtt mégis nyomban menyemhez fordult, és őt igyekezett rábírni, hogy beszéljen rá engem az úgynevezett „ajánlat"' elfogadására. Menyem azonban, - aki akárcsak Miklós fiam - az előző időkben, de különösen az utolsó napokban fáradhatatlan segítő- és munkatársamnak bizonyult, sokkal jobban ismert, semhogy ilyen kísérletre vállalkozott volna. Minden igyekezetük hiábavaló volt; érveik meg aggodalmaik felsorolása semmit sem használt, és akkor sem értek el hatást, midőn a vár küszöbönálló ostromára utaltak. Tost alezredes ilyen szavakkal tett kísérletet meggyőzésére: “De gondoljon, kérem, a családja, főként kisfia biztonságára!" Menyem azzal a kijelentésével fejezte be a beszélgetést, hogy ő lesz az utolsó, aki az én áthangolásomat megkísérli."
Horthy Miklós: Emlékirataim 276. old., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019"Mi lett volna, ha például Lakatos - kihasználva Lázár nagyszerűen végrehajtott intézkedését a Várhegy biztosítására - kijelentette volna, hogy mi nem szedjük fel az aknákat addig, amíg a németek nem vonják vissza csapataikat Budapestről? Ott a Várhegyen tartózkodott az egész német nagykövetség és a legfőbb nyilasok! Micsoda tömeg túszunk volt.
De Lakatosnak ez eszébe sem jutott, azt írja: „Telefonon intézkedtem Vattay altábornagynál, hogy nyittasson azonnal átvezető utakat telepített aknazárakon át." És ebben a nagyon fontos döntésben sem Lakatos, sem Vattay nem kéri ki a kormányzó véleményét."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 381. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Az egész család leköltözött két szobába az alagsorba. A két szoba egymásba nyílt, apósom és anyósom a belső szobát foglalta el, amelynek csak a mi szobánkon keresztül volt kijárata - ahol Ilus nővér, István és én rendezkedtünk be egy rövid, nyugtalan éjjelre."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 382. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Egyszerre csak kopogtak, én mentem ajtót nyitni, és Tost szárnysegéd jött azzal a kéréssel, hogy hívjam ki Miklóspapát, mert Vattay és Ambrózy kér kihallgatást, fontos közölnivalójuk van. Kihívtam Miklóspapát, aki rövid pár perc múlva visszajött, erélyesen becsukva maga után az ajtót, mint aki bosszankodik.
Kisvártatva megint kopogtak, ismét Tost Gyula volt, aki most engem kért, hogy rögvest menjek, mert beszélnünk kell. Ott találtam Ambrózyt, Vattayt, és Tosttal együtt leültünk négyen egy kis asztal köré. Éjfél után volt, csak egy kis lámpa gyér fénye - a szoba másik sarkában - világított. Kicsit úgy tűnt, mintha titkos éjjeli összeesküvők ültek volna össze. Vattay előadta, megpróbálták a kormányzót rábeszélni, hogy fogadja el a németek ajánlatát, miszerint menedéket nyújtanak neki és családjának, ha lemond és átadja a hatalmat.
A kormány nem lát más megoldást arra, hogy mi, család, élve kerüljünk ki ebből a helyzetből. De a kormányzó ez kategorikusan elutasította, és azzal távozott, hogy „többet engem ezzel ne zavarjatok". Most ők hozzám fordulnak segítségért, és arra kérnek, hassak oda, hogy a kormányzó ezt a tervet elfogadja, mert különben a küszöbönálló német támadással életveszély fenyegeti az egész családot.
Megjegyzendő, hogy az ajánlat, amelyről Vattay beszélt, nem a németektől származott, hanem Vattay elgondolása volt. Ennek a beszélgetésnek minden szavára világosan emlékszem, mert drámai és felelősségteljes döntést követelő jelenet volt. Hitetlenül néztem Tostra - aki Pistának olyan jó barátja volt, és gyűlölte a nácikat - s azt mondtam: „Tost, még maga is erre akar engem rábeszélni?" Ő kétségbeesett arccal válaszolta: „Kérem, gondoljon arra, hogy a maguk életéről van szó, a fia életéről!" „Sajnálom - mondtam -, de én egyetértek apósom véleményével, és rám ne számítsanak, mert engem semmivel nem lehet rávenni arra, hogy őt rábeszéljem."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 382-383. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Három év múlva tudtuk meg Lakatos 1947-ben írott leveléből, hogy Vattay, amikor a velem folytatott beszélgetés után Ambrózy nélkül, egyedül ment vissza a Miniszterelnökségre, ahol a miniszterek még együtt voltak, nem azt mondta Lakatosnak, hogy a kormányzó megtagadta az ajánlat elfogadását, hanem pontosan az ellenkezőjét. Lakatos szerint közölte, hogy „Főméltósága a javasolt megoldást teljességgel elfogadta, magáévá tette, csak egy kikötése van, nevezetesen, hogy közvetlen munkatársait is magával vihesse, nehogy a nyilasok bosszújának tegye ki őket, név szerint: Ambrózy, Lázár és - természetesen - Vattay"... (Ambrózy és Lázár tanúvallomásaiból kiderült, hogy a kormányzó hallani sem akart erről.)"
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 383. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Horthy Vattayval és Ambrózyval tanácskozott. Közben hozzá is több jelentés futott be. Nyilvánvaló volt, hogy a fegyverszünet ügye rosszul áll. Az államfő ismételten feltette a kérdést: mi lenne a teendő?"
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 173. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992“Lakatos éjfélkor elhitte Vattaynak, amikor az már arról tájékoztatta, hogy a kormányzó kapitulálni is hajlandó – bár normális esetben egy ilyen horderejű kérdést nem harmadik személyen keresztüli üzengetésben kellene megtudnia a miniszterelnöknek.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 173. old, Open Books, Budapest, 2022"Éjfél múlt, midőn Vattay egyedül visszatért. Közölte, hogy a kormányzó mindennel egyetért. Egyetlen kikötése van: közvetlen munkatársait bántatlanul vihesse magával."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 176-177. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"A magam részéről hibát követtem el azzal, hogy nem győződtem meg - egyetlen telefonhívással - a kormányzó üzenetének valódiságáról. De álmomban sem mertem volna gondolni, hogy ez a deferálás személyes megerősítést kíván!"
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 177. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Vattay altábornagy éjfél után tért vissza a Miniszterelnökségre, és közölte velük, hogy a kormányzó elfogadta a javaslatait. (Csak később, a háború után derült ki, hogy a kormányzó elutasította a javaslatát.)"
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 136-137. old. Európa Kiadó Budapest, 1992