Petőfi Sándor életét régóta és sokan kutatták, kutatják, kiváló munkák sorakoznak ebben a témakörben. A regényíró a forrásbőség zavarával küzd. Ellentétben korábbi hőseimmel, Petőfiről tulajdonképpen túl sokat tudunk, alig vannak olyan szakaszok és szereplők az életében, melyeket a homály fed. A sok érdekfeszítő tény azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy elcsábítanak, és a regény elkalandozik, felhígul, veszít feszességéből.
Épp ezért döntöttem úgy, hogy a rengeteg nagyszerű irodalomtörténeti munkából kiválasztottam alapvetően kettőt, és azokból dolgoztam. Ezek a művek:
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008 — ez az egyik legutolsó, teljeskörű, fegyelmezetten az igazságra törekvő, számomra is nagyon szimpatikus mű.
Illyés Gyula: Petőfi Sándor — én a Móra Könyvkiadó 1989-es kiadását használtam. Petőfivel kapcsolatban a mai napig megkerülhetetlen alkotás. Diákként olvastam először, és a mai napig emlékeztem rá.
Ezen kívül Petőfi saját írásait, verseit használtam, és a korral, szokásokkal, történelmi tényekkel kapcsolatos részleteknek néztem utána egyéb helyeken. Ezeket mindenhol jelöltem a forrásaim bemutatásánál.
Az alábbiakban az érdeklődők fejezetenként nézhetik meg, hogy a regény milyen forrásokra épült. A forrásfelsorolás olyan szempontból nem teljeskörű, hogy egy adatra sokszor több forrás is elérhető, de én itt csak annyira vállalkozom, hogy egy forrással megmutatom, mi a valós alapja a regényben írtaknak. Amire viszont itt nem tértem ki, az azt jelenti, hogy az én képzeletem egészítette és színezte ki a tények közötti hézagokat.