1845. szeptember - december
A fejezet elején idézett verset talán ide se kellene másolnom, sokan tudják fejből, legalább a kezdetét.
AZ ALFÖLD
Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.
Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.
Felröpűlök ekkor gondolatban
Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva néz rám a Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe.
Délibábos ég alatt kolompol
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;
Deleléskor hosszu gémü kútnál
Széles vályu kettős ága várja.
Méneseknek nyargaló futása
Zúg a szélben, körmeik dobognak,
S a csikósok kurjantása hallik
S pattogása hangos ostoroknak.
A tanyáknál szellők lágy ölében
Ringatózik a kalászos búza,
S a smaragdnak eleven szinével
A környéket vígan koszorúzza.
Idejárnak szomszéd nádasokból
A vadlúdak esti szürkületben,
És ijedve kelnek légi útra,
Hogyha a nád a széltől meglebben.
A tanyákon túl a puszta mélyén
Áll magányos, dőlt kéményü csárda;
Látogatják a szomjas betyárok,
Kecskemétre menvén a vásárra.
A csárdánál törpe nyárfaerdő
Sárgul a királydinnyés homokban;
Odafészkel a visító vércse,
Gyermekektől nem háborgatottan.
Ott tenyészik a bús árvalyányhaj
S kék virága a szamárkenyérnek;
Hűs tövéhez déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek.
Messze, hol az ég a földet éri,
A homályból kék gyümölcsfák orma
Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop,
Egy-egy város templomának tornya. -
Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sír is fölöttem.
Pest, 1844. július
Petőfi levélben kérte meg Mednyánszky Berta kezét, és úgy is utasították el.
"Ezek után Berta lepődött meg a legjobban, amikor Petőfi levélben megkérte apjától a kezét."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 191. old.
" ... apja elutasította a költő leánykérését."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 190. old.
A vásárok fontos szerepet játszottak még a verseskötetek eladásában is, igyekeztek a megjelenését valamelyik országos vásárra időzíteni.
"November 10-én jelent meg, napra pontosan egy esztendővel az első kötet után. Megint a Lipót-napi vásárra, téli olvasmánynak."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 195. old.
A Petrovics szülők árverésre bocsátott ingóságait Kerényi vette leltárba:
"A tárgyak listája megindítóan szegényes: láda, konyhaszekrény, mángorló, borospoharak, mozsár, tésztaszűrő, gyeertyatartó."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 233-234. old.
Az Arcanum adatbázisában megtaláltam a korabeli árverések eljárásrendjére vonatkozó törvényt.
Bár Petőfi egyetlen regényét, A hóhér kötelét csak 1846-ban kezdte el írni, feltételezhetjük, hogy a szándék már érlelődött benne 1845 folyamán is.
"Hagyomány szerint Petőfi már 1846. január 16-án hazaindultában dolgozni kezdett egyetlen regényén, a A hóhér kötelén ... , amely — akárhogy volt is — 1846. február 20-án már valóban készen álllott, kiadóra várva."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 209. old.
Az irodalmi világ politikai változásairól nem értesült Szalkszentmártonon.
"Megdöbbenve tapasztalta ugyanakkor, hogy a Gyülde körüli helyzet az általa ismert november végihez képest gyökeresen megváltozott. ... a konzervatív csoportosulás ... karácsonykor már a fiatalok tömeges átállásáról adhatott hírt, január 22-én pedig ... nyolcvannál több fiatalról szólt."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 204. old.
Valóban volt olyan tankönyv, melyben Petőfi verseit is tanították.
"November 10-én Petőfi már a tankönyvekbe is bekerült. Bloch Móric Költészeti kézikönyve három versét vette föl a "költészet-tanulók számára" készült antológiába."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 198. old.