1944. április eleje 

Lemberg, Budapest

"Lakatos Géza ünnepi egyenruhájába öltözött Lembergben, a tábori ruházatát a tisztiszolgára bízta, majd utána küldik kimosva-kivasalva. Ő valószínűleg nem tér ide vissza, mostantól a Színház utcában lesz az állomáshelye."


Ez a valóságban nem pontosan így történt: Lakatos levélben kapta meg a kinevezést, majd a visszahívást is, nem utazott fel Pestre. Csatayval telefonon beszélt. Egy regényben azonban egy levél elolvasása kevésbé cselekményes, mint egy élőszóban folyó párbeszéd. A lényegen, úgy gondolom, ez nem változtat.


"Sokkal szívesebben folytattam volna a harctéren kínálkozó katonai feladatot. Telefonon tárgyalni kezdtem Csatayval. Célom az volt, hogy új állomásomat minél később legyek kénytelen elfoglalni. Annyit sikerült elérnem a honvédelmi miniszternél, hogy én vezethessem a küszöbönálló offenzívát, melyet én szerveztem meg. Ezek szerint maradhattam a fronton további tíz napig, vagyis április 25-ig. Kértem még Csatayt, ne közölje hivatalosan a halasztást, és egyáltalában tartsa titokban az ügyet. Sajnos, kérésem s tiltakozásom hiábavaló volt, tekintettel arra, hogy a kihirdetés napját már kitűzték a következő hétfőre, azaz április 17-re. 

Mindennek ellenére a kihirdetés elmaradt s elmaradt vele az én vezérkarfőnöki kinevezésem. Sztójay ugyanis bejelentette a németeknek. Mire Veesenmayer német követ haladéktalanul akcióba lépett és Vörös János altábornagyot nevezte ki a vezérkar főnökévé. Csatay azonnal közölte velem ezt a változást..."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 97. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Visszavonták a kinevezését."

"...a kihirdetés elmaradt s elmaradt vele az én vezérkarfőnöki kinevezésem."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 97. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Mert a németeknek ön nem elég megbízható! … Olyan embert akartak, akit ők választanak."

"Veesenmayer német követ haladéktalanul akcióba lépett és Vörös János altábornagyot nevezte ki a vezérkar főnökévé. Csatay azonnal közölte velem ezt a változást, s azzal magyarázta, hogy a ,,másik oldal”, vagyis a németek azért nem óhajtották én vezérkarfőnöki kinevezésemet, mivel ,,a hadseregparancsnoki szerepkörben a fronton való meghagyásomat kívánatosabbnak" tartották."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 98. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"...kinevezi önt a honvédség főparancsnokának. …

— Főparancsnok? De hát …, de hát olyan tisztség nincs is a honvédségben. …

— Most már van. A kormányzó úr helyreállította, hogy magának adhassa."


"Csatay végül közölte velem, hogy a kormányzó visszaállítja a régi honvéd főparancsnoki tisztséget, és ezt az állást nekem juttatják."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 98. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"...ki lesz Szombathelyi vezérezredes helyett a vezérkar főnöke? …

— Vörös János."


"Nem is szólva a furcsa helyzetről, melyet Vörös kinevezése teremtett. Ő ugyanis rangban három évvel volt fiatalabb nálam, és altábornagyi kinevezése új keletű volt."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 98. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Legalább egy tucatnyian vannak előtte a rangsorban!"


“Vöröst a német megszállás után nevezték ki posztjára, ami komoly felháborodást okozott tábornoktársai között, ugyanis Vörös előtt a rangsorban 14 másik tábornok is volt. 

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 83. old, Open Books, Budapest, 2022

"Soron kívül vezérezredes léptették elő."

"Vöröst nagy hirtelen soron kívül kinevezték vezérezredesnek."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 98. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Hogy lehetett Vörös Jánost kinevezni? Az az ember a németek tenyeréből eszik!"


"Személyét a németek teljesen megbízhatónak tartották, mivel Vörös ismert volt szélsőjobboldali szimpátiáiról”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 83. old, Open Books, Budapest, 2022 

"Vörös természetesen alakoskodott, mikor szabadkozott vezérkarfőnöki kinevezése előtt. A kormányzóra erőltetett döntést megelőzően Veesenmayer, majd Greinffenberg már beszéltek vele. Minden további feltétel nélkül elfogadta az általuk felajánlott lehetőséget, bár örömét palástolta előttük. Nem tudott ellenállni a lehetőségnek, holott tisztában volt vele, hogy a német vezetés kiszolgáltatottjává válik."

DOMBRÁDY LÓRÁND VÖRÖS JÁNOS A M. KIR. HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN (1944. ÁPRILIS 19 - 1944. OKTÓBER 16.) 

"A nettunói frontról kedvező hírek érkeztek.  … Mármint arra nézve kedvezőek a hírek, hogy reménykedhetünk abban, hogy az angol csapatok a szovjetek előtt vagy velük egyidőben érik el a határainkat."

"...tavaly ősszel megüzentük az angol hadvezetésnek, hogy ha elérik az országunkat, csapataink nem fognak ellenállni."

"Még 1943 szeptemberében közölte a magyar kormány Törökországon keresztül az angolokkal, hogy ha szövetséges csapatok elérik a magyar határt, hazánk nem fog ellenállni. Ezt az angolok tudomásul vették, és megállapodtak abban, hogy nem hozzák nyilvánosságra..."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 257. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"...Rakolczai ezredes úr Bernben folyamatos összeköttetésben áll az angolszász diplomáciai körökkel."

“Rakolczay László ezredes, berni magyar katonai attasé 1944. március 24-től folyamatosan összeköttetésben volt a berni angolszász körökkel.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 35. old, Open Books, Budapest, 2022

"El kell kerülnünk, hogy ránk is érvényesek legyenek a Casablancában kihirdetett feltételek."

"...feljegyezte emlékirataiban Roosevelt 1943. február 12-én tett nyilatkozatát; ez bejelentette, hogy a oldalán Németország harcoló államok kormányaival is csak a Casablancában meghirdetett "feltétel néküli megadás" alapján állnak szóba..."

Horthy Miklós: Emlékirataim 244. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

"Az amerikaiak értékelik, hogy zavartalanul hagyjuk a repülőgépeiket átszállni felettünk. Nem bombáznak minket."

"A nyugati hatalmakkal kötött titkos megállapodásunk szerint mi nem lövünk a légiterünkön áthaladó gépekre, ők pedig nem bombázzák városainkat. Ezért tulajdonképpen a németek sem panaszkodhattak, mert ezáltal a stratégia szempontjából annyira fontos vasutaink, valamint hadiiparunk is kíméletet nyertek."

Horthy Miklós: Emlékirataim 241. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

"Egy német megszállást bizonyosan követné a szövetségesek bombázása, mely eddig elkerülte ugyan az országot, de ezentúl az ipari üzemek és közlekedési eszközök jelentős kiesésével kellene számolni. Ez szintén nem lehet német érdek, hiszen a magyar ipar jelentős része Németországnak dolgozik, s ugyanez igaz a közlekedési eszközökre is."

Kaló József: SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Doktori (PhD) értekezés Debreceni Egyetem BTK 2010