13:21

Az Erdélyben folyó harcok, majd a trianoni döntés miatt rengeteg magyar menekült az anyaország területére, így Debrecen környékére is.

"A magyar menekültügy nagy próbája – és bizonyos értelemben a 1918-1924 közötti menekülés előjátéka – az 1916. augusztusi román betörés nyomán elindult menekülés volt Erdély déli és keleti határmenti területeiről. ... Több mint 200 ezer ember menekült Magyarország belső területeire, és mivel a magyar közigazgatás nem bírta a nyomást, a menekülőkből jutott a Dunántúlra is. Az „asszonyok futásaként” aposztrofált menekülés alakította ki hasonló helyzetek kezelésének módját, legyen szó segélyezésről, gyerekvédelemről, a menekültek felvételi körzeteiről (Csíkszereda és Csík megye számára például Debrecent, a város környékét és Hajdú vármegyét jelölte ki a kormányzat) vagy az elhelyezésről."

A trianon100.hu weboldalon megtalálható a menekültek listája. A menekültek adatbázisa Dékány István: Trianoni árvák című könyvéhez készült. Ezen az oldalon, az adatokat Debrecenre leszűrve látható, hogy 398 fő szerepel a listán. 

Richter ebesi földvásárlásáról, és annak céljáról több forrásból is tudhatunk.

Az anyarozs egy gombaparazita, mely a gabonán telepszik meg - az így megfertőződött kalászból készült a gyógyszer. A magyar gyógyszeriparnak nagy mennyiségben volt rá szüksége, ezért is fordított rá külön figyelmet még a földművelésügyi miniszter is.

Richterék is hirdettek anyarozs felvásárlása ügyében.

A regényben említett sztrájkról és annak körülményeiről a levéltári iratokban olvastam. Az alábbi lap alján olvasható kézírással, hogy őrszemet kértek a gyár környékére.

A következő dokumentumon olvasható, hogy visszavonták a feljelentést, félreértésre hivatkozva.