1944. október 10. Budapest, Moszkva

A katonai helyzet forrásai:

"Abban az időben a katonai helyzet újabb rossz fordulatot vett. Kiderült, hogy a Marostól északra lévő szovjet erők sokkal erősebbek, mint ahogy hitték: nem 15, hanem 25 hadosztály tartózkodik ott."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 474. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Malinovszkij hadseregének balszárnya délen átkelt a Tiszán és ellenállás nélkül nyomult előre (Szeged október 11-én, Szabadka 12-én esett el). A jobbszárny a Tisza bal partján majdnem Debrecenig nyomult előre. Megszakadt a közlekedés Debrecen-Szolnok-Budapest között."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 474. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"A Második Magyar Hadsereg és a Nyolcadik Német Hadsereg, amely még nem vonult vissza az erdélyi lejtőkről, sőt az Első Magyar Hadsereg is, amely még mindig visszavonulóban volt a kárpátaljai völgyekben, az ugyanazon a területen tartózkodó hat német hadosztállyal együtt annak a veszélynek volt kitéve, hogy elvágják és bekerítik őket."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 474. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"...figyelmen kívül hagyták a szovjet offenzíva erejét. Friesner vezérezredes, akinek e tervet végre kellett volna hajtani, elismerte, hogy nem álltak rendelkezésre sem a szükséges csapatok, sem a fegyverzet. Ez a magyar vezetés számára is hamarosan kiderült, amikor Greiffenberg tábornok, budapesti katonai attasé és a Wehrmacht teljhatalmú megbízottja közölte a német hadvezetés döntését: az arcvonalat a Nagykanizsa - Balaton - Budapest - Vác - Esztergom - Balassagyarmat vonalra vonják vissza."

Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 304. old

"Magyarorszag a beígért haderők elmaradása miatt került válságos helyzetbe. Körülbelül 200000 kiképzett magyar katonát nem lehet harcba vetni, mert Németország a megígért fegyvereket és felszerelést nem szállította le, ugyanakkor azonban lóállományunk zömét elvitte. Amikor az ország egyik részét a másik után veszítjük el, Magyarorszag tele van német csapatokkal, és a Budapesten levő két magyar zászlóaljat három német hadosztály ellenőrzi. A legerősebb légitámadások idején a német hadvezetőség egész vadászrepülő erejét kivonta, és Magyarországot védtelenül hagyta."

Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők 235. old. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2017

"Így már október 9-én elrendelte a Német Déli Hadseregcsoport parancsnoksága, hogy a csapataik vonuljanak vissza Erdélyből és Kárpátaljáról. Vörösnek azt mondták, javasolták a Német Főparancsnokságnak, hogy egy új védelmi vonalat foglaljanak el, amely a Duklai hágótól délnyugatra Budapestig, majd innen a Balaton keleti csúcsáig, és a Balaton nyugati csúcsától délre Nagykanizsán át Fiuméig húzódik. Vörös beleegyezését kérték."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 474. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

A vita forrásai:

"Ezen a napon érkezett Faragho tábornok elso üzenete Moszkvából. Ez tartalmazta a fegyverszüneti feltételeket, melyek egyik pontjaként a Magyarországon tartózkodó német csapatok megtámadása szerepelt. Az adandó válasz megbeszélésére a kormányzó szűk körű tanácskozást hívott egybe. Ezen - rajtam kívül - Csatay és Hennyey miniszterek, Vörös, a vezérkar főnöke, Ambrózy kabinetirodai főnök és Vattay altábornagy főhadsegéd vettek részt. Azt javasoltam, hogy a feltételek zökkenőmentes végrehajtása és teljesítése érdekében kérjük az oroszokat, egyelőre szüntessék be támadásukat a magyar arcvonal ellen és előrenyomulásukat Budapest irányába. Ellenkező esetben nincs módunkban a kívánt feltételek legfontosabbikának eleget tenni."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 150. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Molotov közlései csak ideiglenes feltételekként fogadhatók el, a fegyverszünet végleges és részletes feltételeit aszokásos diplomáciai tárgyalásokon kell meghatározni. A küldöttség mindenesetre kérje, hogy a végleges fegyverszünet megvalósítása céljából állítsák meg a Vörös Hadsereg előrenyomulását és támadó hadműveleteit."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 109. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"Ezzel a kéréssel időt kívántunk nyerni, hogy az angolszász hatalmak bevonásával kedvezőbb feltételeket kapjunk a magyar fegyverszünethez, s legfőképpen, hogy a Németországnak szóló hadüzenet követeléseiben érjünk el változtatást."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 109. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"...az október 10-i megbeszélésen is mind a kormányzó, mind az értekezleten résztvevő miniszterek egyhangúlag elutasították, hogy hadat üzenjünk Németországnak, s még határozottabban, hogy megtámadjuk a Magyarországon tartózkodó német csapatokat."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 110. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"...nagyon fontos itt megfigyelni a „hadat kell üzennie" kitételt, mert az oroszok nem követelték a németek megtámadását - csak hadüzenetet és minden összeköttetés megszüntetését, és ehhez segítségüket ajánlották fel."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 343. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Lakatos az elfogadás mellett volt, mivel szerinte nincs más alternatíva. Ha halogatják az aláírást - mondta -, az egész Első Hadsereget elvághatják, és az akkor elvész. Ezért azt javasolta, hogy az „előzetes feltételeket" fogadják el, de az oroszokat kérjék meg, hogy állítsák le az előnyomulásukat a Harmadik Hadsereg szakaszán, hogy az Első Hadsereg visszavonulhasson, és a magyar erők képesek legyenek fizikailag megtámadni a németeket."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 475. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

“...csak egy magyarázatot lehet elképzelni. Horthy október 9–10-én a két vezérezredest „csak” a feltételekről tájékoztatta, de nem azok általa történt elfogadásáról, ami egyébként is ezt követően történt meg. Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy miért nem akkor jelezték elvi fenntartásaikat.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 50. old, Open Books, Budapest, 2022 

"A kormányzó rendkívül keménynek tartotta ezeket a feltételeket, kiváltképpen, mert nem volt hajlandó hadat üzenni Németországnak, sem megtámadni a Magyarországon lévő német csapatokat. Vonakodott elfogadni e feltételeket, és azt az utasítást adta a küldöttségnek,  hogy folytassák a tárgyalást. Október 5-e után a küldöttség napokig táviratváltást folytatott a szovjetekkel, de Molotov hajthatatlan volt."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 108. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"Hosszabb vita után Hennyey külügyminiszter szerint a következő felfogást tették magukévá: „A Molotov-féle közléseket csak mint előzetes feltételeket lehet elfogadni, és a fegyverszünetnek végleges és részleges feltételeit a szokásos diplomáciai tárgyalásokon kell megállapítani. Mindenesetre a bizottság kérje, hogy végleges fegyverszünet megvalósítása végett az orosz haderők további előnyomulása leállíttassék és a támadások szüneteljenek." 

Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október), Századok – 1974