Meszlényi Teréziáról sok korabeli leírás, beszámoló létezik, hiszen Kossuth Lajos feleségéről mindenkinek volt véleménye, de elfogulatlan jellemzés valószínűleg egy sem akad közöttük. 

Kossuth korai életrajzírói többnyire még a kormányzó bűvöletében élve Teréziát szépnek, okosnak, kellemes egyéniségnek mutatták be. 

“Meszlényi Terézzel lépett házasságra, egy fehér-megyei, viruló szépségű, élénk szellemű, tüzes magyarságú nemes hajadonnal, 1841 január 9-én.”

   A kortársak viszont szinte kivétel nélkül nagyon negatívan nyilatkoztak Teréziáról, gőgösnek, fennhéjázónak, érzelmileg hidegnek és pénzsóvárnak tartották. Szellemét sem tartották sokra, volt, aki erős győri tájszólását is pallérozatlan elméjének tulajdonította. A külsejéről sem nyilatkoztak elismerően. Ezt a kérdést talán mi is eldönthetjük, mert maradt fenn róla kép:

A valóság valószínűleg a kétfajta szélsőséges vélemény között van, de nem feltétlen félúton, mert elgondolkodtató, hogy alig akadt kortársa Teréziának, aki igazán szívlelte volna őt. A pozitív vélemények halála után terjedtek el róla. Azt azonban tudjuk, hogy Kossuth nagyon ragaszkodott hozzá, jó házasságban éltek, és Meszlényi Terézia is szerető és gondoskodó felesége volt férjének. 

​Zsuzsa sógornőjének hiúságát bizonyítja, hogy házassági dokumentumába direkt rossz születési évszámot íratott, huszonhat évesnek tüntetve fel magát, nehogy kiderüljön, hogy harmincegy évesen sikerült csak férjhez mennie.

​Pénzsóvárságára lehet bizonyíték Zsuzsa több levele, amelyekben keserűen említi meg hol azt, hogy Terézia kéri a jussát a sárbogárdi föld hasznából – amikor Rudolf halála után a család adósságokban úszott bevétel nélkül, vagy amikor emigrációjukban az eladott ingóságaik után neki járó pénzt sürgeti. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy a tágabb Kossuth család nőtagjainak hullámzó volt a viszonya Teréziához.