Kossuth Zsuzsa férjéről, Meszlényi Rudolfról nem sokat tudunk. Például azt sem tudjuk, hogy nézett ki. Nem maradt fenn róla rajz, festmény vagy dagerrotípia. Onnan is tudhatjuk, hogy nem készült róla kép, hogy Rudi halála után Zsuzsa egy Meszlényi-rokonhoz írott levelében érdeklődik, hogy elkészült-e a festmény Rudi egyik unokatestvéréről, és hasonlít-e Rudira a képmáson. Valószínűleg megkopott az emlékezetében élő kép a férjéről, és fogódzókat keresett. 

​Ha az interneten rákeresünk Meszlényi Rudolf nevére,  egy jóképű férfi arcmását hozza fel egyből a kereső, aki nem más, mint Wesselényi Miklós. Ezt a hibát nem mindenki vette észre, így több helyen is Wesselényi arcképét mutatják Rudolf neve alatt. A külsejéről egyetlen helyen található leírás: Fiáth Ferenc, Fejér megyei alispán írta róla visszaemlékezéseiben: 

“… szívesen fogadtuk, mérsékelt előadása, csinos külseje megnyerte azokat is, kik véle egy véleményen soha nem lehettek.”

Amit még tudhatunk róla, azt Sárváry Mariannak köszönhetjük, aki bölcsészdoktori disszertációjában feldolgozta a Meszlényi család történetét. Az Arcanum gyűjteményében olvashatóak Rudolf Pesti Hírlapba írt cikkei. Fennmaradt ezen kívül pár levele, melyekből egy életvidám, a szórakozást és nőket sem megvető fiatal férfi alakja rajzolódik ki.

 Ezekből a forrásokból, egy kis képzelőerővel kiegészítve, kialakul egy szimpatikus, nyugodt, derűs, barátságos fiatalember képe. Családjából ő volt az első, aki reformpárti lett, mindenki más – csendesebben vagy hangosabban – a kormánypárti oldalon politizált, hát korán meg kellett tanulnia diplomatikusan viselkedni. A párbeszéd híve volt mind a Fejér megyei közgyűlésben, mind az országos közéletben.

   "Soha kedvetlenebbül nem írtam gyűlési tudósítást, mert látom, hogy az egymáshoz közeledés helyett mindinkább növekedik az egymás elleni ingerültség, hová viszen ez? - nem tudom; annyi igaz, hogy a közügy megyénkben illy körülmények között rák módon halad visszafelé. Pedig az egyetértés angyala leszállhatott volna eddig körünkbe, ha otthon nem készítgetnénk majd minden harmadik szóban sértő sujtásos dictiókat, hogy azokból egy pár éljen kurjantásért minél érzékenyebben puskázzunk, hanem őszinte jó akarattal s a hazafiság szent tűzétől melegített kebellel szólnánk a tárgyhoz egyszerűen és férfiasan".

1841-től írt a Pesti Hírlapba a Fejér megyei közgyűlésekről. Stílusára bár láthatóan hatással volt Kossuth fennköltsége, általában annál jóval egyszerűbben, lényegre törőbben, könnyebben fogyaszthatóan írt. Elkötelezett híve volt a társadalmi reformoknak, önként ajánlotta fel, hogy adózik, amikor a megyei közgyűlés nem szavazta meg a nemesi közteherviselést. Cikkei miatt politikai nézeteiről tudhatunk meg a legtöbbet.

​Mivel külsejéről és személyiségéről alig van forrásunk, ezért az ölembe hullott írói szabadsággal élve egy kifejezetten jó megjelenésű és minden szempontból pozitív hősnek írtam meg alakját. Kossuth Zsuzsa valószínűleg nem tiltakozna ez ellen, mivel köztudottan nagy szerelmi házasságban éltek. Amerikai barátnőjének is elmesélte, hogy Rudolf halála után többször elment abba a templomba, ahol esküdtek, és ott megcsókolta a földet is, ahol álltak a mennyegzőjükön.