Embedded Files
Egerben Petőfi abban reménykedett, hogy a személyesen nem ismert Tárkányi Béla ifjú költő majd megsegíti.
""Az egri kitérőt pedig az indokolta, hogy pénze elfogyott, és segítséget, útiköltségkölcsönt csak az egri papnövelde Olvasó Társaságának vele azonos fórumokon publikáló, bár személyesen nem ismert költőitől, Pájer Antaltól és Tárkányi Bélától kérhetett."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 117. old.
Már majdnem megtalálta Tárkányit, a papnövelde kapusánál azonban elakadt.
"... Tárkányi ... elvégezte tanulmányait, az érseki iroda "tollnoka"-ként dolgozott, de a papnöveldében lakott, ameéynek kapusánál Petőfi — többszöri sikertelen próbálkozás után — levelet hagyott neki."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 117. old.
Ezt a levelet:
"Tisztelt Barátom!
(ha nem sértem e címmel)
Többször kerestem önt, de nem találtam honn. Holnap reggel hét óra tájban ismét eljövök. Igen örűlni fogok önt megismerhetni; bár jöttömnek más indoka is van. Igen megszorúltam (holnap bővebben elbeszélem), addig legyen szíves Ön nekem útravalót szerezni, mellyel Pestig elmehetek. Ne ütközzék Ön meg e quasi parancsoló hangon, de, bár nagy szükségben vagyok, nem koldulok. Holnap mindenről bővebben, addig isten önnel.
Petőfi Sándor"
Petőfi levele Tárkányi Bélához, Eger, 1844. február 20-a körül
Végre mégis rátalált a szerencse:
"Tárkányi és az egybesereglő kispapok szívesen fogadták, lelkesen ünnepelték, és az útiköltséget is biztosították számára, amit a költő azonban csak előfizetésként fogadott el, leendő verseskötetére."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 117. old.
Erdélyi János így írt a Regélő Pesti Divatlapban Petőfi művészetéről:
Regélő Pesti Divatlap, 1844. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)1844-01-11 / 3. szám
A fejezetben idézett vers:
EGRI HANGOK
Földön hó, felhő az égen -
Hát hiszen csak hadd legyen!
Rajta nincsen mit csodálni,
Télen ez már ígyen megyen.
Én ugyan nem is tudnám, hogy
Tél vagyon,
Ha ki nem pillantanék az
Ablakon.
Itt benn űlök a melegben,
Környékez sok jóbarát,
Töltögetve poharamba
Egri bércek jó borát.
Jóbarátok, jó borocska -
Kell-e más?
Kebleinkben a kedv egy-egy
Óriás.
Kedvemnek ha magja volna:
Elvetném a hó felett.
S ha kikelne: rózsaerdő
Koszorúzná a telet.
S hogyha földobnám az égre
Szívemet,
Melegítné a világot
Nap helyett! -
Idelátszik a hegy is, hol
Dobó a hír könyvibe
Nagy neve örök betűit
Török vérrel irta be.
Hej, az volt ám még az ember,
Biz az ám!
Míg olyan lesz, sok víz elfoly
A Dunán.
Elvirúlt már a magyarnak
Tettvirágos tavasza!
Hosszu gyáva tespedésben
Pang, sínlődik e haza.
Megjövend-e még az elszállt
Kikelet?
Lesz virány e régtől puszta
Hon felett?...
Eh de hagyjuk, hagyjuk ezt most!
Úgyis ritkán vígadok;
E napot ne háborítsák
Legalább a bánatok.
S a sopánkodásnak ugysincs
Sikere,
S mit tehet mást a lant gyönge
Embere?
El tehát a hon bajával,
Most ez egyszer el vele!
A kitört bút minden ember
Új pohárral öntse le.
Új pohár bort hát, barátim,
Új pohárt!
S ismét újat, az előbbi
Ha lejárt.
Igy!... de ím, mit veszek észre?
Egy század minden pohár;
A jelen hátam mögött van,
Lelkem a jövőben jár.
A jövőben vígan élek,
Boldogon!
Mert nem árva már az egykor
Árva hon.
Eger, 1844. február
Budapest korabeli térképe, látható, hogy a mai Károly és Múzeum körutakat Országútnak hívták, és a mai Astorián állt a Nemzeti Színház.
Pesten Sass Pistánál szállt meg, és a verseskötetével házalt:
"A február 20. után Pesre érkező Petőfi ki máshoz mehetett volna, mint volt iskolatársaihoz, Jakubovics (Kemény) Mihályhoz és Sass Istvánhoz. ... Sass István a magával hozott versesfüzetet is látta."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 119. old.
Nem járt szerencsével, erről így számolt be Tárkányi Bélának levélben:
"Tőletek eljövén, mikor, mikor nem? azt már nem tudom, de akármikor, csakhogy Pestre értem. A verseimet sokat hurcoltam ide-oda, s nem boldogulhattam velök, mert egyik könyvárus sem akarta megvenni: minthogy a verseknek egyátaljában nincs kelendőségök."
Petőfi levele Tárkányi Bélához, Dunavecse, 1844. április 28-a körül
A Nemzeti Körről így ír Kerényi:
"... Bajza és Vörösmarty tagja volt például a Nemzeti Kör igazgatóválasztmányának. A Kör 1841-ben alakult, értelmiségiekből és városi polgárokból, mint "az irodalom és művészetek barátainak egyesülete". Taglétszáma 1844 elejére meghaladta a kétszázötven főt; az igazgatóválasztmányból említhetjük még Petőfi barátai és ismerősei közül Egressy Gábort, Erdélyi Jánost, Garay Jánost, Vachott Sándort."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 119. old.
A Nemzeti Kör támogatni szándékozta a feltörekvő fiatal művészeket.
"Az 1844. január 23-i ülésen Fényes Elek másodelnök azt javasolta, hogy az olvasóegyletek, kaszinók és más társulások által előfizetőket szerezve, " ... főként olyan ifjú írók, kik elmeszülöttjeiket — melyek pedig gyakran az irodalomra nézve nyereségül szolgálnának —, az irodalom és olvasóközönség jeleni állapotjában sok tekintetekből ki nem nyomtathatják — segédkarokkal ápoltassanak." ... Ügyét Vörösmarty referálta..."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 119-120. old.
Vachot Imre itt jelenik meg a regényben először. Öccsével, Vachott Sándorral Petőfi jó barátságban volt, de Imrével nagyon ellentmondásos a kapcsolata élete során. Maga Vachot Imre erősen ellentmondásos személyiség.
T. Erdélyi Ilona Vachott családról szóló tanulmányában így jellemzi Vachot Imrét:
"A vitatkozó, támadó hangot, amely Vahot egész munkásságát kísérte ... A hangnemre jellemző, hogy Vahotot „sicariusnak, őrjöngőnek, gyalázatos és szolga gladiatornak" nevezték ... Vahot Imre 1841-ben megtámadta Erdélyi Jánost is ... Erdélyit, aki ismert volt szigorúságáról erkölcsi kérdésekben, zavarhatta sógora jelleme ... Ellentétben bátyjával, Imre nem foglalkozott a költővel, sőt 1844. március 27-én, a Nemzeti Körben is bizalmatlan volt vele szemben. Nem vállalta azt a 3 Ft-ot sem, amellyel a választmány tagjai jótálltak Petőfiért. Az ifjú költő akkor került érdeklődése előterébe, amikor neve ismertté kezdett válni. ... "
T. Erdélyi Ilona: Egy reformkori család a magyar irodalomban
Page updated
Google Sites
Report abuse