6:52

Richter Gedeon családjáról az anyakönyvi adatokat ismerjük, annál többet nemigen.

"Richter Gedeon anyja – röviddel Gedeon születése után – gyermekágyi lázban hunyt el, apja még egy évvel sem élte túl felesége halálát. Árváikat, Gedeont (ő volt a legkisebb fiú) és két bátyját, az anyai nagyszülők, valamint a jelek szerint gyermektelen egyik anyai unokatestvér családja nevelték fel Gyöngyösön."

Egy Ernesztina nevű nővére még biztosan volt, de valószínűleg ő nem velük nevelkedett. Róla egyetlen gyászjelentésből értesülünk.

Nagyszülei Kossuth kortársai voltak, egy régi generáció tagjai. Köztük kevesebben voltak az asszimilálódott zsidók, mint már a gyermekeik generációjában. Szokásaikat, hagyományaikat jobban tartották, biztosan kóser háztartást vezettek, bár az Engel nagyszülők is a neológ irányzathoz tartoztak.

Ebben a közegben nevelkedett Gedeon. Semmilyen írásos vagy képi forrás nem maradt fenn azokból az időkből, bár a nagyszülői ház a mai napig áll. Arról nem áll rendelkezésre semmilyen információ, hogy milyen neveltetésben részesültek a nagyszülőknél a Richter-fiúk. Én döntöttem egy hidegebb, ellátásra korlátozódó atmoszféra mellett, mely részben magyarázza majd Richter Gedeon befeléforduló, nehezen megnyíló személyiségét.

Kutatásaim során az első utam Gyöngyösre vezetett, ahol találkoztam Báryné Dr. Gál Edittel, a Mátra Múzeum igazgatójával, aki egyben Gyöngyös történelmének kutatója. Ő mesélt nekem a régi gyöngyösi zsellérközökről, amelyeket az első fejezetben megemlítek. A zsellérközök mentén játszódó kutyás jelenet kitaláció.

Levélben vettem fel a kapcsolatot Horváth Lászlóval, a szolnoki Damjanich Múzeum igazgatójával, aki a gyöngyösi zsidóságot kutatta. Ő mondta el, és az ő könyvében olvastam, hogy Gyöngyösön a századforduló környékén a zsidóság békében és prosperitásban élt. 

"A zsidóság Magyarországon és Gyöngyösön is történetének egyik legsikeresebb, legbékésebb korszakát élte a XIX. század utolsó harmadától. Jelzi ezt lélekszámuk ekkori állandó és jelentős növekedése. Az 1900. évi népszámlálás 1974 izraelitát regisztrált a városban. 1910-ben már 2312 főt. "

A gyöngyösi zsidók részvétele a szabdságharcban is valóságos. Előző regényemben, a Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza című könyvben is leírom a gyöngyösi kórházban játszódó jelenetet, amely szintén valós alapokon nyugszik.

" ... jópár izraelita lépett be a gyöngyösi nemzetőrségbe.  ... Legkevesebb 11 izraelita is kimegy ekkor a csatatérre, mely körülbelül arányos a városban betöltött szerepükkel. ... A kereskedők is jó szolgáltatot tettek. Weiser Leopold gyöngyösi izraelita szállította a honvédség részére a zabot, egy Schwarzkopf nevű vállalkozó pedig Pest és Gyöngyös között szervezett futárszolgálatot."

Dr. Horváth László így írt nekem a gyöngyösi zsidóságról:

"A gyöngyösi zsidóságról még annyit, hogy a megye székhelye, Eger, egyben érseki központ is. Egernek maga az érsek az ura, Heves megyének pedig örökös főispánja. Egészen a szabadságharcig nemhogy letelepedni, de még az éjszakát bent tölteni is tilos volt a zsidó kereskedők, utazók számára Egerben. Ez több következménnyel is járt. Egyrészt Eger körül egy zsidók által viszonylag sűrűn lakott falusi gyűrű jött létre, de számunkra most az a fontosabb, hogy Heves megyében igazán Gyöngyös volt a zsidóság meghatározó központja. Míg 1848-ban Egerben még progrom volt a zsidók ellen, Gyöngyösön már a nemzetőrségbe is felvették őket (igaz, nagy viták után). "