Arany János Pestre látogatott. A véleményét a nagy városi életről én következtettem úgy, ahogy a regényben szerepel.
"Arany ugyan a május 5-i felkérést követően Pestre utazott (május 16 és 21. között, ekkor járt először Petőfiék lakásán és ismerte meg barátja szüleit), ám a felköltözést nem vállalta, így a felelős szerkesztő Vas Gereben (Radákovics József) lett, Arany neve pedig társszerkesztőként szerepelt a lap fejlécében 1848. június 4. és 1849. március 9. között."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 375. old.
Arany János így írt Petőfi családjáról Pesten:
"Ő akkor a Dohány utcában lakott, elég kényelmes szálláson, hol szülei is vele laktak, ő látta el asztal- s szállással őket. Tisztességes szobája volt a két öregnek külön — Petőfi a leggyöngébb tisztelettel bánt velök."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 385. old.
Képviselőjelölti történetéről így ír Kerényi:
"Petőfi május 25-én, sürgős választ kérve, levélben jelezte kunszentmiklósi barátjának, verseskötetei előfizetés-gyűjtőjének, Bankós Károlynak, hogy követjelöltként ott kíván fellépni ... A Petőfi kiszemelte kiskunsági körzet választási központja Szabadszállás volt, azonkívül még Kunszentmiklóst, Fülöpszállást, Lacházát, Kiskunmajsát és Dorozsmát sorolták ide. "
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 385. old.
Petőfi ezt a rövid levelet küldi Bankós Károlynak:
"Pest, május 25. 1848.
Barátom Károly!
Szándékom követté lenni a küszöbön álló országgyülésen, ha elválasztatom. Fordulhatnék többfelé, de egyenesen és csak szülőföldem ajtaján kopogtatok, Kis-Kúnságban. Leszesz olyan szives, ugy-e barátom, hogy azonnal megírod, hol fog Kún-Szent-Miklós választani, helyben-e vagy máshol? remélem, ti meg fogtok választani, s ha megválasztotok, ugy hiszem, nem vallotok szégyent velem. Isten látja lelkemet, nem dicsvágyból vagy önérdekből ohajtom a követséget, hanem egyedűl azért, hogy a hazának szolgálhassak, amennyire tőlem telik. Nem kétlem, elég okos ember lesz az országgyülésen; de lesznek-e lelkesedettek és lelkesítni tudók is, az kérdés; pedig most leginkább ilyenek kellenek... fanatikus lelkesedés kell, hogy világítson a nemzet előtt, mint világított Mózses bujdosó népe előtt a tűzoszlop a pusztában. Ismételve kérlek, válaszolj tüstént, mert az idő sürgetős. Lakásom: Dohány utca, 373 szám. Valamennyi jó emberemet üdvezelve s téged ölelve, vagyok
őszinte barátod
Petőfi Sándor"
Négy fejezettel korábban ott hagytuk el Petőfi sajtóvétség miatti feljelentését, hogy a király István nádorhoz küldte az ügyet.
"A nádor nem volt könnyű helyzetben: március végén az ő nevét is kiáltozták Pesten, mint VI. István magyar királyét. Talán ezért is tért ki a népszerűtlennek ígérkező intézkedés elől. Noha az átirat Deák Ferenc igazságügyminiszterhez május 8-án elkészült, azt végül irattárba tétette. Az ügy tehát elaludt; Petőfi vélhetően nem is szerzett róla tudomást."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 373. old.
Nagy Károlyról a következőket tudjuk:
"Nagy Károly a szabadszállási református lelkész fia volt, anyja fülöpszállási. Ő maga az ügyvédi oklevél birtokában korábban Kiskunlacháza főjegyzője. Redemptus birtoka volt, virágzó gazdasággal. 1848 májusában a szabadszállási városi tisztújítás elnöke, apjával együtt maga is bekerült a negyvennyolctagú képviselőtestületbe. Joggal várhatott viszontszolgálatokat, ami be is következett, amikor a választás napján a hat másik jelölt visszalépett a javára, lehetővé téve a név szerinti szavazás helyett közfelkiáltással történő megválasztását."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 387. old.
Kétszer járt a leendő körzetében korteshadjáraton.
"A költőnek mindössze kétszeri leutazásra tellett. "Kocsisnak foglaló 4 pengő mind a két utra. Elviszek mindössze 65 pengőt" — jegyezte föl noteszába ... . Az első leutazás június 5. és 8. közé tehető. Házasságkötésük óta először volt távol feleségétől ...
Petőfi magával vitte A kiskunokhoz című választási proklamációját, amelyet a kerületben kiosztott ... A költő ezúttal is eltért kora szokásaitól: etetés-itatás, viszontszolgálatokon alapuló kapcsolatrendszer, ígérgetés helyett poétai hírnevére építve az élőszó erejével akart hatni."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 386. old.