1839 nyarát Petőfi Ostffyasszonyfán, Salkovics nagybátyjánál töltötte.
"A családi legendárium szerint Salkovics Mihály székesfehérvári mészáros, Petrovics István unokatestvére a színháznál látta meg a tékozló fiút és vitte magával, majd küldte tovább földmérő mérnök testvéréhez, Ostffyasszonyfára. Valójában úgy látszik, megegyezésféle született, miután a Salkovics fivérek a kölcsönt Petrovicsnak nem tudták vagy nem akarták megadni, és ezzel tekintélyes mértékben hozzájárultak a szabadszállási árendás anyagi bukásához."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 57. old.
Ostffyasszonyfán az ellátás fejében dolgoznia kellett a vakáció idején.
" ... az ellátás fejében tanítgatta a házigazda ötéves fiát, szorgalmasan írt és rajzolt Salkovics Péter irodájában, amely egy öreg írnokot is foglalkoztatott. ... a mérnök el-elcsodálkozott német és latin nyelvtudásán, szépírásán, rajzkészségén, klasszikus irodalmi vitáin az öreg írnokkal."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 58. old.
A nyara az unokatestvérek mellett jól telt.
"A három kamasz mindazonáltal vidám vakációt töltött. A Rába holtágainak füzeseiben kószáltak, apróvadra vadásztak ... A lovagkor világát képzelték Ostffyasszonyfára. Petőfi ekkor készítette azt a hatvantételes listáta hazai várakról, amelyben nevüket és rövid történetüket rögzítette magának ... "
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 58. old.
Ostffyasszonyfán csak a huszadik század elején épült evangélikus templom, addig a Csöngével összevont egyházközösség az 1784-ben, Csöngén épült templomban gyűlt össze.
"1784-ben a két gyülekezet közös temploma Csöngén épült fel. ... Így lett – az előzőleg két önálló gyülekezet – a nagyobb lélekszámú ostffyasszonyfai gyülekezet a kisebb Csöngének filiája."
A reformációtól napjainkig - Csönge-Ostffyasszonyfa
"Evangélikus templom — A neoromán stílusú templom egy természetes domb legmagasabb pontján, 15 m magasan épült 1914 és 1915 között, de csak 1917-ben szentelték fel. ... Ostffyasszonyfa, Március 15. tér 3."
A Tóth Róza iránti szerelméről így ír Kerényi:
"A hirtelen fellobbanásokra hajlamos fiú szerelemre gyulladt a szomszédos Csöngén birtokos csáfordi Tóth Ferenc nyugalmazott főstrázsamester tizenhat éves, feltűnően szép leánya, a nála néhány hónappal fiatalabb Terézia-Julianna iránt, akit a családi és baráti körben Rózának hívtak. ... Négyszemközt sohasem beszéltek, csak a csöngei evangélikus templomban és a vendégjárások alkalmával találkoztak; Róza tudniillik keresztanyja volt Salkovics két gyermekének."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 58. old.
Azt nem lehet tudni, hogy valaha zongorázott-e Petőfi a csöngei kúriában, de az bizonyos, hogy nem elképzelhetetlen a jelenet a regényben. Schubert Vadrózsája jól ismert volt abban az időben, azokban a körökben, és kellően egyszerű ahhoz, hogy a nem túl tehetséges Petőfi el tudja játszani.
Kerényi így ír az Ostffyasszonyfán töltött napokról:
" ... Petőfi gyakran zongorázott, Petrics gitárkísérettel énekelgetett ... "
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 58. old.
Ostffyasszonyfán a vakációnak vége lett, de a balul elsült szerelmes versek miatt Petőfi számára nem folytatódhatott a következő tanév ott, ahol az unokatestvéreinek.
"Az idilli vakáció csúfos véget ért. Petőfi, akár Aszódon, eljuttatta verseit a címzetthez, Tóth Ferenc pedig levélben szólt rá Salkovicsra, igazítaná el rokonát. ... Salkovics ... azonnal ... intézkedett: Petricset és Károly fiát szeptember elején indítsák útnak Sopronba, Petrovicsnak viszont csak pár forint jár, és menjen isten hírével, úgysem lesz belőle egyéb — úgymond — komédiásnál. ... Salkovics megszabadult a taníttatás kényszerű feladatától is ... "
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 59. old.