Megalakult a szabadságharc irányítószervezete, és megalapozták annak törvényességét. Jöhettek az alapvető logisztikai feladatok: az élelmezés, a katonák ellátása ruházattal, fegyverrel, munícióval, az elszállásolásuk, mozgatásuk, a lovak gondozása, és még rengeteg egyéb feladat. Bár törvény szerint a lakosság köteles volt elszállásolni és élelmezni a falujában járó hadsereget, mégis mindehhez természetesen rengeteg pénz kellett.

    “Én ugyan igyekszem a szerint rendelkezni, hogy a felkelő sereg az uti élelmen kivül még vagy egy hétre vigyenek magokkal enni valót, de azért az élelmezésrüli gondoskodás nélkülözhetlen.

Jelenthetem azt is, hogy a leküldött kaszák csak ugy Isten jóvoltában hevernek minden őrizet nélkül a Dunaparton …”

     “Ugyanazon kormánybiztos ur felhatalmaztatik, hogy a Győrött kiállított és Győrbe összevonandó ujonczok napi zsoldjait a győri hadfogadó parancsnokság útján az ottani sóházi pénztárból fedezhesse.”

    “Ezen meghagyás folytán Sz. K. Szeged város polgármestere által készíttetett 500 azaz ötszáz lándzsáknak ára, darabonkint Négy azaz 4 váltó forintjával számítva kifizetetni a Szegedi fő Sóhivatalnak utalványoztatik.”

   Az egyik legnagyobb problémát az információ lassú és pontatlan áramlása okozta. Intézkedtek hát a tábori postarendszer felállításáról. Persze a posta akkor sem tudott tökéletesen működni, többször előfordult, hogy fontos levelek elvesztek vagy időrendben összekavarodtak. Egy ilyen eset miatt Kossuth félreértette Görgeit, és a vélt engedetlenség miatt már Görgei kivégzésén gondolkodott.

“Miután azt tapasztalnók, hogy hadvezetésünk alatt a tábori posta hiányzik, evégett oda utasíttatott a hadügyministerium, hogy Győrig a tábori postát állítsa fel, s leend Pesten, Bián, Bicskén, N. Igmándon, Banán és Győrben, mit is azon utasitással tudatunk az országos biztos urral, hogy ezentul a mint a táborunk nyomul, azon irányban a biztos tábori postát rögtön felállítatni szíveskedjen.”

    De ezek még csak a legkézenfekvőbb feladatok. Rengeteg kiegészítő feladat volt, és még több egyedi apróság, amivel Kossuth foglalkozott. El kellett látni a hadi lovakat is takarmánnyal és patkoló kováccsal is. Rendelkezni kellett egyenruháról, raktározásról, szállíttatásról és a hadifoglyok elszállásolásáról. Naponta akár több tucat levelet írt és fogadott Kossuth, melyek nagy része a szabadságharc logiszitkáját érintette. A teljesség igénye nélkül, csak példaképpen felsorolok pár ügyet, melyekben eljárt:

​

• A nádori ezüstneműek letétbe helyezése

• A pesti nyomdai gépek Debrecenbe szállítása

• Tartalék élelmiszerraktárak felállítása

• Létszámkimutatás a seregrészek pénzellátásának megkönnyítésére

• A nagyváradi ólomkészletek felhasználása

• A békés megyei kolerajárvány

• Debrecen városa túlzsúfoltságának megszüntetése

• A 22. zászlóalj felruházása

• Ágyutelepek vitele Perczel seregéhez

• Kóborló katonák

• A Máramarosból érkezett bányamunkások katonai beosztása

• Gyutacs szállítása Péterváradra

• Fuvarosok nyergeinek felvásárlása

• A körmöcbányai pénzverde új elhelyezése

Az egyedi kérések akár két lovat érintő esetei is eljutottak hozzá: 

    “Felkéretik kormánybiztos úr, hogy Szottfried őrnagy úr számára, ki jelenleg Váczon rendezi seregét, Kress osztrák tábornoknak Budán lévő lovai közül kettőt legyen szives használatra átadatni.”

A harmadik részben a személyi és katonai feladatokra térünk rá.