Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia  megismerkedéséről nincs korabeli forrás. Kossuth tizenkilencedik századi életrajzírói közül Hentaller Lajos kezdte talán elterjeszteni azt a mesét, hogy Terézia már a börtönben megismerte Lajost, bejárt hozzá látogatóba, így alakult ki köztük a szerelem. Meglepő módon nagyon sokan átvették ezt a történetet, pedig egyszerűen ellenőrizhető: Kossuth egyetlen börtönbeli levelében sem említ látogatókat, sem a családját, sem más ismerőst. Kizárólag ügyvédeket, akik az ügyével foglalkoztak. Kertész Erzsébet is átvette a romantikus álhírt és azzal kötötte össze Zsuzsa és Rudolf megismerkedését is. 

​Valószínűleg abban igaza volt Kertész Erzsébetnek, hogy a testvérpárok megismerkedése összefüggött, de még azt sem tudjuk, hogy hogyan kezdődött. Lehet, hogy Rudolf és Lajos ismerték meg egymást először politikai gyűléseken. Lehet, hogy Lajos az édesanyja házában ismerte meg Teréziát, mivel a fiatal nő ott lakott egy darabig, miután felköltözött vidékről Pestre. Pontosan nem lehet tudni. 

​Losonczy Tóth Árpád vette a fáradtságot, és alaposan körbejárta a témát, rátalált Terézia néhány levelére, melyeket egy barátnőjének írt, és amelyekben Lajost először említi. Egy boldog menyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése című tanulmányában nagyon részletes elemzését adja a történések lehetséges menetének. Végül arra jut, amit én is elfogadtam, és úgy írtam meg az eseményeket, hogy egy idősebb, a Kossuth-családdal közeli kapcsolatot ápoló hölgy, László Ferencné Szűcs Jozefa nézte ki Lajos számára Teréziát, és közvetítette a megismerkedésüket. Az is alátámasztja ezt a feltételezést, hogy utána ez a hölgy lett Lajos és Terézia gyermekeinek a keresztanyja.

​Azért is hihető a Losonczy Tóth Árpád által rekonstruált történet, mert meglepő a korabeli szóbeszéd hiánya. Ha egy házaspárnak a megismerkedése egy helyes, romantikus történet, arról szívesen beszélnek, társaságban megemlítik, öregkorukban is gyakran emlegetik. Nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen megismerkedésről egyetlen szívmelengető történetet sem őrzött meg az egyébként nagyon gazdag Kossuth-gyűjtemény.

​Losonczy tovább megy azonban a feltételezésben, és arra jut, hogy Kossuthot elsősorban Tanárky Auguszta érdekelte, mivel ő sokkal mutatósabb és fiatalabb volt, mint Terézia. Teréziának tehát aktívan dolgoznia kellett azon, hogy felkeltse Lajos figyelmét. Én ezzel magyarázom a regényben, hogy odaköltözött a Kossuth-házba Terézia. Kossuth édesanyja kosztos kisasszonyokat keresett a megélhetésük biztosítására, és bár Teréziának volt helye máshol Pesten, végül Kossuthéknál kötött ki. A regénybeli csavarok Terézia, Auguszta és Rudolf körül szintén Losonczy feltételezésein alapulnak. 

Kossuth egy levélrészlete ellentmond annak is, hogy lángoló szerelemmel indult volna a házasságuk. Így írt eljegyzése után Lajos Szemere Miklósnak (1840. november 27.):

   “Akarod tudni, ki az a bátor hölgy, ki nem retteg sorsát az enyémhez csatolni? Ez tulajdonkép mindegy, de ha épen akarod tudni, megmondom, jegyesem neve: Meszlényi Teréz.”

    Zsuzsa és Rudolf megismerkedéséről, és az esküvőjükig tartó időszakról semmilyen információ nincs, így a forráshiány szabad kezet adott nekem, hogy a Lajos és Terézia esetében hiányzó romantikát itt pótoljam.