12:50

Évekkel ezelőtt olvastam Sylvia Nasar The Grand Pursuit című könyvében az első világháborút követő gazdasági tárgyalásokról, benne a franciák elképesztő kicsinyességéről:

"Keynes’s final intervention was a protest against “murdering Vienna.” The negotiations over Austria had been postponed until the German terms were settled. He was getting regular reports from Francis Oppenheimer, the Treasury’s emissary on the scene, who had been in constant touch with Joseph Schumpeter, who, in turn, was supplying data on Austrian assets, tax revenues, and the like. On May 29, Keynes sent Lloyd George a memorandum pleading the case that Austria should pay no reparations. On the thirtieth, he attended a meeting of the Austrian reparations commission and won a major concession, getting a demand for 10 billion gold crowns in reparations dropped. Quoting ghastly statistics about children dying of TB and malnourishment, he was partly successful in modifying a demand from the French that Austria surrender her milk cows."

Az első világháborút követő időszak eseményeiről és a trianoni szerződéshez vezető útról Romsics Ignác Erdély elvesztése című könyve ad részletes és lebilincselő képet. A román, szerb, szlovák követelésekről ott olvastam.

A nemzetiségi arányokról, a városi és falusi népesség nemzetiségi összetételéről is Romsics könyvében olvastam.

A Richterrel szemben eljáró kommunisták: László Jenő termelési népbiztos, és Havas Ernő, akit a gyár élére állítottak népbiztosként, zsidó származásúak voltak.

"Dr. László Jenő (1891-ig Lővi,Szatmárnémeti, 1878. március 5. – Budapest, 1919. december 29.) ügyvéd, politikus, a kommün idején a Budapesti Forradalmi Törvényszék politikai biztosa. ... Lőwi/Lőwy Miksa könyvkereskedő és Lőwi/Lőwy Amália fia."

Havas Ernőről bővebben a 13:09-es bejegyzésben írok.