A Huszton játszódó jelenet forrásai:

“Október 14-én megindult a VI. hadtest parancsnokságának és a 10. gyaloghadosztálynak a bevagonírozása. Az élszállítmányoknak másnap estére kellett volna Budapestre beérkezniük.”

“Azt azonban, hogy a 10. hadosztály október 15-én még semmiképp sem éri el a fővárost, már 14-én reggel is tudni lehetett, a Huszárhadosztály pedig csak aznap kapta meg parancsát a Budapestre vonulásra.”

“Miklós Béla súlyos cukorbeteg volt (épp október 14-én egész nap ágyban kellett feküdnie…”

“Elvileg Vörös Jánosnak 1944. október 14-én délután Szatmárnémetiben kellett volna eligazítania a két hadseregparancsnokot a kiugrás katonai részleteiről. Vörös azonban 13-án este ezt a találkozót ismeretlen okból lemondta – Veress szerint megsértődött azon, hogy nem fogadták meg a javaslatát, hogy Horthynak az 1. hadsereghez kellene utaznia. Helyette Balatonfüredre utazott, és a hadiakadémia végzős évfolyamának tartott eligazítást…”

OKTÓBER 13. A vezérkar táviratban utasította az 1. és a 2. hadsereg parancsnokát, hogy október 14-én este, vezérkari főnökeikkel együtt jelenjenek meg Szatmárnémetiben. Ott a vezérkari főnök tart eligazítást a következő teendőkről. Azonban 14-én délután, amikor a hadseregparancsnokok már útra készen álltak, újabb utasítást kaptak, s arról értesítették őket, hogy a találkozó elmarad. Mint kiderült, Vörös János Szatmárnémeti helyett - ki tudja miért - Balatonfüredre utazott, ahol a Hadiakadémia záróvizsgáján vett részt. 

"Hol van Vörös?"

"A Kormányzó még Vörössel akart beszélni, aki (a helyzetet figyelembe véve) az utolsó héten ideje java részét feltűnően balatonfüredi villájában töltötte. A Katonai Akadémia a szomszédban volt, Vörös október 14-én ott tartózkodott, és minden teendője az volt, hogy beszédet intézett a kadétokhoz ebben az egészséges visszavonultságban. Majd visszatért a villájába és itt kapta meg a táviratot, amely a Várba rendelte."

Aggteleky jelenet forrásai:

"Időközben az I. hadtest erőviszonyairól megállapítottam, hogy kapott feladatom végrehajtásához mozgó karhatalmi vagy harci alkalmazásra erők egyáltalán nem álltak rendelkezésemre... Ezért végszükségből egyrészt a Piliscsabán állomásozó vegyi-ezredet, másrészt a gyengén felszerelt s csupán csak romeltakarításra hivatott, a főváros külterületein elhelyezett légoltalmi műszaki zászlóaljakat felhasználva, helyeztem készenlétbe mintegy hat zászlóalj erejű, szükségszerű mozgó, karhatalmi erőt, és egyben elrendeltem azoknak a főváros belterületén való összevonását. Október 15-én kora délelőtt a vegyiharcezred, menetben a főváros felé Pilisvörösvárnál tartott pihenőt, míg a légoltalmi műszaki zászlóaljak ugyanez nap folyamán fokozatosan érkeztek be."

"Miután arról is értesültem, hogy a németek a főváros térségében volt erőik jelentős részét a »debreceni csatába« szintén bevetették, az erőviszonyokat túlságosan kedvezőtlennek egyáltalán nem láttam. Tudtam azt is, hogy a huszárhadosztály Örkény térségében van, és számoltam azzal is, hogy az arcvonalról Szolnok körzetéből rövidesen más csapaterősítések fognak beérkezni."

“Október 14-én Horthy a kora délutáni órákban még egyszer magához rendelte Aggtelekyt, és tájékoztatta a másnapi akcióról.”

“Aggtelekyt október 15. előtt Horthy háromszor is audienciára rendelte (október 6-án, 10-én és 14-én). A hadtestparancsnok mindegyik alkalommal részletesen beszámolt az előkészületekről, Horthy pedig intranzigens arcát mutatta Aggteleky felé: parancsa kivételesen egyértelmű volt, és nem hagyott semmi kétséget afelől, hogy adott esetben a németekkel szemben is fegyveres fellépést tart szükségesnek. A fegyverszüneti tárgyalásokról ugyan nem árult el konkrétumokat, azt azonban, ami október 15-i hadparancsában benne foglaltatott, tartalmilag pontosan közölte Aggtelekyvel, aki ezt egyértelmű irányadásnak tartotta.”

"Azt majd valahogy kijátszom."

“13 órakor a kormányzó kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagyot fogadta, és teljes körben tájékoztatta. Neki is azt mondta, hogy a németek megtámadásának követelését „valahogy majd kijátszom”..."

"Maga Horthy még egy előkészületi lépést tett aznap. Délután 1 órakor fogadta Farkast, aki éppen ekkor érkezett meg egy kényszerű késlekedésekben gazdag utazás után. Előtte a Kormányzó (a magas rangú tisztek közül szinte egyedül neki) majdnem teljesen feltárta a helyzetet: közölte, hogy fegyverszünetet kért az oroszoktól, és személyes felelősséget vállal ezért. Elmondta azt is, hogy Moszkvába Faraghót, Rómába Nádayt küldte, Utassyt pedig Szegedre. Farkas feljegyezte naplójába a Kormányzó következő megjegyzését: „A fegyverszüneti feltételek értelmében vissza kell vonulnunk a trianoni határra, és az oroszokkal együtt meg kellene támadnunk a németeket, de ezt majd valahogyan kijátszom." "