12:11
1915
A meglóduló infláció miatt a lakosság elkezdte felhalmozni a nemesfém pénzeket, az állam pedig elkezdte kiváltani azokat papírbankókkal.
"A felvásárlási lázzal párhuzamosan előbb az arany és ezüst fémpénzek (egy-, két-, öt-, tíz-, húsz- és százkoronások), majd a nikkel- és bronzfillérek tűntek el, és a fémhiány általánossá válásával ugyanerre a sorsa jutottak az alpakkából és az 1916 márciusától vasból vert érmék is. A lakosság a nemesfém- és a fémtartalmú érméket tezaurálási céllal felhalmozta. Az Osztrák–Magyar Bank a fémtartalmú fizetőeszközök eltűnését 1914. augusztus 16-án a kétkoronás, majd 1916. december 21-én az egykoronás bankjegyek forgalomba hozatalával kívánta enyhíteni."
Botos János: A fizetőeszköz inflációja az első világháború alatt és után 1914-1924
Richter Gedeon többször jegyzett hadikölcsönt. Nincs forrás arról, hogy ezt vajon hazaszeretetből, háborús lelkesedésből vagy jól átgondolt megfontolásból tette. Mivel több forrás szól arról, hogy nem szeretett pénzt szórni, ezért én az utóbbira szavaztam.
A Vörös Keresztnek is többször adományozott.
A frontra induló Vörös Kereszt tábori egységének összetételét, felszerelését, feladatát az Magyar Tudománytörténeti Intézet kiadványából ismertem meg.
A katonaládákról:
" ... fontosnak tartanám, ha mint ami tábori egészségügyi intézeteinknél, a csomagolás céljaira megfelelően elzárható, fogantyúkkal ellátott, vízmentesen bélelt, számmal és betűvel jelzett ládák és kosarak állnának rendelkezésre, hogy a személyzetnek, mint az nálunk történt, ne kelljen a drága időt hatalmas csavarok kihajtásával pocsékolnia. A csomagolás rendszere pedig olyan legyen, hogy ne kelljen egyszerre sok, vagy minden ládát felbontani és kicsomagolni, azaz hogy működésünkhöz minden szükségest néhány ládában együtt találjunk. ...
A gyors elcsomagolásnak egyik akadálya pl. a műszerek etuirendszere, amely a műszerek helyrerakását még nagyobb gyakorlat mellett is nehézkessé teszi, nem is szólva arról, hogyha egy ily etuiben egy-két darab eszköz elpusztul vagy elavul, azokat olyanokkal helyettesíteni, amelyek pontosan amazok helyére illenek, nagyon bajos."
Az I. világháború magyar orvosi emlékeiből, Magyar Orvostörténelmi Társaság Budapest, 2016A katonai elsősegély-ládákról:
"Minden katona állandóan magánál visel egy kötszercsomagot, melyben mindaz benne van, ami az első kötéshez szükséges. E vízhatlan vászonba göngyölt és szorosan összepréselt kötözőanyag a következő: 600 cm2 vioformos organtin, 5 gr zsírtalanított vatta, 400 cm2 zsírtalanított organtin, 4 méter hosszú 6,5 cm széles kalikópólya és egy biztosítótű. ...
Nemcsak a csomagolásban és szállításnál való kényelem, hanem a könnyebb adagolás szempontjából is kívánatos, hogy a gyógyszerek, mint az nálunk is történt, lehetőleg pasztilla vagy tabletta alakban használtassanak."
Az I. világháború magyar orvosi emlékeiből, Magyar Orvostörténelmi Társaság Budapest, 2016