"Informátoraim jelentették, hogy a debreceni birtokát rábízta egy ottani gazdára, a bankjából felvette az összes pénzét, a szobalányát elbocsátotta, a gépkocsivezetőjét szabadságolta. Ha a kormányzó tudta nélkül menekült volna külföldre, akkor mindezt nem meri megtenni, nehogy idő előtt lebukjon."

"Faragho Gábor altábornagyról kijelentette, hogy ő nem tud semmit nevezett holtartózkodásáról, ő is csak Faragho elutazása után későn kapott egy jelentést, hogy a csendőrség felügyelője eltűnt. Elmondottam ui., hogy Faragho birtokát egy parasztra bízta, pénzét a bankból (15 000 pengő) kivette, szobalányát elbocsátotta, gépkocsivezetőjét szabadságolta, s most azt mondják, állítólag Szlovákiában van vagy Oroszországban, de oly hír is merült fel, hogy másutt tárgyalna megbízásból, de kinek a megbízásából? Állítólag a kormányzósági gépkocsin távozott. A miniszterelnök is csak későn tudta meg Faragho eltűnését, s a vizsgálatot elrendelte, de a vizsgálat holtpontra jutott."

"...meg akarják várni a Sztálin-Churchill találkozó végét."

"...a jelenlegi külpolitikai helyzet fejleményei is bizonyos belpolitikai megnyugvás felé mutatnak; feltehető ugyanis, hogy a háborúból kiugrani szándékozó körök meg fogják várni Churchill és Sztálin moszkvai tárgyalásainak eredményét..."

"A magyar kormány úgy tűnik, hogy jelenleg elkötelezett a harc folytatása mellett."

"A képviselőház Véderő Bizottságának ülése volt 1944. X. 12-én 9-13 h-ig. Csatay Lajos honvédelmi miniszter ismertette a katonai helyzetet. Erdély kiürítésének és a visszavonulásnak kérdését, majd rátért a most folyamatban lévő debreceni nagy páncéloscsata részleteinek ismertetésére. Kifejezte azt a reményét, hogy sikerülni fog a Szovjetet a Tisza mögé mindenütt visszaszorítani, és talán, ha újabb német erők beérkeznek, a Tiszántúl egy részét is megmenteni."

"Általában valamennyi jelenlevő azon állásponton volt, hogy a háborút folytatni kell, s hogy azt a németekkel együtt nyerhetjük meg, illetőleg az országot csak az ő segítségükkel tudjuk a orosz invázió és kitelepítés elől megmenteni."

"Budapesten van a 22. SS lovashadosztály 12453 fővel…"

"Október elején a következő német alakulatok tartózkodtak Budapesten: 22. SS-lovas hadosztály 12453 fővel, 6. SS-rendőr ezred 3272 fővel, a IX. SS- hegyhadtest törzsparancsnoksága a hozzá beosztott őrséggel együtt 1217 fő, a Skorzeny alezredes alatt egyesített három ejtőernyős zászlóalj és egy, a bécsi hadiakadémia növendékeiből összeállított tiszti zászlóalj, összesen 4200 fő. Ha mindehhez hozzászámoljuk a magyar fővárosban lévő német katonai őrszázadokat, légvédelmi alakulatokat, hadtápegységeket és a Gestapo és Sicherheitsdienst beosztottait, körülbelül 25000 német katona tartózkodott október elején Budapesten."

“A főváros biztosítása érdekében október második hetében ide érkezett egy SS-ejtőernyős zászlóalj és Skorzeny zászlóalj erejű különítménye is, valamint október 14-én az 503. nehézpáncélos osztály.”

"...ne feledkezzünk el Bach-Zelewski tábornokról … Ő a legjobb ember egy városi felkelés leverésére. Varsóban is milyen hatékonyan járt el."

“Ennek hatására küldték a varsói felkelést korábban brutális eszközökkel leverő Erich von dem Bach-Zelewski SS-tábornokot október 12-én Budapestre. Berlin idegességét leginkább az mutatja, hogy von dem Bach után két nappal Ribbentrop Rudolf Rahn német diplomatát is Budapestre küldte.”

"„nem tudja garantálni, nem lesz-e összecsapás Budapesten". Veesenmayerben - amint láttuk - sem Himmler, sem Ribbentrop nem bízott. Ennek megfelelően a Varsóban állomásozó Von dem Bach-Zelewski Obergruppenführert küldték Budapestre. Őt nevezték ki a helyi rendőri és SS alakulatok főparancsnokává „háborúhoz hasonló bonyodalmak esetére", vagyis a „Panzerfaust" (páncélököl) néven ismeretes akció végrehajtására."

"A vállalkozás katonai részét, vagyis a vár elfoglalását és Budapest biztosítását Bach-Zelewski tábornokra és a Mussolini kiszabadítása révén ismertté vált Otto Skorzeny alezredesre bízták."

"Szálasi készen áll?  … Őrizet alatt tartjuk."

"De Veesenmayer még ezt az egyezményt sem tekintette olyannak, ami feltétlenül kötelezné öt, hogy Szálasit hatalomra juttassa. Annál kevésbé érezte, hogy köteles lenne az „átállást" azonnal végrehajtani. Szálasit biztonságban, védőőrizetben tartotta, és a két férfi október 11 után legközelebb csak október 15-én délután találkozott (amely időszak a Nyilaskeresztes Párt számára eseménytelen)."

"PV: tudomásul veszi a fejtegetéseket, de újból kijelenti, hogy két szobában bezárva felelősséget nem tud vállalni a dolgokért úgy, ahogyan szeretné, mindenesetre tudomásul veszi Veesenmayernek feltett kérdésére adott azt a válaszát, hogy személyi biztonsága változatlanul veszélyeztetve, tehát itt kell maradnia..."

"Uraim, van még egy-két hetünk, utána végleg megszabadulunk ettől az áruló vénembertől."

“Berlinben tehát a magyar fegyverszüneti tárgyalások részleteinek ismerete nélkül október 13-án döntést hoztak arról, hogy Horthyt napokon belül semlegesíteni kell”

"...mivel a kormányzó úr őfőméltósága nagyon a szívén viseli Szeged sorsát, ezért az ő feladata esdekelni az orosz megszállóknál egy kegyesebb bánásmódért. … A megszállt területek lakosságának problémáit kell kezelni."

"Útiokmányként pedig a vezérkar főnökétől kapok nyílt parancsot, amely szerint a szovjet hadsereg által már elfoglalt területek lakosságának problémáit kell elrendeznem, ezért megyek át."

"...a szegedi betonút mellett elhelyezkedo 23. hadosztály parancsnokától az a jelentés érkezett be, hogy Utassy Loránd vezérkari ezredes, mint parlamenter megy át. Ellenőrzésképpen fölhívtam - azt hiszem, hajnali 5-6 óra táján lehetett - fölhívtam Vörös János vezérezredest és megkérdeztem, vajon mi a tény Utassy missziója körül. Vörös János, a honvédvezérkar főnöke megerősítette Utassy közlését, azt a magyarázatot fűzve hozzá, hogy Szeged a főméltóságú úrnak különösképpen a szívén fekszik, Szegednek tehát bizonyos speciális helyzete van, és miután Szegedet a szovjet hadsereg már megszállta, ezzel kapcsolatos Utassy missziója."

"A személygépkocsi nehezen küzdött meg a kátyúkkal, de egyébként sem tudott volna gyorsabban haladni a katonai menetoszlopok megelőzhetetlen sora és a menekültek vánszorgó csoportjai között."

"...a közlekedés most Magyarországon bevallottan „gyakorlatilag 100%-ban katonai közlekedés" volt. Ráadásul a szövetséges légierő a vasútvonalak, utak és hidak gyakori bombázásával megnehezítette a szállítást."

"Hajnal óta itt dolgoztak..."

"Hajnalban megint kirángattak minket az ágyból."

"Tudnak valamit a parlamenterükről? Még mindig nincs Szegeden!"

"Október 13-án hajnali 4 óra 30 perckor Horthynak jelentették (ismételt kérdezősködésre), hogy Utassy ezredes, akit éjfélkor nagy sietve (és amint bebizonyosodott, hiányosan) láttak el iratokkal, hajnalban elindult Szegedre. Majd később azt jelentették, hogy délben átlépte a határt. De ez még mindig később volt egy nappal, mint ahogy az oroszok várták, és a késlekedés ingerlékennyé tette őket. Gyanakodni kezdtek a magyarok rosszhiszeműségére."

"Tegnap este kértük! Mit csinálnak ennyi ideig? Azóta semmi hír?"

"Erre válaszul délután elküldtük 16. rádiótáviratunkat, a következő szöveggel: Itteniek szerint a parlamenter még nem ért oda Szegedre. Tájékoztassanak a késedelem okáról."