"„Rakovszky is? Vladár is? Még Csatay is?" Midőn a kérdezettek negatív állásfoglalását sajnálattal megerősítettem, döntését későbbre halasztotta."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 139. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"A szeptember 10-i rendkívüli minisztertanácson ismét szóba került a koronatanácsnak az az 1944. szeptember 7-i határozata, hogy ultimátumot kell intézni Németországhoz, és fegyverszünetet kell kötni. Erre néhány miniszter adott okot, kiváltképpen a Hitlerhez ragaszkodók csoportja, akik megkérdőjelezték, hogy a pillanat alkalmas-e fegyverszünet megkötésére. Hosszas vita után valamennyi miniszter, kivéve a miniszterelnököt és jómagamat (amint a kormányzó is megerősíti a könyvében), a fegyverszünet azonnali megkötése ellen szavazott…"
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 99. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"A jegyzőkönyv szerint egymás után felszólaltak a miniszterek, és ilyen bizonytalanságot tükröző kijelentések hangzottak el, mint: „megérti a kormányzót, de nehéz ezt vállalni", „ha a kormányzó ráparancsolná, vállalná, de..." „a németek szörnyű bosszút állnának", „még korai fegyverszünetet kérni", „nem vállalja, hogy már ma kiugorjunk" .. stb. Ehhez csatlakozott Lakatos is!"
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 328. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Bárczy szerint Lakatos rosszul vezette le a minisztertanácsi ülést. Először Rakovszkyt, s utána lehetőség szerint Vladárt vagy Gyulait kellett volna felkérnie, hogy fejtse ki véleményét a tanács elé vitt kérdésről. Bárczy szerint, ha Rakovszky mondta volna el először a véleményét, azt Gyulai, Markos és Vladár nyomban támogatta volna, s ez esetben Csatay is követte volna a példájukat. Ám Lakatos nagy hibát követett el, amikor először Jurcseknek adta meg a szót, aki közismert németbarát és igen erélyes szónok volt."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 182. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Miután szeptember 11-én a minisztertanács is tudomást szerzett a német ígéretről, annak megvalósulásában bízva megváltoztatta azt az elhatározást, hogy fegyverszünetet kérünk, és úgy döntött, hogy bevárja a németek ígéreteinek valóra váltását."
Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők 224. old. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2017"...az a véleménye, hogy az adott katonapolitikai helyzetben nem a háborúból való kilépés, a fegyverszünet volt a fő teendő. Szerinte a fő probléma az maradt: „hogyan lehetne egyrészt a bizalmat a német kormány részéről helyreállítani, másrészt ilyetén formán a német hadsereg támogatását biztosítani"."
Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól"A szeptember 11-i minisztertanácson a miniszterek többsége a fegyverszünet kérése ellen foglalt állást, csupán Lakatos, Csatay és Hennyey szavaztak mellette. És még azok is, akik elvben egyetértettek vele, kijelentették, hogy ezt egy olyan új kormánynak kell végrehajtania, amely erkölcsileg nincs lekötve a németek mellett."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 35. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"A szeptember 11-én megtartott rendkívüli minisztertanácson a helyzet kialakulását késleltető körülmény merült fel. ... A kormány többsége, különböző érvekre hivatkozva, elhárította magától az együttes politikai felelősség vállalását: csupán Lakatos, Csatay és Hennyey szavaztak a fegyverszünet mellett. Ezek után a kormány természetesen elhatározta lemondását."
Horthy Miklós: Emlékirataim 266 old., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019"...kértem a kormányzót a kormány számára szóló ilyen értelmű üzenet kibocsátására. Ennek az okmánynak birtokában azonnal egybehívtam a minisztertanácsot, melynek egyetlen tárgya volt: vita a megindítandó fegyverszünetről. ... Bonczos nagyhatású beszédet mondott a fegyverszünet hátrányairól, és kardoskodva a harc további folytatása mellett, nem várt benyomást keltett. E beszéd hatására a kormány valamennyi tagja kivétel nélkül azonos értelemben szólalt fel. Az egyhangú határozat meghozatala után nem volt más hátra, mint az összkormány lemondása. Ezt azonnal benyújtottam a kormányzónak. A váratlan fordulattól az államfő láthatóan megrendült."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 138-139. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Ráadásul a minisztertanács, amikor szeptember 11-én délután 3 órakor összeült, nagyon kedvezőtlen hozzáállást tanúsított az egész javaslattal kapcsolatban. Amikor Lakatos informálta őket a Kormányzó konzultációiról és arról az elhatározásáról, hogy fegyverszünetet kér, Jurcsek „nagyon harcias beszédet mondott a háború folytatása mellett". Bonczos úgy gondolta, hogy a javaslat éretlen, és ő „nem vállalja a felelősséget". Nem vállalta a felelősséget Vladár, Markos, Reményi-Schneller és Gyulay sem. Csatay rámutatott a gyakorlati nehézségekre, amiket ama szerencsétlen német erősítés megérkezése (egy valódi „trójai faló") okozott, amely éppen most érkezett meg, illetve még mindig Budapesten vagy annak közelében tartózkodik. Javasolta, hogy a kormány mondjon le egy olyan kormány javára, amely nem kérte a németektől ezt a segítséget."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 429. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Magam is jelen voltam, amikor mint államfőnek és katonának súlyos lelki tusa után döntenie kellett, hogy mitévő legyen ebben a súlyos helyzetben. Katonabecsülete és elkötelezettsége Németország mellett a harc folytatására késztette, ámde mint államfőnek kötelessége volt megkímélnie népét és hazáját a céltalan küzdelemtől és attól, hogy az összeomlás az ország területén következzék be."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 92. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"...már nincs idő egy újabb kormány-huzavonára a németekkel... Egyedül maradt, de szándékát végre akarja hajtani - ezért a kormány kikapcsolásával fog cselekedni."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 329. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Megrendült hangon közölte, hogy nem mentheti fel a kormányt, mert ezt a kormányt is csak nagy küzdelem után tudta kinevezni, arra pedig már nincs idő, hogy újból a németekkel vitatkozzon és harcoljon egy új kormányért."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 35. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"A titkos tanácsosok ülésének egyik legfontosabb határozata az volt, hogy a németek ne tudják meg, mi van folyamatban, és amire este lett, Veesenmayer gyakorlatilag minden részletével tisztában volt a titkos tanácsosok ülésének. Vagy árulás történt, vagy csak Vörös egyszerûen fecsegett, vagy a kettő keveréke a magyarázat. Tény, hogy Vörös az ülés után mindjárt felkereste Veesenmayert, aki megfelelő italokkal látta vendégül."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 429. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006."Veesenmayer megbizonyosodott, hogy az egyoldalú fegyverszüneti kérelem gondolatát elvetették. Hennyey azt mondta neki, hogy a titkostanácsosok ülésének nincs alkotmányjogi hatása, az csak társalgás volt."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 430. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006."A „titkos tanácsosok" ülésén jelen volt Vörös János vezérkari főnök, és miután az ülés lefolyásáról informálta Nádas vezérkari ezredest, Szálasi és Veesenmayer rövidesen értesült a történtekről."
Karsai Elek: “Szálasi naplója” 386. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978"...nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzó és legközelebbi tanácsadói kiugrást készítenek elő, a „veszély" elhárítására a németek tárgyalásokba kezdtek a Nyilaskeresztes Párttal."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 183. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Veesenmayer is, Winkelmann is akarva-akaratlan elfogadta azt a kiinduIási pontot, hogy a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom számottevő befolyással rendelkezik mind a hadseregben, mind a közigazgatásban, ráadásul mindenre készen állnak…"
Karsai Elek: “Szálasi naplója” 385. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978"...a Kormányzó aznap délután kétszer fogadta Lakatost."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 430. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Ugyanaznap este újból magához kéretett, s közölte, hogy a kormány értékes tagjaira való tekintettel „meghajlik" a határozat előtt."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 139. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Amikor Lakatos kitartott amellett, hogy a kormány nézete egyhangú volt, a Kormányzó azt mondta, hogy ő ebbe „belenyugszik", vagyis tartózkodik „végleges és megmásíthatatlan" döntésének végrehajtásától. Lakatos le akart mondani, de a Kormányzó kérte, hogy a kormány maradjon hivatalban."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 430. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Amikor Horthy tudomást szerzett a minisztertanács lemondási szándékáról, ismét engedni kényszerült; a kormányt maradásra szólítva fel."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 35. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"...döntésük azonban számomra mégis meglepetést jelentet. Ezt Lakatos előtt sem titkoltam el. Azt is közöltem vele, hogy elhatáronásomon mit sem változtatok. A kormány lemondását tudomásul vettem, de felhívtam, hogy egyelőre maradjon hivatalában."
Horthy Miklós: Emlékirataim 266 old., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019"Este a kormányzó dolgozószobájában összejött egy szűk csoport: Miklóspapa, Magdamama, Nicky, Bakay Szilárd altábornagy, az I. hadtest parancsnoka, a Budapest biztonságáért felelős parancsnok; Lázár Károly altábornagy, a testőrség parancsnoka; Tost Gyula alezredes, szárnysegéd; Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke; Vattay Antal a katonai iroda főnöke és én magam. Miklóspapa közölte velünk a minisztertanács eredményét, és a hangján érződött, mennyire megrendítette a kormány határozata. Nehéz volt elhinni, hogy az egész kormány cserben hagyta."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 328. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Horthynak be kellett látnia: a Lakatos vezette kormány nem hajlandó együttműködni a fegyverszünet érdekében. Ezért a feladatot magára kell vállalni. Ebben a hangulatban hívta össze még aznap, vagyis szeptember 11-én este a szűkebb környezetéhez tartozókat. A megbeszélésen jelen volt felesége, fia és menye Horthy Istvánné, továbbá Bakay Szilárd altábornagy, a főváros biztonságáért felelős I. hadtest parancsnoka, Lázár Károly altábornagy, a testőrség parancsnoka, Vattay altábornagy, a Katonai Iroda főnöke, Tost Gyula szárnysegéd és Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke. Közölte velük, hogy a történtek miatt a kormány együttműködésére nem számíthat, ezért saját kezébe veszi az ügyek intézését. Megkérdezte a jelenlévőket, hajlandók-e támogatni a fegyverszünet érdekében végzett munkában? Egyhangú igen volt a válasz."
Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 273. old"Szeptember 11-én este - a fegyverszüneti kérést elutasító minisztertanács után - a kormányzó dolgozószobájába hivatta nejét, menyét (Özv. Horthy Istvánnét), fiát (ifj. Horthy Miklóst), Bakay Szilárd altábornagyot, a főváros biztonságért felelős I. hadtest parancsnokát, Lázár Károly altábornagyot, a testőrség parancsnokát, szárnysegédét, Tost Gyula alezredest, Ambrózy Gyulát, a kabinetiroda főnökét és Vattay altábornagyot. „Megilletődve hallgattuk - írja Vattay visszaemlékezéseiben a Kormányzó tájékoztatását a kormány bejelentéséről. Megrendült hangon közölte, hogy nem mentheti fel a kormányt, mert ezt a kormányt is csak nagy küzdelem után tudta kinevezni, arra pedig már nincs idő, hogy újból a németekkel vitatkozzon és harcoljon egy új kormányért. De miután szándékát végre akarja hajtani - bár egyedül maradt -, nincs más megoldás, mint a kormányt kikapcsolni, és “maga fog cselekedni". E bejelentés után a jelenlévők minden, a kiugrás érdekében szükséges munkát magukra vállaltak."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 35-36. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979