1944. október 12. Huszt, Budapest

Nemes őrnagy jelenetének forrásai:

"Nemess jelentkezett is Miklós Béla vezérezredesnél, akivel együtt ismeretlen cél felé elindult. Nyolckor érkeztek meg Husztra, ahol másnap reggel fél hatkor Miklós vezérezredes átadta Nemessnek egy lepecsételt borítékban a kormányzó által aláírt felhatalmazást. Miklós közölte Nemessel, hogy Burics Imre százados, aki a kémelhárítónál dolgozik, átvezeti a fronton és az oroszok el fogják majd Moszkvába juttatni. Burics százados mint parlamenter megy át néhány ágyú kicserélése ügyében az oroszokhoz tárgyalni és Nemess, mint tolmács kíséri el erre az útra. Útközben meg is állt az autó, Burics kicsomagolt egy orosz katonaköpenyeget meg egy sapkát, amelyet Nemess egy bozótban magára öltött. Az oroszok a fehér zászlóval közeledő parlamentert barátságosan fogadták és nyomban egy tiszthez vezették. Innen átküldik Liskóra, majd repülőgépen Moszkvába."

Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947

"Hajnali öt óra volt, amikor elindulhattak gépkocsin, a tiszt mellett a festőművész,  őrnagy, szovjet hadifogoly-jelmezben, inge alatt vászontasakban a kormányzói felhatalmazással. A kocsi közben árokba csúszott. Ágyúlövések hallatszottak és puskaropogás. Segítségükre siető honvédek gyanakodva nézték a „hadifoglyot”, s géppisztolyt fogtak rá. Csak a tiszt menthette ki szorult helyzetéből."

Dálnoki Miklós Béla futára volt. Ország-Világ, 12. évfolyam/ 51. szám, 1968.12.18. 

"Az arcvonalon álló honvédcsapatok tábori telefonon már parancsot kaptak a tűzszünetre Miklós Béla vezérezredestől. Átkiabálással a szembenálló szovjet csapatokat is értesítették a parlamenter érkezéséről, de mert a gépkocsi késett a defekt miatt, a szovjet őrmester visszahúzódott az állások mögé. Körülbelül hatszáz méterre lehettek. Nemes József két honvéddel elindult az erősen aláaknázott terepen. Egy felrobbantott híd gerendáján kellett átkúszni 12 méteres mély sziklás patakmeder felett..."

Dálnoki Miklós Béla futára volt. Ország-Világ, 12. évfolyam/ 51. szám, 1968.12.18. 

"...Egyszercsak feltűnt a szovjet járőr szintén fehér zászlóval.Fél óra sem telt bele, Ugrjumov tábornok, a 8. hadosztály parancsnoka érkezett oda lóhátonés már messziről kiáltotta: — Major Nyemes. Három nap óta várjuk..."

Dálnoki Miklós Béla futára volt. Ország-Világ, 12. évfolyam/ 51. szám, 1968.12.18. 

A rosszul kódolt üzenetek története:

"Több titkos táviratváltás zajlott ismétléseket kérve, mert egyes részletek olvashatatlanok voltak..."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 349. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Éjfélkor még mindig Kuznyecov irodájában voltunk. Hajnali fél 3-kor két rádiótáviratot küldtünk, az első (a 13.) egy rövidebb volt, amelyben a Vár 7. számú rádiótáviratának részleges megismétlését kértük."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 245. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Egy napon Tost alezredes áttelefonált nekem, hogy azonnal jöjjek. Hát mi a baj? Azt mondja: „Nézd kérlek szépen, itt van egy távirat, de nem lehet megfejteni a chiffre-t." Mondom: .,Rendben kérlek, utánanézek." Elmentem, a szolgálati beosztásból megállapítottam, hogy Gyimesi Lajos rádiótávírász főtörzsőrmester vette az adást. Azelőtt teljesen megbízható emberem volt. Kérdőre vontam: hogy lehetséges ez, tökéletes tisztán lehet venni a morzejeleket! Légköri zavarokra hivatkozott. Na, jó. Meg kellett ismételni a táviratot. De pár nap múlva megint hivat Tost, ugyanaz a hiba! Utánanézek, hát most is Gyimesi volt szolgálatban. Abban a pillanatban leváltottam és átvittem a Belügyminisztérium Úri utcai épületébe, magam mellé. Aztán rendben ment a távíróforgalom, amíg a németek el nem foglalták a Várat."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 303. old Szentléleky László interjú

"Szóval kértem, hogy szembesítenek Orendy Norbert csendőr alezredessel, a Számonkérő Szék vezetőjével. Egyenesen feltettem neki a kérdést: volt-e nálam beépített embere? Nyomban megmondta: Gyimesi Lajos főtörzsőrmester, az az ő beépített embere volt. Ilyen szisztematikusan, ilyen előrelátással készültek a nyilasok a hatalom átvételére, még egy ilyen bizalmi hálózatba is be tudtak építeni egy embert besúgónak. De azt hiszem, csak a rádiókapcsolat létezéséről volt tudomásuk, nem a chiffrírozott táviratok tartalmáról."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 304. old Szentléleky László interjú

"A rádiótáviratok a legtöbbször igen siralmas stílusban íródtak, mégpedig azért, mert minden rejtjelezet üzenetet kétszer kellett átírni küldéskor, és kétszer vételkor. Mivel a kódkönyvek tagmondatokat, szavakat és néha ragokat, toldalékokat tartalmaztak, melyeket át kellett írni, majd ötös számcsoportonként leadni, a szabatos stílus, sőt még a nyelvi helyesség is óhatatlanul elsikkadt. Ráadásul a legtöbb üzenetet valamilyen nyelvről egy másikra kellett lefordítanunk (az általunk használt nyelvek a magyar, orosz, francia, angol és néha a német voltak, utóbbi abban az esetben, ha a németek üzeneteit idéztük)."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 261. old Magyar Szemle Könyvek 2016

A távirat szövege:

"Noha az utóbbi két napban igen keveset aludtunk, ha aludtunk egyáltalán, bekvártélyoztuk magunkat Kuznyecov irodájába, és villámgyorsan munkához láttunk Elküldtük 12. számú rádiótáviratunkat, október 11., 20:30 Íme, 12. rádiótáviratunk szövege: Ma este 8-kor aláírtuk az előzetes feltételeket. Szövetségesek elfogadták kormányzó kérését: ma éjjel két napra megállítják az orosz csapatok előrenyomulását. Beleegyeznek abba, hogy magyar csapatokat küldjünk Budapestre. Később tájékoztatnak arról, mely magyar parancsnoknak kell átkelnie a fronton, mely orosz parancsnokhoz megbeszélni a részleteket. A szövetségesek mihamarabb el akarják küldeni a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot Magyarországra. Nemes eddig nem jött át a fronton; felhatalmazás a végleges fegyverszünet aláírására nagyon fontos. Kérjük, azokat rádiótáviratban is küldjék el. Kérdeztek, vajon a katonák hűségesek és lojálisak maradnak-e a kormányzóhoz. Határozott igennel feleltünk. A küldöttséget kiegészítő szakértőket már biztonságba kellene helyezni, talán Debrecenben. A kormányzó és a kormány még Budapesten van? Kérjük biztosítsák a kapcsolatot. Rádióadatok maradnak."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 244. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Este tizkor érkezett a következő sürgöny (12):

„Ma 20 órakor aláírtuk az előzetes feltételeket. A kormányzó úr kérését teljesítették, és ma éjjel az orosz csapatok előrenyomulása le lett állítva. Elfogadják a magyar csapatok Budapestre küldését. Közölni fogják, hogy melyik magyar parancsnok menjen át melyik orosz parancsnokhoz, részletek megbeszélésére. A szövetséges bizottságot mielőbb akarják küldeni. Nemes még nem lépte át a határt, pedig írott teljhatalmú megbízás fontos. Ezt ugyanakkor sürgönyileg is kérjük. Kérdezik, hogy a csapatok hűek maradnak-e a kormányzóhoz. Ezt meggyőződéssel megerősítettük. Kérdezik, hogy a kormány és a kormányzó még Budapesten vannak-e. Fontos, hogy ne szakadjon meg az összeköttetés.""

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 345-346. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Az aláírás tényét közlő távirat este 9 óra 30 perckor ment el:

„Az előzetes feltételeket aláírtuk este 8 órakor. Az oroszok elfogadták a Kormányzó kérését, és éjféltől számítva egy-két napra leállítják a szovjet csapatok előnyomulását. Egyetértettek azzal, hogy magyar csapatokat kell Budapestre küldeni. Közölni fogják velem, hogy melyik magyar parancsnokot kell Budapestre küldeni. Közölni fogják velem, hogy melyik magyar parancsnoknak kell átmennie a fronton, és melyik orosz parancsnokhoz, a részletek megtárgyalása végett…”

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 476. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Nápolyból még mindig nem érkezett üzenet?"

"Október 11-én este 10 órakor azt táviratozta Moszkvába, hogy nem tudja felvenni a kapcsolatot Nádayval Rómában, az olaszországi táviratára nem érkezik válasz. Arra kéri Faraghót, próbálja elintézni a kapcsolatfelvételt."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 479. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"...Szolnoktól délre a Tisza mentén két napra leállítják a hadműveleteket. Adják ki a parancsot, hogy mi sem támadhatunk."

"Az ő sürgönyük (15) lényege az, hogy „Szolnoktól délre a Tisza mentén az oroszok nem támadnak, és ezért erről a frontról a magyar csapatokat azonnal vissza lehetne irányítani Budapestre. Ennek teljesítéséről azonnal kérnek választ. Az oroszok nem értik, hogy ez miért nem történt meg. Ajánlatuk, hogy a páncélos erőket is vonjuk el. Próbálunk, ha kell, Lajival (Veress Lajos, az I. hadtest parancsnoka) összeköttetést teremteni."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 349. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"…Horthy már Ambrózynak magyarázott."

"Ambrózy számára a végső programot Horthy kidolgozta, de ezt Horthy nem közölte sem a miniszterekkel, sem tárgyalópartnereivel. Úgy tűnik, hogy a terv szerint a jel az akció kezdetére az a hír lesz, hogy a végleges fegyverszüneti feltételekben megegyeztek. Majd, mielőtt megadná a meghatalmazást az aláírásra, rádión keresztül Proklamációt intéz a nemzethez (amelyet ebben az időben, a rádióban ő maga akart felolvasni), és Veesenmayert is informálja. Amikor a végleges fegyverszünetet aláírták, Miklós és Veress megkapja a kódolt rendelkezést, hogy mit kell tenniük." 

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 477. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Úgy tervezem, hogy huszadikán lesz ennek a napja."

"Ebben a helyzetben a várpalotában felszerelt titkos leadónkon, melyet Miklós fiam és Tost szárnysegédem kezelt, azt az üzenetet küldtem Moszkvába, hogy a fegyverszünet csak október 20-án lépjen hatályba."

Horthy Miklós: Emlékirataim 270. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019