A Notre Dame de Sion-ban játszódó jelenet forrásai:
"Percekkel azután, hogy a rádióban felolvasták a kormányzói proklamáciot, Hindy tiszti gyűlést hivat össze. 60 vagy még több tiszt gyülekezik a zárda földszinti termében. Berobban Korotnoki őrnagy és Czech százados géppisztollyal, megállnak a tisztekkel szemben. Ezután jön Hindy. Leül arra a helyre, ahol általában a hadtestparancsnok szokott ülni. Néma csend. Majd Hindy beszél. „Itt árulás készült a német bajtársak ellen! Aggteleky szembeszegülhetett volna az árulókkal, de nem tette. Sőt! Az árulók mellé állt! A kormányzó úr, sajnos zsidóbérencek, defetisták klikkjének befolyása alatt áll és nem hajlandó szakítani ezzel a bűnös klikkel! A rádióproklamáció árulás! Lehetséges, hogy erről a kormányzó úr nem is tud, különben ő maga olvasta volna fel és nem egy közönséges rádióbemondó. Az árulás megakadályozása érdekében kénytelen voltam átvenni a parancsnokságot. Elvárom, hogy a törzs tisztikara ebben támogasson!" Aztán még beszélt a szövetségi hűségről és a rövidesen bevetésre kerülő német csodafegyverekről.
Közben már szaporán működött a hadtestparancsnokság géptávírója (ún.„Hughes"-e), parancs ment az összes budapesti és környékbeli alakulatokhoz, hogy maradjanak a laktanyáikban, szállásterületét egyetlen katona sem hagyhatja el. Ezek hamis parancsok voltak. Aláíróként egyszerűen rájuk gépelték Aggteleky nevét, az „s. k". betűkkel."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 345-346. old"A hadtest tisztikarának magatartására jellemző, hogy az eset után tisztigyűlést tartottak, ahol Hindy bejelentette: árulás készült a német szövetséges ellen, amit Aggteleky tétlenül nézett, ezért volt kénytelen tőle átvenni a parancsnokságot. A több mint száz tiszt egy pisszenés nélkül tudomásul vette a bejelentést és azt, hogy három német- és nyilasbérenc tiszt az orruk előtt letartóztatja parancsnokukat és megtagadja az engedelmességet a kormányzónak."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 139. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979“Nem sokkal déli 12 után Hindy tiszti gyűlést hívott össze, amelyen a németek elleni árulásról beszélt, amit Aggteleky követett volna el. Ezt követően hitet tett a végső győzelem mellett. A megjelent mintegy nyolcvan fő részéről egyetlen ellenvetés sem hangzott el. Mátéffy{59} ezredes volt az egyetlen, aki garanciákat kért Aggteleky személye kapcsán arra, hogy nem szolgáltatják ki, és senkinek nem lesz bántódása, ezt Hindy meg is ígérte.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 209. old, Open Books, Budapest, 2022“...a hadtestparancsnok nevében távmondatokat küldözgettek a laktanyákba, hogy szigorú összetartás rendelendő el, és a laktanyák falán kívül egyetlen katona se mutatkozzék. Úgy tudom, később Hindy személyesen is végigjárta a laktanyákat, de már csak a távmondatok kiküldése után a késő délutáni órákban. Egyre-másra jöttek távmondatos és személyes jelentkezések a vidékről Pestre berendelt alakulatokról. Ezeknek is megparancsolták, hogy vonuljanak vissza szállásaikra, és ki ne mozduljanak.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 210. old, Open Books, Budapest, 2022"Hindynek ez az árulása végzetszerű, szinte hihetetlennek látszik. Mert lezajlott a koronatanács, megtörtént Veesenmayer fogadása, elhangzott a kormányzó kiáltványa anélkül, hogy akár a kormányzat, akár a katonai vezetés sejtette volna, hogy rendelkezési lehetőségét a helyőrségi csapatai felett elvesztette, és a fővárosban - a Várhegyen lévő testőrségen kívül - teljesen védtelenül állt a német erőszakkal szemben. Erre az államvezetés és a megtévesztett helyőrségi csapatok is csak több óra késéssel, fokozatosan eszméltek rá."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 371. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Hindy mindezt kifelé titokban tartva, nemcsak a támadási parancsomat hatálytalanította, hanem nevemben kiadott parancsokkal összes eddigi németellenes rendszabályaimat is. Megszüntette harckészültséget elrendelő riadóintézkedésemet, bevonta az összes őrségeket, így a Rádió stúdiójából is; a csapatoknak »együtt-tartást« rendelt el, azaz megtiltotta nekik a laktanyák elhagyását. A csapatok, azt híve, hogy mindezek a parancsok valóban tőlem származnak, azokat, mit sem sejtve, hűen teljesítették."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 371. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018“...a Mária Terézia laktanya jelentkezett telefonon. Az őrség parancsnokát kérték a készülékhez. „Századával azonnal vonuljon be!” – hangzott a drót másik végéről. Néhány perc múlva a Rádió megerősített őrsége felsorakozott az udvaron, és parancsnoka vezetésével kivonult a Rádióból. Jellemző a stúdióban uralkodó zűrzavaros helyzetre, hogy senkinek sem jutott eszébe, hogy a parancsot telefon-visszahívással ellenőrizze. Hogy a telefonutasítás hamis volt, és hogy nem is a Mária Terézia laktanyából jött, csak akkor derült ki, amikor már késő volt. A Rádió épületében mindössze néhány hiányosan felszerelt és rosszul kiképzett önkéntes maradt.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 151. old, Open Books, Budapest, 2022A honvéd vezérkarban játszódó jelenet forrásai:
"A magyar haderő érintetlen fenntartása érdekében 14:30-kor parancsot kellett kiadnom, melyben a rádióban hangzott proklamációt megmagyaráztam. Annak nem teljesen világos szövegéből arra lehetett következtetni, hogy fegyverletételről van szó, ezt pedig minden eszközzeI meg kell akadályozni. Ebből kifolyólag úgy intézkedtem, hogy a … sz. mellékletben foglalt parancs csak módosítva, tehát a magatartás részletes magyarázatával együtt kerülhet kiadásra. Az az intézkedés végeredményben nem is került a csapathoz. E helyett a … sz. melléklet szerinti parancsot továbbíttattam."
Vitéz Vörös János m. kir. Vezérezredes Vezérkari Főnök naplója, Englewood: Universe Publ. Comp, 1979“...a hadműveleti osztály vezetőjének, Nádas vezérkari ezredesnek László altábornagy jelenlétében kiadtam a parancsot, hogy [az] alárendelt alakulatoknak lényegileg a következő parancsot adják ki: Az alárendelt csapatok a hadseregparancsnokok intézkedései szerint bármely oldalról jövő támadással szemben a harcot folytatják. Ezt a parancsot abban a tudatban adtam, hogy már az előző parancs az átállást tartalmazta, és a hadseregparancsnokok egyébként is már előzetesen, Vattay altábornagy által, teendőikről tájékoztatva lettek, tehát tisztában kellett lenni azzal, hogy a harc folytatására milyen parancsot adtak ki. Azonkívül az átállás és a németek elleni további harc fegyverszüneti feltétel volt.
Ehelyett az általam elrendelt parancs helyett a hadműveleti osztály vezérkari tisztjei: Szörényi-Reischl és Bagoméry századosok egy egészen más parancsot szerkesztettek Nádas vezérkari ezredes és László altábornagy utasítására. Ezt a parancsot le is adták, annak dacára, hogy a hírközpont vezetője aláírásom nélkül ezt nem akarta leadni, azonban a vezérkari tisztek Csontos Balázs főhadnagyot, a hírközpont vezetőjét erre kényszerítették."
Vörös János vezérezredes, vezérkari főnök visszaemlékezése 1944. október 15-ére (Közzéteszi: Markó György), Forrás, 23. évfolyam, 10. szám, 1991"Néhány óra múlva hallottuk a vezérkar főnökének rádióbejelentését: a kormányzó felhívása nem jelenti azt, hogy az ellenségeskedések beszüntetendők, tovább kell harcolni. Aztán: “Beregffy vezérezredes azonnal jöjjön Budapestre" - ötpercenként."
Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978 736. old"Beolvassák Vörös János hadparancsát, amely leszögezte, hogy a fegyverszüneti tárgyalások még nem kezdődtek el, és amíg eredményre nem vezetnek, folytatni kell a harcot.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 385. old, Open Books, Budapest, 2022"Október 15-én délután megérkezett a VKF parancsa, mely közölte, hogy "...a fegyverszünet még nincs megkötve... A harcot tovább kell folytatni bármely oldalról jövő támadás ellen."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 133. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979“...a kódolt parancs kálváriája sem ért véget. Utóbbi továbbítását Kapitánffy 14 óra 50 perckor jegyezte be a naplóba, és felküldte az emeleten lévő gépterembe, ahol a táviratok forgalmazása zajlott. Pálffy Gyula vezérkari százados a gépteremben azonban a táviratot magához vette, és a hírközpont vezetőjének, Csontos Balázs főhadnagynak azt mondta, hogy nem kell az iratot továbbítani.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 198-199. old, Open Books, Budapest, 2022"Vörös végül megadta a felhatalmazást. Egy 1945 végén kelt feljegyzésében is azzal magyarázta a hadparancsát, hogy azért adta ezt ki, hogy „a fegyverszüneti feltételeknek megfelelhessünk” [sic!], mert egyébként az is felmerülhetett volna, hogy a honvédek egyszerűen leteszik a fegyvert, és hazamennek. Milyen jó lett volna, ha így járnak el – végül is ezzel épp azt teljesítették volna, amit Horthy mindig is akart, nevezetesen hogy ne kelljen harcolni a németekkel szemben. ... Mindenesetre Vörös a Nádas-féle parancsot úgy alakította át, hogy folytatni kell a harcot „minden támadás ellen” – amit ő 1945-ben már úgy magyarázott, hogy ezen csak a német támadást lehetett érteni az adott helyzetben. Ezt követően Vörös felhívta Vattayt, és közölte vele ezt a javaslatot. Vattay megdöbbentő módon beleegyezett a parancs kiadásába, és csupán a „minden oldalról jövő támadással szemben” kiegészítés beszúrását kérte (visszaemlékezésében erről egy szót sem ír), és ezt követően ment ki a következő szöveg a csapatokhoz:
„A kormányzói kiáltványnak nem az az értelme, hogy a magyar “hadsereg letette a fegyvert. Csak fegyverszüneti tárgyalásokról van szó. Ezeknek a kimenetele még bizonytalan, így minden magyar katonának és egységnek folytatnia kell a harcot minden erejével, éppen úgy, mint korábban, minden oldalról jövő támadással szemben.”
14 óra 55 perckor ez a parancs, amelynek hivatalos példányát Vörös is ellenjegyezte, kiment a csapatokhoz. Nem sokkal később Dénes Jenő vezérkari százados a lakiteleki adóval összeköttetést teremtve a rádióban is beolvasta (majd állítása szerint könnyek között elmondta a Szózat első két versszakát)."
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 209-.211 old, Open Books, Budapest, 2022“Ismeretes a hadparancsnak egy másik szövege is: „A kormányzó úr rádiószózatában elhangzottakat senki se értelmezze úgy, hogy a magyar hadsereg letette a fegyvert. Mind ez ideig csupán fegyverszüneti tárgyalásokról van szó. Ennek kimenetele még bizonytalan, ezért minden magyar katona és egység változatlan erővel folytassa a harcot.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 215. old, Open Books, Budapest, 2022"Ekkor és itt diktáltam le egy parancsot, amely úgy szólott, hogy a csapatok „a harcot bármely oldalról jövő támadással szemben folytatják“. Ez az a parancs, amelyet meghamisítottak."
Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947"A vezérkarnak két nagy bűne volt, az egyik az, hogy az átállási parancsot nem adta tovább, a másik pedig, hogy egy hamis parancsot adott le\ amelyből a „bármely oldalról jövő támadással szemben“ szavakat kihagylak és ezek helyébe azt írlak be, hogy aki a fegyvert leteszi, azt agyon kell lőni."
Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947"Vörös János parancsa ellenére a vezérkar nem továbbította a hadseregekhez „az 1920. III. 1-i rendeletem végrehajtandó" szövegű jelmondatot, hanem ehelyett 2 és 3 óra között a vezérkar főnöke nevében a harc folytatására vonatkozó utasítást adtak ki. A vezérkar teljes átállását tükrözi a németek és a nyilasok oldalára Porzezinszky ezredes utasítása, aki mint a hadi híradósok főnöke, 2 órakor a vezérkar irodájában közölte, hogy semmiféle parancsot, amely a kormányzóságtól jön, nem szabad továbbítani."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 136. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Vörös János a koronatanácsról 3 óra körül egyenesen a vezérkarhoz ment. Megérkezése után helyettese, László Dezső altábornagy és a vezérkar osztályvezetői azonnal főnökükhöz siettek, hogy felvilágosítást kapjanak a történtekről. Vörös vezérezredest sarokba szorították beosztottai, nem mert állást foglalni, kijelentette, hogy a proklamáció és mindaz, ami történt, őt magát is meglepte, és hogy előzetesen sem ő, sem a miniszterek nem tudtak semmiről. ,,Borzasztó, egész életemben németbarát voltam. A kormányzó nem tájékoztatott. Helytelenítem" - dadogta.
László Dezső így emlékezik vissza közvetlenül a háború után írt önéletrajzában a vezérkar főnökségén lezajlott eseményekre: Vörös János október 15-én délután a vezérkar osztályvezetőinek „könyörgésére" kiadta a harc továbbfolytatására vonatkozó parancsot, amelyet senki ellen nem jegyzett. A vezérkar főnöke „összeroskadva ült az íróasztala előtt", miközben Kuchy László vk. ezredes „síró- és ideggörcsben" állandóan a letartóztatását kérte a németektől. Voltak, akik sírva álltak a vezérkar főnöke előtt . . ." Önmagáról László ennyit ir: „Elmerengve, letargikus állapotban ültem." - Íme, így fogadta a magyar vezérkar kormányzójának proklamációját 1944. október 15-én!"
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 137. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Vörös vezérezredes új parancsa így hamisította meg Horthy proklamációját: „A Kormányzó úr rádiószózatában elhangzottakat senki se értelmezze úgy, hogy a magyar hadsereg letette a fegyvert. Mind ez ideig csupán fegyverszüneti tárgyalásokról van szó. Ennek kimenetele még bizonytalan, ezért minden magyar katona és egység változatlan erővel folytassa a harcot."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 137. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"A szükséges utasítások hiányában a németbarát Vörös János délután elrendelte a harcok folytatását. Nemcsak október 15-én, de azt megelőzően is elmaradt a honvédség vezetőinek megfelelő szintű, egyértelmű és határozott tájékoztatása, a szükséges parancsok kiadása."
Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők 208. old. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2017"...a vezérkari főnök, miután kb. 3 óra körül visszaért a vezérkarhoz, ott többek között németbarát tiszttársai és Veesenmayer hatására „meginogva" kiadott egy kiegészítő parancsot, amelynek lényege az volt, hogy csak fegyverszüneti tárgyalás folyik, ami nem jelent fegyverletételt, és a harcot tovább kell folytatni ,,a bármely oldalról jövő támadással szemben". A vezérkar azonban meghamisítva saját főnökének sorait, még e parancsból is kihagyta és a csapatokhoz sem továbbította az itt idézett részt."
Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október), Századok – 1974"Veesenmayer személyesen sietett a vezérkar főnökségére. Berontott Vörös János szobájába, hogy a továbbharcolásra vonatkozó intézkedést erőszakoljon ki tőle. Ez minden valószínűség szerint sikerült is neki. Erre telefon-összeköttetésünkből következtetek (4 és 5 óra közt lehetett), mivel arra a megjegyzésemre, hogy a fronthelyzet magatartása még tisztázatlan, Veesenmayer magabiztosan ezzel vágott vissza: „Das ist schon längst erledigt", vagyis: ez már rég el van intézve.
Vörös János tehát német nyomásra egy úgynevezett hadparancsot adott ki."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 170. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992A Rádió megtámadásának forrásai:
“A Rákóczi úton leszálltam, és az Eszterházy utcán át közelítettem meg a Sándor utcát. Éppen e két utca sarkára értem, amikor puskalövés zaja verte fel a környéket. A kiállított őrszemek lélekszakadva rohantak be a kapualjba, s mögöttük döngve csapódott be a hatalmas tölgyfa ajtó. A következő pillanatban katonai tehergépkocsi közeledett őrült iramban a Rákóczi út felől a Szentkirályi utcán. Éles kanyarral befordult a Sándor utcába, és a hirtelen fékezéstől nagyot zökkenve, pontosan a Rádió kapujával szemben állt meg, tőlem mindössze negyvenméternyire. Beugrottam az első kapualjba, és így lettem közeli szemtanúja a Rádió elfoglalásának. A kocsiról rohamsisakos német katonák ugráltak le. Egy szempillantás alatt két golyószórót helyeztek el a járdára, aztán valamennyien a stúdióval szemközti oldalon álló házak kapualjaiba húzódtak. (Vagyis “közvetlenül mellettem.) A következő pillanatban eldördültek a fegyverek, s a stúdió ablakai csörömpölve hullottak a kövezetre. A járókelők még fel sem ocsúdtak, és csak annyi idejük volt, hogy a kapu alá húzódjanak, amikor kézigránátköteg vágódott a stúdió kapujához, s hatalmas robbanás rázta meg a szomszédos házak falait. A gomolygó füstfelhő leple alatt előreszegezett puskával a német egység benyomult a Rádióba.
Az a magyar különítmény, amelyet pár órával ezelőtt az udvaron láttam, háromszorosa volt ennek a német osztagnak. Vártam az ellenállást, vártam a Rádió védelmét, vártam, hogy az ablakba helyezett géppuska lemészárolja a támadókat. Hiába vártam. Egyetlen kis pukkanást hallottam csupán. Bereczky bácsi kiállt az udvar középére, és pisztolyával rálőtt a németekre. A környező házak lakói ijedten húzták le ablakaik redőnyeit, és legtöbbjük a légópincékbe rohant, de a nagy robbanást nem követte már egyetlen puskalövés sem. Amikor a járókelők néhány perc múlva előmerészkedtek a kapualjakból, a Sándor utcában már minden csendes, s a stúdió két sarkán ismét ott álltak a fegyveres őrszemek, csak ezúttal már nem magyarok, hanem németek."
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 164-165. old, Open Books, Budapest, 2022“A Rádió elfoglalásáról írtakat Winkelmann jelentése is megerősíti. Ebben az szerepel, hogy a rendőrség egy főhadnagya gyors és energikus fellépésével egy szakasszal a „túlerejű” ellenséggel szemben elfoglalta a Rádiót anélkül, hogy megvárta volna a neki ígért páncélos erősítést.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 166. old, Open Books, Budapest, 2022