1944. szeptember 12. Gács, Budapest
Zichy Ladomér első próbálkozása átjutni a szlovák határon és találkozni egy partizánvezérrel így történt:
„Amikor a sikertelen Rakovszky-tárgyalás után Gácsra mentem, a határt lezárva találtam. Egy tehén szlovák területről áttévedt és a magyar oldalon lelőtték. Erre a partizánok elfogtak egy magyar fináncot és elszedték a nadrágját, mire Litassy alhadnagy lezárta a határt. Másnap reggel tehát lóháton, feketén mentem át. Mindenféle kerülő úton Divénybe érkeztem, hátulról beugrottam a várkertbe s lovamat a rózsaházba kötöttem. Értesültem, hogy partizánok jártak a házamban, mindent felbolygattak és engem halálra kerestek. A csendőrök és más hatóságok könyörögtek, hogy tűnjek el azonnal. Hallgattam rájuk és más úton mentem vissza Gácsra. Kiváló lovam volt, anyám erdélyi méneséből, jól bírta az iramot. Szondinak hívták. Egy mélyút fedezetében közelítettem meg a határt, vágtában, midőn egyszerre a magas fű mozogni kezdett előttem és körülbelül 25 gépfegyveres és puskás állta el az utamat. Rövid magyarázkodás után az egyik fegyverrel mellém szegődött, de érthetetlen módon lovon hagyott és a gácsi csendőrségre irányított. Pár lépés után egy földmérő gúla elfödött a gépfegyverektől egy pillanatra, az árkon keresztül a lejjebb fekvő kukoricásba ugrattam. Szondi úgy nekiiramodott, mintha puskából lőtték volna ki. A gácsi temető kőfalát átugorva a sírok közé vitt. Ez már magyar terület volt."
Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. számBokor Péter így mutatja be Zichyt öregkorában:
"Zichy öregen is szikár volt, ravasz pillantású. Torzonborz harcsabajsza a száját is elfedte, olykor nehéz volt emiatt a szavát megérteni. Egész magatartásában-modorában volt némi hetyke hányavetiség, „mit nekem Hekuba!"..."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 220. Old Zichy Ladomér interjú"...Divény - az ott maradt Szlovákiában a bécsi döntés után is, én magyar állampolgár voltam, de szlovákiai lakos."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 220. old Zichy Ladomér interjú"Mivelhogy a birtoknak egy része Magyarországra esett, így én kishatárszéli birtokosként. . . nekem ehhez igazolványom volt és hát én nagyjából szabadon járhattam Szlovákia és Magyarország között, jó pozícióm volt a szlovák határőrségnél, vámőröknél, a lakossagnal is. .. Én ott sokmindent megengedhettem magamnak."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 223. old Zichy Ladomér interjú"Most közel tízpercnyi történet következik a felvételben: egy magyar alhadnagy lezáratta Gácsnál a határt, a konfliktus oka egy elbitangolt szlovák tehén stb. Zichy Ladomér bizonyára számtalanszor szórakoztatta társaságát ezzel a történettel, amelynek az a vége, hogy válogatott kalandok után ő tolmácsol Litassy alhadnagy és a másik oldalon álló partizánosztag parancsnoka: Zlattner főhadnagy között, a helyi határzár feloldásáról folyó „tárgyaláson"."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 224. old Zichy Ladomér interjú"Ily nevetve csapta le az utolsó kártyáját. Rá kellett jönnie, hogy Vattay és Ambrózy sokkal jobban bridzselnek, mint az apósáék. Azt sem tudták hány órája gubbasztottak az óvóhelyen, a vacsorát is oda szolgálták fel."
"Este az óvóhelyen Vattay és Ambrózy is csatlakozott a bridzspartihoz, ami jó időtöltés volt - ott is tudtunk híreket hallgatni."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 330. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Szeptember 13- 23. között mindhárom szövetséges légierő (a szovjet légierő úgyszólván első ízben csatlakozott az angolszászok légi tevékenységéhez) súlyos támadássorozatot intézett Magyarország ipari és közlekedési központjai ellen. A jelentések szerint Budapest lakossága egy teljes hétig átlag napi hat órát töltött óvóhelyen."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 433. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"A német csapatok bevették Temesvárt, a mieink is jól haladnak, lehet, hogy Arad holnap újra a miénk."
"A „koncentrikus támadás", melyben a 2. és a 3. magyar hadsereg vett részt, 13-án reggel indult meg. A 3. hadsereg Arad és Lippa irányában nyomult előre és 14-én Aradot el is foglalta. A magyar akcióval egyidőben az ezen a fronton tartózkodó német csapatok is támadást indítottak és Temesvárig jutottak el. A 2. magyar hadsereg, mely közvetlen a támadás előtt komoly erősítést kapott, szintén sikeresen haladt előre és a bihari hegységben kisebb offenzívát indított, Kolozsvár térségében pedig elérte a Maros vonalát."
Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez), Századok – 1959"Attól tartok, a papa is kétségek között vergődik."
"A Németországgal fennálló szövetség fölmondása ennek ellenére súlyos lelkiismereti gondot okozott a kormányzónak. Amellett - mint nekem több ízben is kijelentette - sohasem szándékozott katonai akciót indítani Németország ellen."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 94. old, Európa Kiadó Budapest 1992"Nem tudja, ki legyen a követe."
"Az alternatív megoldás egy személy közvetlen kiküldése volt, és - úgy látszik - ekkor képtelen volt kitalálni, hogy ki lenne az erre alkalmas személy."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 437. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Még mindig abban gondolkodik, hogy előbb az angolszászok felé próbálkozunk, és ha nem megy, csak akkor indulunk az oroszok felé."
"Az események végül is arra kényszerítették Horthyt, hogy a Szovjetunióval kötendő fegyverszünet gyakorlati problémájával is foglalkozzék — habár még ekkor sem mondott le a megegyezés lehetőségéről a nyugati hatalmakkal."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 39-40. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Azt tudom, hogy Bakay készíti Budapest védelmének a terveit."
"Bakay elmondta, hogy a Várhegyet csak akkor tudná eredményesen védeni egy német támadás ellen, ha erősítést kap. Ha sikerül egy hadosztálynyi erőt kapnia, a Vár és a város védelmét biztosítani tudja."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 329. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Augusztus 23-a, Románia “kiugrása" után (de jó sok héttel ezután!) parancsot kap Horthytól, hogy a budapesti hadtest parancsnokaként készítse el a kormányzó és a kormány védelmét arra az esetre, ha majd sor kerül a magyar „kiugrásra" is."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 336. old Aggteleky Béla interjú