1845 őszére radikalizálódott a Pilvax fiatalsága.
"1845. szeptemberére válságba jutott az eladdig átfogó társadalmi szerveződés, a Nemzeti Kör. Szeptember 14-i közgyűlésükön egy látszólag technikai kérdés, a "köri szállás" robbantotta ki a lappangó ellentéteket. Ezután különvált a radikálisabb Pesti Kör, és — a megosztottságot látva — szinte azonnal támadásba lendült a konzervatív tábor. Október 25-én Lipthay Sándornak, a Nemzeti Újság szerkesztőjének szállásán és estélyén megalakult a Gyülde, amely alapszabálya szerint ugyan politikai és felekezeti elfogulatlanságot hirdetett és csak kulturális célkitűzéseket hangoztatott, de a cél az volt, hogy a Pilvaxot ellensúlyozza ..."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 199. old.
Petőfi egy verset is írt Jókaihoz:
EGY FIATAL ÍRÓHOZ
Üdvezellek, ifjú pályatárs,
Pályatársam s szeretett barátom!
Egykor én terólad jósolék,
S jóslatom most teljesedni látom.
Láttam egykor egy kis felleget,
S megmondtam, hogy ebből fergeteg lesz.
E kicsiny felhőcske te valál,
És most villámterhesen közelgesz.
Jőj és ontsd lelked villámait,
S lángjaikkal gyujtsd föl a világot;
Rendűljön meg a föld, amidőn
Mennydörgő jelszódat elkiáltod.
Hogyha majd villámlasz s mennydörögsz,
Jőnek ellened zudúló hangok;
Mert ha nagy az égiháború,
Félre szokták verni a harangot.
De azért dúl a vihar tovább
Minden félrevert harang dacára.
Igy barátom, te se hajts ama
Jajveszéklő emberek szavára.
Ekkép kellett volna nekem is
Tenni sokszor ostromolt pályámon.
Én e tehetetlen hangokat
Figyelemre méltatám. Sajnálom.
Eh, megtörtént, mit sajnálkozom?
Hadd szorítsam jobbod, ifju bajnok,
Én, ki ilyen rokonszellemű
Pályatárs után már rég sohajtok.
Fölléptél. Ez engem megujit,
Hogy a sorompók közt ketten állunk.
Most, barátom, küzdjünk, hadd legyen
Győzedelmünk vagy vitéz halálunk!
Pest, 1845. szeptember 10-24. között
Jókai ezen a nyáron valóban regényen dolgozott.
"1845-ben a nyári hónapokat Komáromban, édesanyja körében töltötte; a társaságot kerülve rendesen kora reggel ment ki szigeti kertjükbe és késő este tért haza; ott készült az ügyvédi szakvizsgára és írta a Hétköznapok c. regényét."
A gödöllői református lelkész házában megfordulló vendégekről Kerényi így írt:
"Az 1845 nyári cikázások, a régi meghívásoknak eleget tévő látogatások sorában Gödöllő következett, ahol Petőfi ... Erdélyi Ferenc református lelkész házát kereste föl. ...
Gödöllő kisváros lévén, a szűk városi és tisztviselői kar és az értelmmiség az ő házánál (is) kapcsolatot tarthatott egymással, felekezeti hovatartozástól függetlenül."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 190. old.
Mednyánszky Bertával itt ismerkedett meg.
"Az ő parókiáján ismerkedett meg Petőfi Mednyánszky Bertával, Mednyánszky János 1843 és 1851 között itt működött jószágigazgató vele egyidős, szőke, kék szemű leányával. ...
A kapcsolatot legendák övezték. ... A szerelemm históriáját Erdélyi Gyula (aki egyébként Petőfi halála után született) a ciklus verseiből kerekítette ki, összezavarva az 1843-as és az 1845-ös év történéseit is. ...
Legfeljesbb háromszor találkoztak ... Néhány séta és beszélgetés jelentette a személyes kapcsolatot; egy nemzetiszín szalaggal átkötött bokréta és a cserébe küldött verskéziratok alkották közös emléktárukat."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 190-191. old.
A fejezetben idézett vers:
IFJUSÁG
Mondják hidegnyugalmasan
Az öregek:
Szilaj, bolond fiú vagyok,
Csendesb legyek.
Vénség az életnek viszhangja csak,
E tompa hangok meg nem bántanak.
Szilaj vagyok, igaz; s bolond?
Az is lehet.
Az észt tanácsra nem hivom,
Csak a szivet.
No de fejemnek is hasznát veszem:
Reá bokrétás kalpagom teszem.
S a szív nem rosz tanácsadó,
Higyétek el.
Az észnél gyakran messzebb lát
Sejtelmivel.
Az ifju szíve lánglobogva ég;
Világít ez, midőn sötét az ég.
S szolgál a szív nemcsak vezér-
Szövétnekül.
Balsors telében életünk
Gyakorta hűl,
S az ész miatt akár megfagyhatnánk,
De szivünkben fölmelegít a láng.
És ne higyétek, csendes öregek,
Hogy tán megárt,
Ha túllobogja is a fiatal
Tüz a határt;
Föl szoktak gyujtani egész mezőt,
S lesz égés által ez gyümölcsözőbb.
Pest, 1845. szeptember 10-24. között