"Megbeszélésünk utolsó perceit különböző léptékű térképek fölé hajolva töltöttük, melyek Magyarországot és a Cseh-medencét, valamint Ausztriát és Bécset ábrázolták."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Antonov ekkor kijelentette, hogy a Vörös Hadsereg elsődleges célja az, hogy egy nagyszabású támadást készítsen elő Berlin irányába; Budapest a katonai hadműveleteik szempontjából csak másodlagos jelentőségű. Megkérte Telekit mint földrajzprofesszort, mutassa meg neki a térképen a Bécsbe és a Cseh-medence felé vezető lehetséges irányokat."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Teleki, aki mint földrajztudós bizonyára igen járatos a Duna-medence geológiájában, hogyan vélekedik e kérdésről? Szívesen meghallgatná nézetét. Erre Teleki: „Feltételezve, hogy a Duna-hidak mind fel lesznek robbantva, az oroszoknak Mohácsnál a Dunán átkelve kell a németeket meglepni, Budapestet így körülvenni, a móri horpadáson Komárom elfoglalásával Budapestet biztosítani, majd Bécs és Grác irányában és a morva medencén át Sziléziának és Prágának tartani, így több részre lehetne vágni a német erőket." "
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"Ezután Faragho felvázolta, hogy milyen hadműveleteket kellene végrehajtania az oroszoknak: a) el kell foglalni Budapestet, b) Párkány irányából és c) a Bakonyból érkező ejtőernyős egységek támadásával el kell foglalni a német állásokat; d) le kell állítani Budapest bombázását, de a zavarórepüléseket folytatni kell..."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Ezután Faraghó többpontos kérelmet terjesztett az oroszok elé. Ebben Budapest mielőbbi elfoglalásáról, partizán csoportok ledobásáról, a magyarországi bombázások beszüntetéséről és főleg a budai Várral való rádió-összeköttetésről volt szó."
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"Attól a naptól kezdve, amint a magyar küldöttség megérkezett Szlovákiába, a Szovjet Hadsereg beszüntetett minden aktív ellenségeskedést mindhárom magyar hadsereg frontján, ugyanakkor az angol és amerikai légierő is abbahagyta a magyar városok bombázását, tápot adva ezzel - mintegy melléktermékként - újból a híresztelésnek, hogy az angolszász ejtőernyős csapatok Nyugat-Magyarországra való érkezése a közeljövőben várható. Az angolszászok aktivitásának hiánya véletlen egybeesés is lehetett, de az oroszok passzivitása majdnem biztos, hogy azt a célt szolgálta, hogy megkönnyítse a magyar hadsereg átállásának kivitelezését."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 467. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Ekkor újabb tárgyalások kezdődtek, egy sokkal fontosabb tárgyalópartnerrel, Antonov tábornokkal, a Szovjet Hadsereg vezérkari főnökével. Antonov megismételte, hogy legfontosabb a katonai együttműködésről tárgyalni. Ha ez kielégítően megoldható, a szovjet csapatok képesek lesznek egyszerűen átvonulni Magyarországon anélkül, hogy Magyarországot a háború színterévé tennék."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 467-468. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Antonov nem feszegette tovább a kérdést. Miután megígérte Faraghónak, hogy igyekszik a delegációnak a rádióösszeköttetést Budapesttel megteremteni, közölte, hogy a szovjet cél nem Budapest elfoglalása, hanem Németország legyőzése."
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"e) román egységeknek nem szabad átlépniük az 1940-es második bécsi döntés által megállapított határokat..."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016"A Teleki-jegyzőkönyv szerint ez így történt: „Faraghó: A kiugrást legjobban különszakadás formájában érhetjük el, de okvetlenül szükséges, hogy az oroszok fegyverrel támogassanak,elsősorban páncélos, nehéz fegyver és repülők terén. Antonov: Reméli, hogy az orosz–magyar együttműködés esetén nem lesz akadálya annak, hogy orosz csapatok átvonulhassanak Magyarországon? Faraghó: Ennek akadálya nincs és szeretnénk, ha finn példára a németeknek végső kivonulási terminust adhassunk, hogy gyorsabban és kevesebb orosz és magyar vérveszteséggel lehessen az átállást megvalósítani, nehogy a sváb parancsnokok alatt álló csapataink és a német ellenőrző stábok és parancsnokok miatt egyes csapatok ellenálljanak. Antonov: Ezt a kérdést a jelen tárgyaláson eldönteni nem lehet még. Úgy hiszi, hogy az együttműködést úgy kell megszervezni, hogy az meglepetésszerű legyen." "
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"Faragho ekkor átnyújtotta Antonovnak a levelet, aki a kiugrás technikai megvalósításáról kezdte faggatni küldöttségünket. Faragho azt felelte, hogy leginkább fegyverekre nehéztankokra, nehézfegyverekre, repülőgépekre, vadászrepülőkre - van szükségünk, egyszóval tényleges katonai segítséget szeretnénk. Faragho azt is elmondta, hogy ultimátumot akarunk adni a németeknek, a finn kiugrás mintájára."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016Aki nem tudja, milyen a mezőségi forgatós, nézze meg ezt a videót róla: :)
"Ezt követően részletesen tájékoztattam Antonovot Makarov levelének tartalmáról."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Miután Faragho röviden ismertette küldetésük célját, hangsúlyozta, hogy a fegyverszüneti megállapodás alapjának úgynevezett Makarov-levelet tekintik..."
Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 289-290. old"Október 5-én este 6 órakor fogadta őket A. I. Antonov tábornok,az orosz vezérkari főnök első számú helyettese, fényesen berendezett empire stílusú irodájában. Neki adta át a bizottság a kormányzó úr Sztálinhoz írt levelét és egyben közölte vele a Makarov-féle levél tartalmát."
Dr. Teleki Géza: A moszkvai fegyverszüneti tárgyalások, Hírünk a Világban, 5. Évfolyam 1-4. szám, 1955.01.01."Ezután Szent-Iványi kért szót. Újra, már harmadszor, elmondta a Makarov-levél történetét, kiemelve, hogy az orosz alezredes levelét Sztálin parancsára írta. Az eredeti levél — mondotta Szent-Iványi —, a kormányzó birtokában van, de ők elhozták az abban foglalt ígéretek listáját."
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"Antonov nem akarta vagy nem értette meg a Makarov-levelet, mert az elmondottak után azt kérdezte Szent-Iványitól, hogy ezek a pontok a magyarok óhajai, vagy valóban abban a Makarov-levélben találhatók? Szent-Iványi kissé megütközve válaszolt: természetesen, hogy mindezt a Makarov levélből idézte. Enélkül a kormányzó nem fordult volna levélben Sztálin marsallhoz."
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"A tárgyalás negyed 7-től este 8-ig tartott, amelyet Antonov nyitott meg, s egyúttal tájékoztatott minket, hogy mivel országaink még háborúban állnak egymással, nem tárgyalhatunk közvetlentül Sztálinnal és Molotovval."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 224. old Magyar Szemle Könyvek 2016"A második tárgyalás ugyancsak a szovjet vezérkari főnökségen zajlott le. Kuznyecovon és a már említett két orosz tiszten kívül Antonov hadseregtábornok, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke is jelen volt. Faragho megismételte a küldöttség célját, újra elmondta a Makarov-levél történetét és kérte, hogy a kormányzó levelét személyesen adhassa át Sztálinnak. Antonov sajnálkozott, Sztálin jelenleg nincs Moszkvában, de őt érdekli, van-e a Horthy-levélben részletes leírás a kiválás módozatairól. Faragho tagadó választ adott: államfői levélben nem szoktak részletekre kitérni, épp a részletek megtárgyalása végett jött a delegáció Moszkvába. Antonov erre felkérte a magyar tábornokot: ismertesse a kiválás részleteit."
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám„Antonov: Köszöni a felvilágosításokat és bezárja az ülést. Faraghó: Kéri még, hogy Zólyomban hagyott cipőjét megkaphassa. Kuznecov: Kérdi, hogy ott felejtette vagy ellopták? Faraghó: Ott felejtettem —nem lopták el."
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"A megbeszélés után mi, küldöttek átmentünk a minisztérium egy üres szobájába, és megírtuk első rádiótáviratunkat (az oroszoknak írott jelentéseink és jegyzeteink szövegét nyersfordításban közlöm): Vasárnapi megérkezésünk után nyomban kihallgatott minket a vezérkari főnök második helyettese. Ma, csütörtökön megbeszélésen vettünk részt a vezérkari főnök első és második helyettesével. A kormányzó levelét a két helyettes adja át Sztálinnak. A két helyettes beleegyezésére hivatkozva kérjük, hogy amint a lehetőségek engedik, Ladoméron keresztül küldjék ki hozzánk Nemes József őrnagyot. Nemes hozzon magával egy pár 43-as fekete félcipőt Faraghónak..."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225-226. old Magyar Szemle Könyvek 2016"A bizottságnak nem volt rádiósa, ezért a szovjet elhárítás rádiószolgálata szervezte meg a rádióösszeköttetés megteremtését Budapesttel."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Ezután a delegáció megszerkesztette a rejtjelezett rádiótáviratot és átadta az orosz vezérezredesnek, aki azt a megállapított hullámhosszon még aznap éjszaka továbbította a Várba. A szöveg a következő volt: „Megérkeztünk vasárnap, második vezérkari főnökhelyettes azonnal kihallgatott. Első és második vezérkari főnökhelyettessel ma, csütörtökön tárgyalunk. Tábornagynak ők fogják levelet átadni. Kérjük, a velük való megbeszélés alapján Nemes József őrnagy haladékatalán kiküldését Ladoméron át. Tábornoknak 43 sz. fekete félcipőt hozzon." "
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"Antonov vállalta a rádióösszeköttetés létrehozását és a többi ponttal is nagyjában egyetértett. A Budapestre küldendő szöveget Faraghóéktól írásban, rejtjelezett és nyílt szöveggel kérte."
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"Alig ért vissza a gépkocsi a magyar küldöttséggel a Moszkva környéki dácsába, máris megjelent Kuznecov vezérezredes. Már nem volt olyan barátságos, mint az előző napokon..."
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám“Faragho tárgyalásai először kínosan alakultak. A magyar delegáció ugyanis a Makarov-levél alapján kívánt tárgyalni (amit azonban még másolatban sem vitt magával), miközben a szovjet fél a dokumentumot nem létezőnek tekintette, és bizonyítékokat kért arra, hogy a delegációnak felhatalmazása van a fegyverszünet aláírására. A patthelyzet csak október 5-én kezdett feloldódni, de ekkor is gondot okozott, hogy a Várban a táviratok megfejtésébe technikai hibák csúsztak, és több táviratot meg kellett ismételni. Az is zavart okozott, hogy Faragho az első táviratok egyikében 43-as méretű fekete cipő kiküldését kérte. ”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 42. old, Open Books, Budapest, 2022