7:03
1885
Richter Gedeon saját tollából tudunk arról, hogy Mersits Nándor patikájában dolgozott (lsd. a 6:52 fejezetet). A Mersits patika létezéséről több forrás is rendelkezésre áll, itt egy 1879-ből:
Mersits Nándornak volt egy Nándi nevű fia, aki Gedeonnal egykorú volt.
Mivel arról nincs emlék, hogy Gedeon hogyan került a Mersits patikába, ezért Dr. Horváth László leírásában ez a mondat adta az ötletet, hogy Gedeont korrepetálni küldjem Mersitsékhez:
"Arról inkább maradt fenn emlék, hogy a "nehezebb fejű" diákok mellé idősebb diáktársat vettek föl tanulótársnak, mentornak."
Email levélváltás
A történetben a fiúk osztálytársak, a valóságban nem voltak azok. A hatosztályos gimnázium harmadik évében már komolyabb műveletek is bekerültek a számtan tananyagba.
Mersits Nándor vallását nem ismerem, én azért tettem kikeresztelkedett izraelitává, hogy be tudjam mutatni a zsidóság asszimilációjának felgyorsulását a tizenkilencedik század második felében. Ebben az időszakban már jobban hasonlított egymásra adott generáción belül a városi zsidó és keresztény, mint a zsidók két generációja. A regényben összehasonlítom az öreg Engel szakállát Mersits bajuszával, Engelné otthoni főkötőjét Mersitsné utcai kiskalapjával. Mindezekről az alábbi könyvben olvastam részletesen: Körner András: Hogyan éltek? A magyar zsidók hétköznapi élete 1867-1940, 2013 Corvina
Szintén ebben a könyvben olvastam arról, hogy Gedeon szüleinek generációjában a városi polgárok már kezdtek felhagyni a kóser étkezéssel, így megjelent náluk is a magyar konyha néhány jellegzetes párosítása, pl. a csirkepaprikás tejföllel. Innen jött az ötlet, hogy egy ilyen vacsora felkeltheti a gyerek Gedeon érdeklődését a kémia iránt.
De tudhatott-e Mersits Nándor 1885-ben baktériumokról, pasztőrizálásról? Louis Pasteur 1862-ben dolgozta ki a később róla elnevezett eljárást, melynek használata gyorsan elterjedt, a magyar háztartások is forralták már a tejet a tizenkilencedik század végén. Bár Mersits Nándor egyetemi tankönyvei még nem szóltak baktériumokról és bacilusokról, a Természettudományi Közlöny és az Orvosi Hetilap már gyakran írt ezekről a mikroorganizmusokról az 1870-es évek közepétől.
