"Kuzmin vezérezredesnek előterjesztettem küldetésünk célját, aki az előző napok tárgyalásairól már tájékoztatva volt. Közöltem vele, hogy a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetségén kívül még öt nagy szakszervezetet is képviselek és azon magyar hazafiak nevében vagyunk itt, akik a fegyverszüneti tárgyalások előfeltételét szeretnék megteremteni. Elmondtam, hogy a Magyar Kommunista Párt vezetőivel személyes tárgyalás nem volt lehetséges és ezért most az ő nevükben nem beszélhetek, bár én szívből-lélekből kommunistának tartom magamat. Kuzmin válaszában kijelentette, hogy a jelen pillanatban az a legfontosabb kérdés, hogy Horthy kormányzó, a magyar hadsereg legfőbb ura mit akar, milyen álláspontot képvisel a fegyverszünetkérést illetően! Ezekről és az ezzel összefüggő kérdésekről kérnek tájékoztatót. Ez meg is történt, s Aczél Horthy nevében megerősítette az általam elmondottakat. Dudás még külön előterjesztette hozzájárulásunkkal, hogy a fegyverszüneti szerződésben foglalkozni kellene azzal, hogy a békeszerződések megkötéséig az utódállamok területén levő magyar vidékek maradjanak magyar impérium alatt, mert ellenkező esetben a magyar lakosság súlyos helyzetbe kerülne. Kuzmin minden megjegyzés nélkül vette tudomásul ezt az előterjesztést is. Az elég hosszú ideig tartó megbeszélés után Kuzmin közölte velünk, hogy most a szovjet kormány vendégei vagyunk, és a két vezérkari tiszt szállásunkra kísér és az egyik mindig a rendelkezésünkre áll, s egy-két napon belül közli velünk a szovjet kormány válaszát. (téves, F. F. Kuznyecov vezérezredesről, a vezérkari főnök helyetteséről van szó.)"
Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)(Az utolsó fenti mondat, bár javítás, mégis hiba csúszott bele, nem F. F. Kuznyecov, hanem F. I. Kuznyecov vezérezredesről van szó - lsd. Szereplők oldalt.)
"Atzél Ede érdeklődésére a szovjet külügyi osztályfőnök – Kovács Imre közlése szerint – azt is közölte, hogy „Erdélyben a demarkációs vonalat ott húzzák meg, ahol a fegyverszünet megkötésekor a csapatok állnak, Erdély sorsát a békekonferencián döntik el. Garanciát nem adhatnak a csehszlovák és jugoszláv határ tekintetében..."
Szekér Nóra: A magyar közösség története, PhD értekezés, Pázány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest 2009"Moszkvai tartózkodásunk harmadik napján Kuzmin vezérezredes újból fogadott bennünket és közölte velünk a szovjet kormány válaszát, mely így hangzott: A jelen levő magyar urak, valamint a Szovjetunió kormánya szükségesnek tartják az azonnali fegyverszünet megkötését. Evégből a Szovjetunió kormánya érintkezésbe lép a Szövetségesekkel, Londonnal, a fegyverszüneti feltételek megállapítása tárgyában, és annak eredményét azonnal közli a magyar kormánnyal. — Meg vannak az urak elégedve a válasszal ? — kérdezte Kuzmin vezérezredes. — Igen — válaszoltam mindnyájunk nevében —, de meg szeretném kérdezni, hogy ez miként fog történni? — Ismernek az urak egy Honfi nevű urat ? — kérdezte válaszként Kuzmin vezérezredes. Kiderült, hogy én ismerem Honti Ferenc 18 írót Szegedről, de egy Honti nevű politikusról vagy diplomatáról nincs tudomásom. Ennek alapján megértettük, hogy Szovjetunió kormánya az egyik magyar külképviselet útján küldi el válaszát a magyar kormánynak. Mint később kiderült, Magyarországi berni követségének volt kapcsolata az ottani szovjet követséggel és a kérdezett Honti a magyar diplomácia szolgálatában állott.19 Kuzmin vezérezredes kérdésére közöltük vele, hogy Farkas Ferenc tábornok állásain keresztül óhajtunk visszatérni Magyarországra. Kuzmin vezérezredes közölte velünk, hogy a mellénk beosztott két vezérkari tiszt velünk jön a rajvonalig. Egy ideig még szívélyes beszélgetést folytatott velünk, majd a szovjet kormány nevében jó utat kívánva búcsúzott el tőlünk."
Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)"Az oroszok azt mondták, hogy azonnal konzultálni fognak az angolokkal és az amerikaiakkal, és szeretnék a lehető leghamarabb a tárgyalásokat megkezdeni egy félhivatalos magyar megbízottal, akinek feltétlenül politikusnak kell lennie, és lehetőleg miniszteri rangja van. A végső tárgyalásokat kellőképpen felhatalmazott küldöttséggel szeretnék folytatni, amelynek joga van fegyverszüneti egyezményt aláírni."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 443. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Elmondta, hogy amint átértek szovjet oldalra, ott kihallgatták őket, aztán autóval mentek Kijevbe, onnan repülőn Moszkvába. Ott talán ha két napig voltak, magas rangú vezerkari tisztekkel beszéltek, akik közül az egyik nagyszerűen beszélt magyarul. Azt mondták nekik: gyorsan térjenek vissza és jöjjön ki egy hivatalosan megbízott küldöttség, Horthynak a megbízólevelével, aláírásával."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 172. old"Ennek ellenére magas rangú tábornokok fogadták őket, Zsukov marsallal és Kuznyecov vezérezredessel tárgyaltak, Faust Imre közlése szerint Molotovval is találkoztak. A szovjetek egyértelműen megfogalmazták; nyitottak a hivatalos tárgyalásokra, ugyanakkor nem kommunistákkal, hanem azzal a politikai elittel akarnak tárgyalni, akikkel hadban állnak. Kuznyecov átadott egy iratot az orosz kormány által meghatározott néhány feltétellel: „1. A demarkációs vonalakat Erdélyben a jelenlegi fronthelyzet alapján húzzák meg. Erdély végső sorsát a békekonferencia dönti el. 2. […] jelentős etnikai tömbök ne maradjanak idegen uralom alatt. 3. A Szovjetuniónak nincs szándékában rendszerét Magyarországra erőltetni. 4. Megbüntetik a háborús bűnösöket, de a honvédség tisztikarát és legénységét nem vonják felelősségre.”50 A Moszkvában töltött négy nap után a delegáció hazaindult."
SZEKÉR NÓRA „Ő képviselte az erőt és bátorságot…” Báró Atzél Ede élete, Bátorság a politikában, Gondolat Kiadó 2021"Az Aczél-Dudás Faust összetételű delegáció szeptember 24-én ment át a fronton, ahonnan a frontparancsnokságon folytatott megbeszélés után 26-án repülővel Moszkvába vitték őket. Itt a vezérkar képviselője ígéretet tett nekik a mielőbbi válaszadásra. Szeptember 28-án a delegáció választ is kapott; megállapodtak abban, hogy „a jelenlevő magyar urak, valamint a Szovjetunió kormánya szükségesnek tartják az azonnali fegyverszünet megkötését. E végből a Szovjetunió kormánya érintkezésbe lép a szövetségesekkel . .., a fegyverszüneti feltételek megállapítása tárgyában, és annak eredményét közli a magyar kormánnyal.""
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 55. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Más visszaemlékező munkák szerint a magyar kérdésre adott szovjet közlésben az is benne volt állítólag, hogy Erdélyben a demarkációs vonalat ott húzzák majd meg, ahol éppen a szembenálló csapatok tartózkodnak, és e terület sorsa csak a békekonferencián dől majd el, más vonatkozásban garanciát nem adnak. Továbbá, hogy kommunista rendszert nem szándékoznak Magyarországon sem bevezetni, a tisztikart kollektive nem vonják felelősségre, de a háborús bűnösöket bíróság elé állítják és megbüntetik."
Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október), Századok – 1974"Itt a vezérkar képviselője meghallgatta őket, és ígéretet tett a mielőbbi válaszra. Szeptember 28-án a delegáció választ is kapott, s Faust szerint megállapodtak abban, hogy ,,a jelen levő magyar urak, valamint a Szovjetunió kormánya szükségesnek tartják az azonnali fegyverszünet megkötését. E végből Szovjetunió kormánya érintkezésbe lép a szövetségesekkel. . ., a fegyverszüneti feltételek megállapítása tárgyában, és annak eredményét közli a magyar kormánnyal.""
Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október), Századok – 1974"A brit külügyminisztérium fenti javaslatához és állásfoglalásához szeptember 28-án megérkezik az amerikai vélemény. Az amerikai külügyminisztérium - kezdeti fenntartását félretéve - hozzájárul ahhoz az angol javaslathoz, hogy a fegyverszüneti feltételeket a lehető leggyorsabban adják át az olaszországi brit, szovjet és amerikai képviselők. Sőt, az amerikai válasz a magyar fegyverszüneti feltételek több pontján enyhítést javasol. Így pl. nem követeli a megnyitó tárgyalások előfeltételéül a magyar csapatok visszavonását a trianoni határokra."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 52. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"...a rendelkezésre álló brit levéltári anyagok tükrében ekkor már egységes volt az angol külügyminisztérium álláspontja a kelet-európai régió további sorsát illetően. A szövetségesek válasza nem volt meglepő, ugyanakkor kiábrándítólag hatott mind a magyarok, mind Howie számára, miszerint a magyar kormánynak a szovjetekhez kell fordulni a fegyverszünet kérdésében."
Claerwen Howie: Agent By Accident Muizenberg, Lindlife, 1997“Rakolczay szeptember 11-én azt válaszolta, hogy „úgy angolszászoknál, mint a többi szövetségeseknél is legrosszabb benyomást kelti, hogy Budapest láthatólag minden rizikó vállalásától fél, pedig minél jobban halasztjuk elhatározásunkat, annál rosszabb helyzetbe jutunk és rizikó is állandóan súlyosabb...”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 35. old, Open Books, Budapest, 2022"Náday végül is csak október 8-án tudott üzenetet küldeni a Várnak - egy katolikus pap útján, akit Rómából USA repülőgép vitt a szlovák partizánokhoz és onnan részben gyalog, részben vonaton jött Pestre, a kormányzói palotába. Breviáriumában egyes betűk megjelölésével hozta a rádióforgalmi adatokat és egy angol sifr-kulcsot Vattayék használatára."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 50. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"...végül is befutott az értesítés Nádaytól is: Magyarországnak attól a Szovjetuniótól kell fegyverszünetet kérnie, amellyel szemben hadat visel. Szóval, hogy Moszkvába kell mennünk."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 321. old"Náday Olaszországba érkezve udvarias fogadtatásban részesült, de mivel nem volt megbízólevele, a legnagyobb gyanakvással voltak irányában. Howie-tól elkülönítették, nem léphetett kapcsolatba senkivel, és hosszú kérdezősködésnek vetették alá. úgy tűnik, végre meggyőzte a szövetségeseket a jóhiszeműségéről és felhatalmazásáról, de nem tudta megvilágítani számukra pontosan küldetésének a célját, amit - úgy tűnik - ő maga sem írt le nagyon világosan, vagy talán nem is értett meg pontosan (egyik barátjának elpanaszolta, hogy az instrukciói homályosak voltak). A szövetségeseknek bejelentette, az a megbízatása, hogy felkínálja Magyarország feltétel nélküli megadását. Majd elmondta, hogy mik azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén az kivitelezhető. Majd megdorgálták, hogy Magyarország Moszkva helyett a nyugatiakhoz fordul…"
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 443. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006."Howie-t szeptember 23-án Wilson tábornagyhoz szállították. Howie feltehetően előterjesztette a katonai javaslatokat, de a szövetségesek azokat túlságosan homályosnak ítélték. Azt mondták, hogy ezek a javaslatok túl későn érkeztek."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 443. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006."Náday és Howei Casertában Maitland Wilson tábornok főparancsnokkal és Sir John Slessoral, a 8. hadsereg légierő-parancsnokával beszélt, s azt a választ kapta, hogy Magyarországnak az oroszokhoz kell fordulnia, mert a nyugatiak kezét szerződés köti ebben a tekintetben. Rendkívül erősen zavarták rádió-összeköttetésünket, ezért ez a tudósítás csak megcsonkított alakban ért hozzánk. Nem volt azonban nehéz kiegészíteni, mert Bernen át is kaptunk hasonló értelmű tájékoztatást."
Horthy Miklós: Emlékirataim 268. old., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019"Ott voltunk az AFHQ, gondozásában a háború befejezéséig. Kifogástalan bánásmódban részesültünk. Egy külön villában, közvetlenül az AFHQ mellett voltunk beszállásolva és mindennap kocsi jött értünk, ami bevitt bennünket az AFHQ tiszti étkezdéjébe reggelire, ebédre és vacsorára. Időnként tájékoztatást kaptunk, persze burkolt formában, mik történnek odahaza és természetesen tele voltunk aggodalommal."
Majoros János: Titkos küldetés 1944. szeptember 22, Magyar Szárnyak, 1980. 9. évfolyam, 9. szám