"Előző nap nem csak a rongyrázás látványa izzasztotta meg Atzélt, hanem Kuznyecov vezérezredes kérdései is. … — A Magyar Hazafiak Szövetségét és öt nagy szakszervezetet képviselek. … — Én a Magyar Kommunista Párt nevében vagyok jelen. … — Én vitéz Nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját képviselem. … nekünk az a legfontosabb, hogy a maguk kormányzója, a legfőbb hadúr milyen állásponton van a fegyverszünetet illetően. … Hol lesz a demarkációs vonal? Mi lesz a magyarlakta vidékek sorsa?"

"Kuzmin vezérezredesnek előterjesztettem küldetésünk célját, aki az előző napok tárgyalásairól már tájékoztatva volt. Közöltem vele, hogy a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetségén kívül még öt nagy szakszervezetet is képviselek és azon magyar hazafiak nevében vagyunk itt, akik a fegyverszüneti tárgyalások előfeltételét szeretnék megteremteni. Elmondtam, hogy a Magyar Kommunista Párt vezetőivel személyes tárgyalás nem volt lehetséges és ezért most az ő nevükben nem beszélhetek, bár én szívből-lélekből kommunistának tartom magamat. Kuzmin válaszában kijelentette, hogy a jelen pillanatban az a legfontosabb kérdés, hogy Horthy kormányzó, a magyar hadsereg legfőbb ura mit akar, milyen álláspontot képvisel a fegyverszünetkérést illetően! Ezekről és az ezzel összefüggő kérdésekről kérnek tájékoztatót. Ez meg is történt, s Aczél Horthy nevében megerősítette az általam elmondottakat. Dudás még külön előterjesztette hozzájárulásunkkal, hogy a fegyverszüneti szerződésben foglalkozni kellene azzal, hogy a békeszerződések megkötéséig az utódállamok területén levő magyar vidékek maradjanak magyar impérium alatt, mert ellenkező esetben a magyar lakosság súlyos helyzetbe kerülne. Kuzmin minden megjegyzés nélkül vette tudomásul ezt az előterjesztést is. Az elég hosszú ideig tartó megbeszélés után Kuzmin közölte velünk, hogy most a szovjet kormány vendégei vagyunk, és a két vezérkari tiszt szállásunkra kísér és az egyik mindig a rendelkezésünkre áll, s egy-két napon belül közli velünk a szovjet kormány válaszát.  (téves, F. F. Kuznyecov vezérezredesről, a vezérkari főnök helyetteséről van szó.)"

(Az utolsó fenti mondat, bár javítás, mégis hiba csúszott bele, nem F. F. Kuznyecov, hanem F. I. Kuznyecov vezérezredesről van szó - lsd. Szereplők oldalt.)

"Atzél Ede érdeklődésére a szovjet külügyi osztályfőnök – Kovács Imre közlése szerint – azt is közölte, hogy „Erdélyben a demarkációs vonalat ott húzzák meg, ahol a fegyverszünet megkötésekor a csapatok állnak, Erdély sorsát a békekonferencián döntik el. Garanciát nem adhatnak a csehszlovák és jugoszláv határ tekintetében..."

"Közlöm önökkel, hogy értesítettük szövetségeseinket a szándékukról."

"Az oroszok azt mondták, hogy azonnal konzultálni fognak az angolokkal és az amerikaiakkal, és szeretnék a lehető leghamarabb a tárgyalásokat megkezdeni egy félhivatalos magyar megbízottal, akinek feltétlenül politikusnak kell lennie, és lehetőleg miniszteri rangja van. A végső tárgyalásokat kellőképpen felhatalmazott küldöttséggel szeretnék folytatni, amelynek joga van fegyverszüneti egyezményt aláírni."

"Elmondta, hogy amint átértek szovjet oldalra, ott kihallgatták őket, aztán autóval mentek Kijevbe, onnan repülőn Moszkvába. Ott talán ha két napig voltak, magas rangú vezerkari tisztekkel beszéltek, akik közül az egyik nagyszerűen beszélt magyarul. Azt mondták nekik: gyorsan térjenek vissza és jöjjön ki egy hivatalosan megbízott küldöttség, Horthynak a megbízólevelével, aláírásával."

"Ennek ellenére magas rangú tábornokok fogadták őket, Zsukov marsallal és Kuznyecov vezérezredessel tárgyaltak, Faust Imre közlése szerint Molotovval is találkoztak. A szovjetek egyértelműen megfogalmazták; nyitottak a hivatalos tárgyalásokra, ugyanakkor nem kommunistákkal, hanem azzal a politikai elittel akarnak tárgyalni, akikkel hadban állnak. Kuznyecov átadott egy iratot az orosz kormány által meghatározott néhány feltétellel: „1. A demarkációs vonalakat Erdélyben a jelenlegi fronthelyzet alapján húzzák meg. Erdély végső sorsát a békekonferencia dönti el. 2. […] jelentős etnikai tömbök ne maradjanak idegen uralom alatt. 3. A Szovjetuniónak nincs szándékában rendszerét Magyarországra erőltetni. 4. Megbüntetik a háborús bűnösöket, de a honvédség tisztikarát és legénységét nem vonják felelősségre.”50 A Moszkvában töltött négy nap után a delegáció hazaindult."

"Az Aczél-Dudás Faust összetételű delegáció szeptember 24-én ment át a fronton, ahonnan a frontparancsnokságon folytatott megbeszélés után 26-án repülővel Moszkvába vitték őket. Itt a vezérkar képviselője ígéretet tett nekik a mielőbbi válaszadásra. Szeptember 28-án a delegáció választ is kapott; megállapodtak abban, hogy „a jelenlevő magyar urak, valamint a Szovjetunió kormánya szükségesnek tartják az azonnali fegyverszünet megkötését. E végből a Szovjetunió kormánya érintkezésbe lép a szövetségesekkel . .., a fegyverszüneti feltételek megállapítása tárgyában, és annak eredményét közli a magyar kormánnyal.""

"Más visszaemlékező munkák szerint a magyar kérdésre adott szovjet közlésben az is benne volt állítólag, hogy Erdélyben a demarkációs vonalat ott húzzák majd meg, ahol éppen a szembenálló csapatok tartózkodnak, és e terület sorsa csak a békekonferencián dől majd el, más vonatkozásban garanciát nem adnak. Továbbá, hogy kommunista rendszert nem szándékoznak Magyarországon sem bevezetni, a tisztikart kollektive  nem vonják felelősségre, de a háborús bűnösöket bíróság elé állítják és megbüntetik."

"Itt a vezérkar képviselője meghallgatta őket, és ígéretet tett a mielőbbi válaszra. Szeptember 28-án a delegáció választ is kapott,  s Faust szerint megállapodtak abban, hogy ,,a jelen levő magyar urak, valamint a Szovjetunió kormánya szükségesnek tartják az azonnali fegyverszünet megkötését. E végből Szovjetunió kormánya érintkezésbe lép a szövetségesekkel. . ., a fegyverszüneti feltételek megállapítása tárgyában, és annak eredményét közli a magyar kormánnyal.""

"…1943 decemberében, Teheránban felosztották a győzelem utáni világot egymás között, tehát elvileg nincs miről beszélgetni."

"...a rendelkezésre álló brit levéltári anyagok tükrében ekkor már egységes volt az angol külügyminisztérium álláspontja a kelet-európai régió további sorsát illetően. A szövetségesek válasza nem volt meglepő, ugyanakkor kiábrándítólag hatott mind a magyarok, mind Howie számára, miszerint a magyar kormánynak a szovjetekhez kell fordulni a fegyverszünet kérdésében."

"A lelkiismerete is némileg lenyugodott azóta, hogy aznap délelőtt a magyar papnak átadta az új sifrírkönyvet."

"Náday végül is csak október 8-án tudott üzenetet küldeni a Várnak - egy katolikus pap útján, akit Rómából USA repülőgép vitt a szlovák partizánokhoz és onnan részben gyalog, részben vonaton jött Pestre, a kormányzói palotába. Breviáriumában egyes betűk megjelölésével hozta a rádióforgalmi adatokat és egy angol sifr-kulcsot Vattayék használatára."

"Önt és a delegációjának tagjait vendégünknek tekintjük a háború végéig."

"Ott voltunk az AFHQ, gondozásában a háború befejezéséig. Kifogástalan bánásmódban részesültünk. Egy külön villában, közvetlenül az AFHQ mellett voltunk beszállásolva és mindennap kocsi jött értünk, ami bevitt bennünket az AFHQ tiszti étkezdéjébe reggelire, ebédre és vacsorára. Időnként tájékoztatást kaptunk, persze burkolt formában, mik történnek odahaza és természetesen tele voltunk aggodalommal."