1944. október 15.  Budapest

"Éjfél után pár perccel érkezett meg Moszkvából az újabb üzenet."

​​"Faragho altábornagy 18. számú távirata Moszkvából Budapestre. Október 14. 23 óra 45. (Moszkvai idő.)

“A szovjet vezérkar főnökétől ma 20 órakor az alábbi jegyzék érkezett. Utassy ezredes teljesen tájékozatlan, ezért vele nem volt lehetséges a fegyverszünet végrehajtásának tisztázása. A magyar állam kérte a szovjet kormányt: Budapest irányú támadását állítsa le, hogy saját erőinek részeit Budapestre vezényelhesse. Szovjet részről a kérésnek eleget tettek. Magyarország azonban nem vonta vissza a csapatokat, hanem erőteljes aktivitást bontakoztatott ki Szolnoknál. Ez arra utal, hogy a magyar kormány a fegyverszüneti feltételeket valószínűleg nem kívánja végrehajtani. A szovjet Főparancsnokság ezért követeli, hogy Magyarország 48 órán belül teljesítse vállalt kötelezettségeit, mindenek felett: 1. Szakítsa meg minden kapcsolatát Németországgal és kezdjen ellene aktív hadműveleteket. 2. Kezdje meg csapatainak a román, jugoszláv és csehszlovák területekről való kivonását. 3. A szegedi szovjet parancsnokságnak 16-án reggel 8 óráig bocsássa rendelkezésére a magyar és német csapatok helyzetére vonatkozó ismereteit, továbbá a fegyverszüneti feltételek végrehajtásának helyzetére vonatkozó tájékoztatást. Aláírás: Antonov hadseregábornok. Kérem mindezek pontos végrehajtását és arról részletes információt. Szegedre megfelelő tábornok menjen és Nádas ezredes."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 309-310. old 

"Éjjel, közvetlenül éjfél előtt, jött egy nagyon szigorú hangú távirat(18), hogy »a szovjet  leállította az előrenyomulást, de a magyarok nem vonták vissza csapataikat Budapest felé, sőt mitöbb, Szolnoknál nagy aktivitást fejtettek ki. Ebből kitűnik, úgy látszik, a magyar kormány valószínűleg nem hajlandó teljesíteni a fegyverszüneti feltételeket. Tehát 48 órát kapunk a vállalt feltételek teljesítésére:

1. Minden összeköttetést Németországgal beszüntetni, és aktív háborús tevékenységet kezdeni ellenük.

2. Elkezdeni a csapatok visszavonását román, jugoszláv és csehszlovák területekről.

3. 18-án 8 órakor a szovjet kommandantúrára, Szegedre teljes adatok küldendők a magyar és német csapatok állásáról és pontos beszámoló a fegyverszüneti feltételek eddigi teljesítéséről. Aláírás: Antonov hadseregtábornok.

Kérem fentieket pontosan teljesíteni, és engem részletesen informálni. Szegedre utazzon elsőrangú tábornok és Nádas ezredes..."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 357. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"A levél szövege a következő volt: A Moszkvai Magyar Küldöttség vezetőjének, Faragho Gábor vezérezredesnek. Bizalmas. A magyar küldött-parlamenter, Utassy Loránd ezredes, aki Budapestről Szegedre ment, egy teljesen tájékozatlan személy, így nem tudott tárgyalásokat folytatni a szovjet parancsnokság képviselőivel az előzetes feltételek ügyében. A magyar kormány arra kérte a szovjet kormányt, függessze fel az orosz előrenyomulást Budapest irányába, annak érdekében, hogy a magyar hadsereg egy részét visszavonhassák és Budapestre küldhessék. A szovjet kormány teljesítette a magyar kormánynak ezt a kérését, utóbbi azonban nem vonta vissza csapatait a Tisza vonalától, hogy Budapest felé irányítsa őket, épp ellenkezőleg: fokozta csapatai tevékenységét, különösen Szolnok környékén. A fenti tények azt bizonyítják, hogy a magyar kormány nagy valószínűséggel nem fogott hozzá az általa vállalt előzetes feltételek teljesítéséhez. Fenti tényekkel kapcsolatban a szovjet csapatok legfelsőbb parancsnoksága azt kéri a magyar kormánytól, a jelen levél kézhezvételétől számított 48 órán belül teljesítse az általa már elvállalt előzetes feltételek teljesítését, legelsősorban: 1) szakítson meg minden kapcsolatot Németországgal és kezdjen aktív katonai hadműveletbe hadserege ellen; 2) kezdje meg csapatai kivonását a román, jugoszláv és csehszlovák területekről; 3) 16-án reggel 8.00 órára küldje el a szovjet parancsnokság képviselőjének Szegedre a német és magyar erők elhelyezkedésének teljes részleteit, valamint egy pontos nyilatkozatot arról, meddig jutott az előzetes feltételek végrehajtásában. A szovjet hadsereg legfelsőbb parancsnokságának utasítására, a Vörös Hadsereg vezérkari főnökének helyettese [aláírás] Antonov hadseregtábornok, október 14.

Miután lefordítottuk Antonov tábornok orosz nyelvű levelét, még ugyanaznap két rádiótáviratot is elküldtünk (a 17. és 18. számút). 17. rádiótáviratunkban kizárólag kódolási részleteket ismertettünk és kértük, hogy bizonyos homályos részeket ismételjenek meg. A 18. számú Antonov fenti levelével kezdődött, melyet este háromnegyed 8 után kapunk kézhez. Az alábbi szöveget fűztük hozzá: Kérjük, pontosan hajtsák végre a fentieket, s erről engem is tájékoztassanak. Egy magas rangú tábornok és Nádas ezredes menjen Szegedre. Fenti levelet Utassynak is elküldtük…"

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 252-253. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Hatalmas hangulatváltozás ment végbe a hadseregben. Mindenki mellettünk van."

"Én aggodalmaskodom: nem ismerem ugyan a részleteket, de az utcákon hemzsegnek a német katonák, nem hiszem, hogy minden simán fog menni. Odafordultam hármójukhoz, és nyomatékosan a következőket mondtam: ,,Nagyon kérlek benneteket, ne bízzatok a tisztikarban. Higgyetek nekem, én jobban ismerem őket." Csak a fiatal Horthy válaszolt, a másik kettő elgondolkozott. ,,Te nem tudod, milyen hangulatváltozás következett be. Mindenki mellettünk van. Különben az aggályaidat majd mondd meg holnapután Vattaynak." Elbúcsúztunk. Sietett ebédelni."

Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig 734. old, Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978 

"Mit válaszoljunk?"

"Erre a jelentésre október 15-én hajnalban ½ 4-kor tudtuk elindítani a választ(XIV):

Kiküldöttünk visszatért Szegedről. Ottani parancsnok azonnali harctevékenységet követel. A jelenlegi erőviszonylatban addig nem tudjuk ezt teljesíteni, amíg a szállítmányok be nem érkeznek Budapestre. Ezeknek küldetése sajnos a vonatbombázások miatt nagyon lassan halad... A németek már sokat sejtenek - külföldi rádiójelentések alapján is. Ha a fegyverszünet tudomásukra jut vagy nyilvánossá válik, német támadással számolhatunk. Ez ellen feltétlenül védekezni fogunk. Ilyen esetben Budapest felszabadítása az orosz és magyar csapatok fő feladata lesz. Addig a várat feltétlen tartjuk, mint a kormány székhelyét. Ezt a kérésünket hétfőn átadja a mi kiküldöttünk Szegeden."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 357-358. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Időközben megérkezett a Vár 14. rádiótávirata, mely így hangzott:

Parlamenterünk visszatért Szegedről. Az ottani orosz parancsnok azonnali fegyveres akciót kér. Ezt - tekintettel a jelenlegi erőviszonyokra - addig nem tudjuk végrehajtani, amíg meg nem érkeznek Budapestre az ide irányított csapatszállítmányok. Szállítmányok a vasútvonalak bombázása miatt igen lassan haladnak. A németek gyanúját a külföldi rádióadások is felkeltették. Ha tudomásukra jut a fegyverszünet híre vagy az nyilvánosságra kerül, német támadásra lehet számítani, amely ellen bizonyosan megvédjük magunkat. Ebben az esetben sürgősen szükség lenne az orosz és magyar erők együttműködésére Budapest felszabadításához. A kormányzó és a kormány addig mindenképp a fővárosban marad. Küldöttünk hétfőn tájékoztatni fogja az oroszokat Szegeden ebbéli elhatározásunkról. Kérjenek segítséget az ottani vezérkari főnöktől…"

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 251. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"A kormányzó nevében, anélkül, hogy látta volna..."

“Hajnali két óra 30 perckor sikerült a várbeli dekódoló csoportnak megfejtenie Faragho előző napi, 18. számú táviratát, amely egyértelmű ultimátumot tartalmazott. A válasz miatt nem keltették fel a kormányzót.” 

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 133. old, Open Books, Budapest, 2022 

"...a sietségben elfelejtették beleírni a táviratba az átállást."

“Horthy magáról a kiugrás tervezett időpontjáról azonban nem árult el a szovjeteknek semmi információt, holott még a 14-ről 15-re forduló éjjel is ment egy távirat a Várból Moszkvába” ... “nem ő fogalmazta a szöveget, hanem a németekkel sokkal radikálisabban szemben álló menye. Nem lehetett ugyanis egyszerre szovjet–magyar hadműveleteket indítványozni és azokat elszabotálni. ”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 125. old, Open Books, Budapest, 2022 

"Horthy 14-én semmilyen üzenetet nem küldött Moszkvába, és az üzenet, amelyet a menye küldött október 15-én kora hajnalban (lásd alább, 498. old.). nem utal másnapi szándékára…"

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 496. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Reggel fél kilencre bemegyek a városba Bornemisszához. Ott vár rám Tito két küldötte."

"Mielőtt visszavonultunk, hogy egy keveset alhassunk, Nicky közölte velem, hogy ma reggel lemegy a városba, az Eskü térre, ahol Tito küldöttjével fog találkozni. Felháborodva emlékeztettem: Miklóspapa megtiltotta, hogy elhagyjuk a várat! De ő azt válaszolta, hogy apa beleegyezett."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 359. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

“Aznap éjfélkor ifj. Horthy Miklós és Tost kormányzói szárnysegéd Tost lakásán folytatták a moszkvai táviratok kódolását és megfejtését. Miután a munkával végeztek, ifj. Horthy másnap reggelre egy kocsit kért, hogy egy fontos tárgyalásra a városba menjen. Lázár igyekezett lebeszélni erről, de a fiatal Horthy hajthatatlan maradt, viszont semmit sem volt hajlandó elárulni az út céljáról.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 131. old, Open Books, Budapest, 2022 

"A naplóját sem írta már."

"A Napló feljegyzései itt megszakadnak. Október 14-e, főként október 15-e és 16-a eseményeinek leírása hiányzik."

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 474. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

"Még találkozni sem hajlandó vele az utóbbi időben."

"Haller dr. a mai nap folyamán este újra felkereste PV-t és bejelentette, hogy a már régen esedékes beszélgetése PV-nek Veesenmayerrel és Winkelmann-nal a mai nap folyamán sem jöhet létre..."

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 471. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

"A párttagság meg panaszkodik..."

"Kovarcz a perén arról panaszkodott, hogy a németek nem tartották meg egyik ígéretüket sem, amit neki tettek. Október 15-ig nem adtak neki fegyvereket, tőle függetlenül tárgyaltak más testületekkel..."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 450. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"...igen nagy a türelmetlenség a hungarista mozgalomban, mert a párttagok értetlenül állanak szemben az eseményekkel; véleménye szerint a legteljesebben elérkezett az ideje annak, hogy az átállítás azonnal megtörténjék..."

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 463. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

"...amint Németország kiesik a háborúból, Japán egyből összeáll a Szovjetunióval."

"PV meggyőződése, hogy abban az esetben, ha Németország kiesne a háborúból, a következő huszonnégy órában Japán legszorosabb szövetségi szerződést kötne a Szovjettel, mert ez a realitás, és a japánok ebből a szempontból igen hidegen és józanul mérlegelik a helyzetet, amit PV teljesen jogosnak tart…"

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 471-472. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

“London és Berlin között létrejöhetne egy egyezség..."

"...a német diplomácia és London között egyetértésre kerülhetne sor, és ez a tény volna az, ami azután természetesen a helyzetet világviszonylatban is a legteljesebben megváltoztatná..."

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 472. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

A Keleti pályaudvaron játszódó jelenet forrásai:

"...október 14-én 24 új Tigris-tank és „Góliát" elnevezésú páncélozott autókból álló szállítmány érkezett vonaton a Keleti pályaudvarra. Von dem Bach engedélyt kapott, hogy ezeket néhány napra a saját akciójára igénybevegye. Ennek az erőnek a pikáns sajátsága az volt, hogy ezek a tankok csak tartalékul szolgáltak korábban. Nem jött velük harci személyzet, csak a tankokat vezető és a szükséges karbantartó műszaki emberek utaztak a vonaton a tankok kíséretében. Üzemanyag-utánpótlást sem hoztak. Némelyik tanknak oly kevés volt a benzinkészlete, hogy október 15-én nem tudták elérni a számukra kijelölt álláspontot. Ezeket a tényeket azonban a németek eltitkoltak a magyarok elől, akik nem tudtak a páncélos dandárok közönyösségéről sem, amelyek ugyan október 14-én Esztergomból Szentendrére vonultak, de nem vettek részt a következő napok akcióiban."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 487-488. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

“...a Budapestre érkező Királytigriseknek nincs túl sok lőszerük, és benzinkészletük is rendkívül korlátozott...”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 121. old, Open Books, Budapest, 2022