Kossuth Zsuzsa természeténél fogva érdeklődött a közélet iránt, tettvágy, segítő szándék és hazaszeretet fűtötte. Lehetősége viszont erősen korlátozott volt, hogy ambícióit kiélje. Első szerepe a hazai politikai életben valószínűleg igen kicsi volt: besegített a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztőségének munkájába: rendezte a vidékről érkező leveleket és talán kivonatolta őket. Ekkor még csak a szükség vitte rá férfitársait, hogy megtűrjék maguk közt Zsuzsát, igazából tudomást sem vettek róla. Tudjuk, hogy bátyja, Kossuth Lajos is úgy emlékezett erre az időszakra, hogy Zsuzsát csak családi ebédeken látta, pedig feltehetően a szerkesztőség kisebbik szobájában dolgozott édesapjukkal együtt.

​Zsuzsa férje, Meszlényi Rudolf, már nem csak hagyta, hanem aktívan bátorította feleségét, és rá támaszkodott közéleti munkájának egy részében: együtt szervezték meg a Fejér megyei Védegyletet. Ebben a rövid időszakban közéleti tevékenységét csak terhességei és kisgyermekei korlátozták. 

​Meszlényi Rudolf halála után a szabadságharc kritikus helyzete vette rá Kossuth Lajost, hogy végre kihasználja húga tehetségét, amikor kinevezte Főápolónőnek. Innentől kezdve azonban Zsuzsa bátyja politikustársainak kereszttüzében dolgozott. Nagyon nem tetszett a korabeli férfiaknak, hogy asszonyok hatással vannak a nagypolitikára.

Ez volt a tizenkilencedik század közepén Magarországon. 

​A mai Magyarországon már pontos képpel rendelkezünk arról, hogy mekkora szerep jut a nőknek a politikai életben. A World Economic Forum rendszeresen elkészíti a Global Gender Gap Report tanulmányát, melynek 2018-as kiadásából egy ábrát és egy táblázatot mutatok.

A táblázatból az derül ki, hogy 2018-ban a tanulmányba bevont 149 ország közül a 142. helyen állt Magyarország e tekintetben (ötödik sor, Political empowerment harmadik oszlopa). A 2006-os 82. helyről  sikerült lerontanunk a pozíciónkat.

Az alábbi ábra mutatja, hogy a világ átlagához hogyan viszonyulunk 4 fő területen (a nők gazdasági szerepe, politikai szerepe, egészsége, oktatása). Látható, hogy bár a magyar nők ugyanannyira iskolázottak, mint a férfiak (a legszélső kör jelenti az egyenlőséget), a politikában a nők szinte egyáltalán nem jutnak szerephez.